Ha Kína hitelt nyújt…
Azt mondja Róna Péter professzor (Klubrádió, 13.10), hogy az afrikai, de európai vagy akár dél-amerikai országoknak nyújtott kínai hitelek közös jellemzője, hogy:
– rendszerint olyan célra nyújtják, amit a beruházás saját tevékenységének eredményéből nem tudnak visszafizetni,
– a szerződéseknek rendre van egy titkos záradéka, amely azt tartalmazza, hogy amennyiben a hitelezett ország nem tudja visszafizetni a hitelt, akkor jelentős nemzeti vagyon kerül át kínai tulajdonba.
Utánanéztem, a nemzetközi sajtóból néhány példa:
– Sri Lanka a legfontosabb kikötőjét kénytelen “bérbe adni” Kínának, amit Kína hadikikötőként használ,
– Görögországban a legfontosabb kikötő került többségi kínai tulajdonba, (“Pireusz kikötője lesz a kínai sárkány feje” )
– Venezuelában a teljes olajkitermelésre tette rá Kína a pecsétjét,
– A legújabb: az Észak-Macedóniában kínai hitelből épített autópályára felvett kínai hitelt az EU-val akarja visszafizettetni. Ez nem sikerült, így jelentős földterületek kerülnek Kína tulajdonába.
A szakirodalom ezt “rabló hitel”-nek nevezi.
A magyar és a kínai kormány között létrejött (Belgrád – Budapest vasút), és a létrehozandó(?) (kínai egyetem) hitelszerződéseknek nemcsak a záradéka, de a teljes szerződés titkos … sőt, az is titkos, hogy miért titkos.
Megjelent az Újnépszabadságban 2021. április 21-én.
