Zűrzavaros jelek halmazának látja a számjegyeket egy ritka működési rendellenességében szenvedő páciens agya, akinek a látása egyébként tökéletes. A Proceedings of National Academy of Sciences folyóirat első közlése alapján egy román szerző, Tibi Puiu érdekes kísérletek eredményeit ismerteti. A cikk fordítása alább olvasható.
Bár magától értetődőnek tekintjük, távolról sem az, hogy ami elénk kerül, azt az agyunk felismeri. Számos idegi folyamat vesz részt például, emberi arcok, hangszerek stb. azonosításában. Egy ritka, a számok felismerését megakadályozó agyműködési rendellenességet tanulmányozva a Johns Hopkins Egyetem kutatói mélyebb betekintést nyertek a „valamiről tudomással bírás” agyi folyamatába.
A páciens – nevezzük RFS-nek – olyan degeneratív agyi betegségben szenved, amely kiterjedt területen az agyalapi idegsejtek sorvadását okozza. Agysejtjeinek károsodása különös hatású. Memóriavesztésen és izomfájdalmon túlmenően, a páciens nem látja a számjegyeket, a kettestől a kilencesig. Egyébként a látása rendben van. A betűket és egyéb szimbólumokat felismeri, csak a számjegyek okoznak problémát neki.
Amikor egy számjegyre ránéz, a páciens agyának jeleznie kell, hogy egy számjegyet lát, még mielőtt „nem látja” a számjegyet– ez egy igazi paradoxon” – mondta Michael McCloskey, a kutatást leíró cikk vezető szerzője, aki kognitív folyamatokkal foglalkozó főkutató a John Hopkins Egyetemen. „Ebben a kutatásban azt próbáltuk megérteni, milyen agyi feldolgozási folyamatok zajlanak le a páciens tudatán kívül.”
McCloskey és társai olyan kísérletsorozatot dolgoztak ki, amelyek azt tanulmányozták, mikor válik bizonytalanná RFS agyműködésében a „valamiről tudomással bírás”. Bár a páciens önmagukban felismeri az emberi arcokat, ha egy arckép egy számjegy belsejébe kerül, sem az arcot, sem a számjegyet nem képes felismerni.
A kísérlet alatt a páciens agyát EEG-vel figyelték. Kimutatták: azzal együtt, hogy az arcot nem ismerte fel, az arckép jelenlétét az agya érzékelte. Az agy jelzése különben azonos volt azzal, amit akkor várnak, ha egy arcot tisztán felismer.
„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy RFS agya, nem tudatosan bár, de komplex feldolgozást végez” – mondta David Rothlein, a Johns Hopkins korábbi diákja, aki jelenleg a bostoni egészségügyi rendszerben dolgozik. „Az agya felismerte az arcokat a számjegyekben, anélkül, hogy a kísérleti alany erről tudomással bírt volna.”
A második kísérletben a kutatók szavakat ágyaztak számjegyekbe. Az előző kísérlethez hasonlóan, a páciens agya felismerte a szavakat, de valami még hiányzott ahhoz, hogy azokat el is tudja olvasni. Egy másik esetben RFS nem látta egy nagyméretű számjegybe ágyazott hegedű képét. Ha azonban a kép elég távol volt a számjegytől, a páciens tisztán látta a hegedűt.
„Egyáltalán nem volt tudatában annak, hogy egy szó van ott, miközben az agya nemcsak észrevette a szó jelenlétét, de azt is azonosította, hogy pontosan melyik szó volt odaírva, például ’tuba’” – magyarázta Teresa Schubert, társszerző, korábbi Johns Hopkins-os diák, aki most a Harvard Egyetemen dolgozik.
Ezek a meglepő kísérletek azt mutatják, hogy a vizuális tudatossághoz, a „valamiről tudomással bírás”-hoz kiegészítő idegi folyamatok kellenek. Azzal együtt, hogy arcok, szavak és egyéb szimbólumok felismeréséhez komplex folyamatok szükségesek, ezek önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy tudatosodjék bennünk, mit is látunk.