Az illiberalizmus és Putyin-pártiság mellett a revizionizmus bélyege is kezd rásülni Magyarországra és a kárpát-medencei magyarságra.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió február 24-i kezdete óta egyre többször éri a revizionizmus vádja Magyarországot és a szomszédos országok magyar kisebbségeit az Orbán-kormány Putyin-barát politikája miatt. Először a Kárpátalja felosztását célzó állítólagos korábbi titkos orosz-lengyel-magyar terv borzolta a kedélyeket, majd a szomszédos országok vezető politikusai kezdték revíziós szándékkal vádolni az Orbán-kormányt. Az ukrán vezetés részéről Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes fogalmazta meg nyíltan, hogy az Orbán-kormány azért nem támogatja az Oroszország elleni szankciókat és nem enged át Ukrajnának szóló nyugati fegyverszállítmányt területén, mert Budapestnek Kárpátaljára fáj a foga. „Mit akarnak? Olcsó orosz gázt? Vagy netán a mi Kárpátaljánkat?” – fogalmazott Verescsuk márciusi Facebook-bejegyzésében.
Szlovákiában Boris Kollár házelnök kezdett aggódni országa területi integritása miatt. Egy televíziós vitaműsorban Kollár arról beszélt, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnök segítségével arra készül, hogy feldarabolja Szlovákiát. Hozzátette, Magyarország felől több fenyegetés éri Szlovákiát. „Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak nálunk, útleveleket osztogatnak! Ez nem vicc!”, vélekedett a populista szlovák politikus, aki különben semmi kivetnivalót nem talál Orbán illiberalizmusában. A budapesti reakció ezúttal sem nélkülözte a szokásos arroganciát. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára, Menczer Tamás, letudta annyival, hogy a szlovák házelnök valószínűleg elnézte a naptárt, ezért tisztelettel felhívják Boris Kollár figyelmét arra, hogy a XXI. században élünk.
Ugyancsak az imidzsfelelős Menczer államtitkár reagált arra a horvát felhördülésre is, amit a magyar miniszterelnök péntek reggeli szokásos interjúja váltott ki Zágrábban. Kedden a horvát külügy bekérette a zágrábi magyar nagykövetet magyarázatot követelve Orbán azon kijelentésére, hogy „vannak országok, amelyeknek nincsenek tengerei, nekünk is lenne, ha nem vették volna el őket”. A magyar miniszterelnök ezzel indokolta azt, hogy miért kormánya miért vétózza meg az orosz olaj uniós embargóját. A horvát külügy ezt revizionizmusként értékelte, közleményében azt írta: „Horvátország elítéli a magyar miniszterelnök kijelentését”(…) „Elítélünk minden területi követelést a szomszédos államokkal szemben.”
Menczer Tamás Facebookon közzétett válasza csak rontott a helyzeten. Az államtitkár ugyanis azt állította, hogy a zágrábi „külügyminisztérium valamit félreértett, a miniszterelnök egy történelmi tényt említett”. Csakhogy a történelmi tény az, hogy Magyarországnak sosem volt tengerpartja, Horvátország nem volt Magyarország része, hanem a magyar királyság autonóm társországa, Fiumé kikötőváros, a mai horvát Rijeka pedig a magyar királysághoz csatolt „corpus separatum” volt, vagyis nem tartozott egyetlen ország vagy tartomány területi fennhatósága alá sem.
De nem csak a horvát külügy számára tűnt revizionizmusnak az orbáni mondat, a nemzetközi sajtó is annak értékelte. A nacionalistának vagy magyarellenesnek még véletlenül sem nevezhető g4media független bukaresti portál „Újabb feszültséget okozott a magyar revizionizmus térségünkben”. Horvátország elítéli Orbán Viktor állításait, miszerint az Adria partvidékének egy részét elvették Magyarországtól, összegezett a román lap.
A Bloomberg brit üzleti lap arra emlékeztetett az eset kapcsán, hogy Orbán Viktor „már korábban is bosszantotta szomszédait” történelemmel kapcsolatos állításaival, például amikor 2020-ban a Facebookon közzétette „Nagy-Magyarország” térképét. A Bloomberg szerint a magyar iredentizmustól való félelmet erősítik Orbán egykori szövetségesének, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a tettei, aki területszerzési céllal indított háborút Ukrajnában. A Bloomberg arra is kitér, hogy Orbán Viktor gyakran úgy mutatja be magát, mint aki nemcsak Magyarország közel 10 millió lakosának, hanem a szomszédos országokban élő „több millió” magyarnak is a vezetője. Kormánya állampolgárságot és választójogot adott a szomszédos államokban élő magyaroknak, emlékeztet a szerző. Hozzáteszi: Orbán visszautasít minden olyan bírálatot, miszerint területi ambíciói lennének más államokkal szemben.
A szomszédos államokban azonban másképpen látják. Romániában most épp azért körvonalazódik koalíciós válság, mert a ljubljanai divízió I/A jégkorong világbajnokságon a magyar és a román válogatott vasárnapi mérkőzése után a román válogatott székelyföldi tagjai a magyar válogatott tagjaival és a magyar szurkolókkal együtt elénekelték a székely himnuszt, Táncos Barna, a román kormány RMDSZ-es környezetvédelmi minisztere pedig a nézőtér magyar szektorában nézte végig a mérkőzést. Román koalíciós vezető politikusok szerint mind a székelyhimnusz éneklés, mind a miniszter viselkedése elfogadhatatlan és botrányos, a sajtó pedig már azt is megkérdőjelezte, hogy a román színekben játszó székelyföldi jégkorongozók valóban a román válogatott sikerét tartották szem előtt.
Háborog a horvát sajtó
Horvátországban felháborodással fogadta a sajtó Orbán Viktor magyar tengert emlegető kijelentését. Jellemző, hogy az évekkel ezelőtt a magyar miniszterelnökkel kifejezetten rokonszenvező konzervatív napilap, a Vecernji List is kemény hangvételű véleménycikkben utasította vissza Orbán megjegyzését. Mint a lap fogalmaz, Orbán Viktor teljesen hamisan állítja, hogy Magyarország csak az orosz nyersanyagra szorul. Megjegyzi, a tengerrel kapcsolatos kijelentés „nagyon igazságtalan Horvátországgal szemben, de valójában nem meglepő, ha tudjuk, hogy Orbán irodájában hatalmas Nagy-Magyarország térkép függ”. A magyar miniszterelnök figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az adriai olajvezeték az orosz Barátság vezeték alternatívája lehet. „Budapesttől Brüsszelig és Varsóig hangoztatják azt a sztorit, hogy tengerparttal nem rendelkező országként nincs más választásuk, mint orosz olajat vásárolni. És mindenki tudja, hogy ez nem igaz. De ha Orbánnak sikerül úgy eladnia a történetet, hogy rendkívül hosszú felmentést kap az olajembargó alól, és eurómilliárdokat is kap az Európai Uniótól azt állítva, hogy a magyarországi és szlovákiai finomítók hatalmas beruházásokat igényelnek más olajtípusok feldolgozásához, az hihetetlen kiváltság lenne Magyarország számára. Példátlan engedmény az európai egység rovására”.
A lap megjegyzi, amikor a magyar miniszterelnök azt mondja, hogy „nekünk most nincs” kijáratunk a tengerre, valószínűleg kulcsszóként kezeli a „most” szót. A magyar kormányfő azért nem kívánja alternatív vezetékként használni az adriait, mert „sajnálja, hogy a magyarok nem ellenőrzik Horvátország energetikai infrastruktúráját”, állítja a cikk szerzője.
A Jutarnji List úgy véli, hogy a magyar miniszterelnök politikai nyomásgyakorlással akarja elérni az adriai olajvezetéken érkező nyersanyag szállítási költségeinek árát.
Megvédte a magyar miniszterelnököt Zoran Milanovic horvát elnök, aki úgy foglalt állást, Orbán Viktornál vannak fontosabb ügyei Horvátországnak, a magyar miniszterelnök különben is csak a hazájáért küzd, „ezért választották meg”. A horvát államfő kijelentése nem meglepetés, minden megnyilatkozásának a lényege az, hogy szembemenjen Andrej Plenkovic kormányfő politikájával. – Rónay Tamás
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2022. május 12-én.