A ‘merkelni’ ige annyira erdélyi – és annyira ismeretlen Magyarországon -, hogy még az értelmező szótárban sincs benne. Pedig létezik, sokan emlékszünk rá gyermekkorunkból akár, s arra is, hogy amolyan neheztelésfélét jelent. Az kézenfekvő, hogy német eredetű, de abban biztosak vagyunk – hamarabb voltunk gyermekek, mint a miniszterelnök asszony -, hogy nem Angéla (férjének) nevéből ered. A kiváló Nyelv és Tudomány weboldal, a nyest.hu Mi az a merkel? című cikkében már 2014-ben megpróbálta tisztázni a kérdést.
Olvasónkban gyermekkori emlékeket ébreszt a német kancellárasszony. Nem egyértelmű, hogyan merkelnek Erdélyben.
Magdi nevű olvasónk egy nyelvjárási kifejezés eredete iránt érdeklődik.
Kérdésem az, hogy találkoztak-e valaha a „merkelni” kifejezéssel olyan értelemben, hogy „duzzogva csúnyán visszanézni”? (Merkel asszony nevét hallván mindig mosolyognom kell magamban mert neve a gyerekkori szidásokra emlékeztet..) Honnan eredhet ez a „magyar” kifejezés? Anyám Erdélyből hozta magával ezt a szót, és akkor használta, ha megszidott valami miatt, amire azután én „csúnyán” néztem vissza, mert gondolom nem éreztem vétkesnek magam az adott helyzetben..:) Előre is köszönöm a választ.
Sajnos be kell vallanunk, hogy a kifejezéssel eddig nem találkoztunk, és a rendelkezésünkre álló szakirodalomban sem találtuk sok nyomát. A megoldás azonban annyira kézenfekvőnek tűnik, hogy feltételezésünket meg merjük osztani olvasóinkkal.
A történeti korpuszban is csak két példát találtunk igei alapú használatra:
A gyermekek 35. cm. kanavát, 16-os piros pamutot és tompa merkelőtűt szereznek be.
illetve
(Bejön, egy pár merkelt férfi házicipőt hoz be.)
Ezek közül a merkelőtű szerepel a Magyar értelmező kéziszótárban is, ’kézimunkához használt vastagabb, nagyobb lyukú tű’ a jelentése. A szótár azt is megadja, hogy a szó a merkel ’betűt hímez’ német szóból származik. A merk– igető jelentése ’megjelöl, feljegyez, megjegyez, észrevesz, észrevétet’, ehhez kapcsolódik a magyar –el képző. (A Merk főnév jelentése ’jel, jelzés’.) A szó tehát a ’hímzéssel megjelöl’ jelentésből kaphatta a ’hímez’ jelentést.
Az Új magyar tájszótár a merkel szót az alábbi jelentésekben ismeri: 1. ’mereven, feszülten néz, figyel’; 2. ’sír’; 3. ’hímez; keresztöltéssel hímez’.
Az olvasónk által felidézett ’duzzogva, csúnyán (vissza)néz’ azonban aligha ezzel a jelentéssel függ össze. A merk– igének azonban van egy másik jelentése is: ’figyel’. Az már könnyen érthető, hogy ebből hogyan alakul ki a ’néz, bámul’ jelentés, ami könnyen specifikálódhat pl. ’csúnyán néz’ jelentéssé. Lehet, hogy ez a jelentésszűkülés már az átadó német nyelvjárásban végbement, lehet, hogy csak a magyar nyelvjárásokban, de az sem lenne kizárható, hogy olvasónk édesanyja még a sokkal általánosabb ’néz’ jelentésben használta – mivel azonban olvasónk csak ilyen különleges helyzetekben találkozott vele, úgy értette, hogy jelentése kifejezetten ’csúnyán néz’. Ennek ellentmond az, hogy ’sír’ jelentésben is előfordul. Ez a jelentés rejtélyes is lehetne, ám ha nem is a szakirodalomban, de találtunk adatot arra, hogy ’haragosan farkasszemet néz’ jelentésben is használják.
Ez egyfelől megerősíti az olvasónk által megadott jelentést, másfelől támpontot ad ahhoz, hogyan alakulhatott ki a ’sír’ jelentés: ’haragosan néz’ > ’haragszik, haragos’ > ’dühében sír’ > ’sír’.Merkel merkel
(Forrás: Wikimedia Commons / European People’s Party / CC BY 2.0)
Angela Merkel vezetékneve azonban egészen más eredetű: a Mark ’határterület, (határ)őrgrófság’ jelentésű Mark szóval függ össze. (Ez van meg pl. Ausztria régebbi Ostmark elnevezésében.)
