Ezelőtt ötven évvel volt az Oszakai Világkiállítás. Az eseményről egy erdélyi szemtanú, Kozma L. György aradi tüdőgyógyász megkapó útleírásban számolt be. (Kozma L. György: A felkelő nap mosolya, Dacia könyvkiadó, Kolozsvár, 1974.) A könyv tanúsága szerint a kiállítás egyik pavilonjában 212 jövőkutató japán tudós munkája alapján az elkövetkező ötven évre felvázolták Japán és a világ gazdasági, társadalmi fejlődését. Lássuk tehát a jóslatokat – s hogy mi valósult meg belőlük.
• 1974-ig megjelennek az elektromos gépkocsik, amelyek kétharmadával csökkentik majd a levegő szennyezettségét. Az elektromos autók sorozatgyártása 2000-re várható.
– Az EV1 jelű kétajtós, akkumulátoros kupékat még az 1990-es évek közepén mutatta be a világ akkori legnagyobb autógyártója, a General Motors. 1996-tól néhány száz példányt le is gyártottak a típusból, azonban ezek közül egyet sem adtak el. Az egyik első – kereskedelmi forgalomban kapható, hálózatról tölthető – autó a BYD F3DM volt, amely még nem elektromos, hanem hibrid üzemű, és Kínában forgalmazták 2008. december 15-től. A 2000-es évek egyik első, sorozatban gyártott elektromos autója a REVAi, egy indiai elektromos mopedautó volt, amelyet 2001 és 2012 között gyártottak. Az amerikai Tesla Motors 2003-ban azzal a céllal jött létre, hogy elektromos autókkal törjön be a nemzetközi piacra. A cég első modellje, a Tesla Roadster sorozatgyártása 2008. március 17-én kezdődött el. (forrás: Wikipédia).
• A tiszta gázzal működő, zajtalan autók megjelenését 1975-re várták.
– A nagy tisztaságú gázok (argon, nitrogén, oxigén, szén-dioxid, hidrogén, hélium, neon stb.) felhasználása az autóiparban eddig nem történt meg. A folyékony LPG gázzal (Liqueried Petroleum Gas) üzemelő gépjárművek már az 1930-as évek közepétől ismertek. Az 1935-ös berlini nemzetközi autókiállításon több ilyen modellt is bemutattak, de ezek nem zajtalanok, és ugyancsak belső égésű motorok működtetik őket, mindössze annyi a különbség, hogy benzin vagy gázolaj helyett gázt használnak (forrás: auto-gas.net)
• Az 1980-as évekre a Tokiói-öbölben a víz felszínén egy hatalmas kristály alakú Megastruktúra nevű 1600 méter magas lakópark fog úszni, amely egymillió embernek nyújt otthont kényelmes, teraszos lakásaiban. A Megastruktúra energiaszükségletét egy atomerőmű fogja biztosítani.
– A Megastruktúra nem készült el, de hogy mi okból, azt nem sikerült kiderítenem.
• 1982-ben a speciális autópályákat légpárnás autóbuszok fogják elárasztani. Ezeket a járműveket olyan elektronikus berendezésekkel szerelik majd fel, amelyek révén kizárhatók az ütközések.
– Ez sem jött be. Egyébként a légpárnás járművek már a 60-as évek elején foglalkoztatták az autóépítőket, tekintettel arra, hogy bármilyen terepen, akár vízen is közlekedhettek, azonban az ötletet aztán elvetették, egyrészt a légpárnás rendszer túlzott helyigénye és költsége, másrészt magas fogyasztása miatt, hisz ennél a megoldásnál a jármű felszínen tartása is jelentős mennyiségű üzemanyagba kerül. Ami az ütközés-elkerülő elektronikus rendszereket illeti, a Cadillac már az ’50-es évek végén készített egy prototípust, amelyik az autó orrába épített radar révén észlelte az előtte lévő akadályt, de a rendszer sorozatgyártásáról lemondtak, mert túl költségesnek találták. Kereskedelmi forgalomban az úgynevezett CAS (collision avoidance system) rendszerrel ellátott autók 2010-ben jelentek meg, elsőként a Volvo és a Mercedes alkalmazta őket. (forrás: Wikipedia)
• 1983-ra forgalomba állnak a függőlegesen le- és felszálló utasszállító repülőgépek.
– Ez sem jött be. Ilyen katonai repülőgépek sorozatgyártását ugyan a brit Harriernél már 1967-ben megkezdték, de a rendszer a magas költsége és veszélyessége miatt nem került át a polgári repülésbe. (forrás: Wikipedia)
• 1992-ben olyan utasszállító repülőgépek jelennek meg, amelyek révén nem egészen egy óra alatt átrepülhető a Csendes-óceán.
– A Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép megjelenése (1976) után joggal remélhették azt, hogy huszonhat évvel később a modell fejlesztése elvezethet a fenti teljesítményhez, azonban a Concorde gyártását és fejlesztését anyagi és környezetvédelmi szempontok miatt leállították. A repülő balesete is befolyásolta a döntést, de a műszaki probléma megoldható lett volna. Ezzel a szuperszonikus személyszállításnak is egyelőre vége lett.
• Teljesen automatizált, vezető nélküli, távirányítású kereskedelmi hajók állnak forgalomba 1993-tól.
– A Computerworld nevű portál szerint Japán csak 2025-re tervezi az első önvezető kereskedelmi hajó vízrebocsátását.
• A XXI. századra japán lakossága meghaladja a 120 milliót.
– A Worldmeter internetes oldal szerint Japán lakossága 2020-ban 126.476.461 fő. Talán ez volt a múlt századi kutatók legpontosabb prognózisa.
Érdekes, hogy a 212 japán kutató nem számolt az internet megjelenésével és gyors elterjedésével, a mobiltelefonok karrierjével, a digitális forradalommal. Az is különös hogy ennek a forradalomnak már nem japán gyártók álltak az élvonalában, hanem elsősorban amerikai, dél-koreai és kínai cégek. Pedig ebben a versenyben jó esélyekkel indulhattak volna a távol-keleti ország cégei hiszen a miniatürizálás bajnokai voltak, és ahogy ötven évvel ezelőtt, ma is Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága.
A szerk. megj.
Ötven évvel ezelőtt az oszakai Expo (március 15. – szeptember 13.) nem láthatta előre (mert túl közel esett) A Hét megjelenését Bukarestben október 23-án. Ma Oszaka Japán második és a világ kilencedik legnagyobb agglomerációjának, a több mint 19 millió lelket számláló Oszaka–Kóbe–Kiotó metropolisznak a szerves része – és ismét Világkiállítást rendez: 2025-ben. Jóslatunk:
• Az Új Hét ifjú munkatársai helyszíni tudósításban számolnak be a sikeres rendezvényről és a 2050-re szóló jóslatokról…
