A magyar választópolgárok vasárnap szavazóurnák elé vonulnak, hogy részt vegyenek az országgyűlési választásokon. Minden valószínűség szerint újraválasztják Orbán Viktor miniszterelnököt és pártját, a jelenleg is kormányzó Fideszt.
Ez nem jelenti azt, hogy a Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester mögött egyesült ellenzéknek nincs esélye. De a kormányhoz hűséges személyek és kormánypártiak által uralt média, a választási térkép, amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ellenzéknek három százalékkal kellene nyernie ahhoz, hogy győzni tudjon, és a kormánypárt valódi támogatottsága, különösen vidéken, azt jelenti, hogy az Orbán-győzelem a legvalószínűbb eredmény.
Ez viszont egy még elnyomóbb belpolitikai helyzetet jelenthet – és nehéz döntéseket Európa számára.
***
Orbán Viktor tizenhat éve Magyarország miniszterelnöke. Először 1998 és 2002 között volt hivatalban, majd leváltották, és 2010-ben ismét visszatért a hatalomra. A magyar kormányfőként töltött időszaka során nagy szerepet játszott a történelmi narratívák átírása a saját politikai haszonszerzése érdekében, a civil szervezetek és a civil társadalom elleni támadások, valamint a migránsoktól és menedékkérőktől kezdve az LMBTQ+ magyarokig terjedő csoportok nyomás alá helyezése (április 3-án a magyarok egy olyan népszavazásról is szavaznak, amely megtiltaná a tanároknak, hogy homoszexuális és transznemű témájú anyagokat használjanak az iskolákban). Orbán Viktornak és kormányának számos korrupciós váddal kellett szembenéznie. Ő viszont a keresztény, szuverén Magyarország védelmezőjeként tüntetni fel magát, amelyet olyan erőktől kell megvédenie, mint a magyar származású milliárdos filantróp, Soros György és a brüsszeli eurokraták.
Ez valószínűleg folytatódni fog.
„Ha ő nyer – számomra az annak a jele, hogy nem léteznek egyenlő versenyfeltételek” – mondta Dalibor Rohac, a washingtoni székhelyű American Enterprise Institute agytröszt Közép- és Kelet-Európával foglalkozó vezető munkatársa. Szerinte egy negyedik Orbán-kormány óriási „demoralizáló hatással” lenne az ellenzékre és a civil társadalomra nézve. Az ellenzék most talán közelebb van ahhoz, hogy ezen a választáson valóban leváltsa Orbánt, mint eddig bármikor, de ha veszítenek, akkor a kormányváltásra adódó lehetőség még elérhetetlenebbé válhat.
„Figyelemmel fogom kísérni a felsőoktatás elleni folyamatos támadást” – mondta Paul Hanebrink, a Rutgers Egyetem történészprofesszora, akinek szakterülete a modern Kelet-Közép-Európa. Nagy hírverést kapott a Soros által az 1990-es években alapított Közép-európai Egyetem esete, amelyet az Orbán-kormány gyakorlatilag kiszorított az országból. Vannak olyan állami kutatóközpontok is, amelyek „nagy nyomás alatt állnak” – mondta Hanebrink, aki elmondta, hogy figyelemmel fogja kísérni a „civil szervezetek elleni folyamatos támadásokat.”
De nem minden marad ugyanolyan, mint a választások előtt.
„Bárki is nyer, az ország nagyon fájdalmas időszak elé néz” – mondta Csaky Zselyke, a Freedom House Európáért, médiáért és demokráciáért felelős kutatási igazgatója. A választások előtti túlzott kiadások és az oroszok ukrajnai háborúja miatt kialakult gazdasági helyzet között „gazdaságilag nagyon fájdalmas és nehéz néhány hónap következik” az elmúlt évtized nagy részéhez képest – mondta.
„Orbán „ismét megpróbálhat bűnbakokat keresni” – mondta Csaky. De a régi nóta nem biztos, hogy ugyanúgy fog hangzani. „Ha az emberek tényleg azt látják, hogy fenyegetik a megélhetésüket, nem vagyok biztos benne, hogy ez elegendő lesz.”
Orbán számára külföldön is még nehezebbé válhatnak a dolgok.
***
„Eddig a pontig a Fidesz Oroszországot és Kínát használta fel a saját céljai érdekében az EU-val szemben” – mondta Csaky. „Az [ukrajnai orosz háború] miatt egy kicsit változtatniuk kellett az irányvonalon”. Legalábbis rövidtávon már nem fog működni az, amit sokan Orbán stratégiájának tekintettek, vagyis hogy Oroszországot és az EU-t akarja kijátszani egymás ellen.
Közvetlenül azután, hogy Oroszország megindította Ukrajna elleni átfogó támadását, Orbán Viktor is elítélte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és azt a látszatot keltette, mintha Magyarország az EU-val és a NATO-val értene egyet. Azóta azonban a kormány világossá tette, hogy Magyarország nem fog katonai felszerelést szállítani Ukrajnába, és nem támogatja az orosz olaj- és gázembargót.
Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elítélte. „Figyelj, Viktor” – mondta múlt héten Zelenszkij az európai vezetők előtt tartott beszédében: „Tudod, mi folyik Mariupolban? Kérlek, ha tudsz, menj ki a rakpartra. Nézd meg azokat a cipőket. És akkor rájössz, hogy megint megtörtént a népirtás a világban.” – mondta, a második világháború során a Duna-parton meggyilkolt zsidók budapesti emlékművére utalva. Orbán Viktor kritikát váltott ki közép-európai vezetőtársai részéről is: Lengyelország és Csehország védelmi minisztere is visszautasította, hogy ellátogasson egy tervezett budapesti találkozóra.
Orbán jelentős tőkét égetett el az Európai Unió és a NATO tekintetében – mondta Rohac. „Ezen a ponton már a lengyeleket is elvesztette”.
Ott van persze az EU pénzeinek kérdése is. Brüsszelben a koronavírus helyreállítási támogatásokat már befagyasztották a demokratikus normákkal kapcsolatos csalódások miatt. De az EU továbbra is sok milliárd euróval rendelkezik, amit még vissza tud tartani. Az Európai Parlament képviselői által megrendelt jelentés az év elején megállapította, hogy Orbán Viktor nem biztosította az Európai Unió által Magyarországnak juttatott pénzek átlátható felhasználását, és a kormányt azzal vádolták, hogy a pénzt korrupt célokra fordítja.
„Ha ezt a csapot érdemben elzárnák, az sok mindent megváltoztatni” – mondta Hanebrink. „Szerintem ez jelenti a nyilvánvaló megoldást.”
Emily Tamkin, a New Statesman amerikai szerkesztője
Ez a cikk először a New Statesman oldalán látott napvilágot.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. április elsején.