A német kancellár egész hétfői napját megbeszélésekkel töltötte, Iohanisszal, a miniszterelnökkel és Maia Sanduval találkozott. Miközben a német befektetők ügyeit képviselte, a háborúról, a schengeni csatlakozásról, a NATO-s ügyekről is nyilatkozott. Bár a sajtótájékoztatókon csak nagy általánosságokban beszéltek az érintett témákról, úgy tűnik, a lényeges témákban sikerült megnyugtató eredményekre jutniuk. Scholz elégedetten távozott. Mindeközben csendben elkezdi működését Szatmár mellett a Rheinmetall ukrán fegyvereket javító műhelye.
Olaf Scholz német kancellárnak ez volt az első látogatása Bukarestben azóta, hogy átvette a szövetségi kormány vezetését. Bukarestben Klaus Iohannis államfő fogadta, és a hivatalos közlemények szerint az európai politika, a biztonság és az energia témáiról folytattak megbeszélést. A kancellár Nicolae Ciucă miniszterelnökkel való találkozása után Maia Sanduval, a Moldovai Köztársaság elnökével is találkozott.
Német-román kapcsolatok a 2000-es években
Angela Merkel korábbi kancellárnak öt évébe telt, hogy hivatalos látogatást tegyen a román fővárosban. Igaz, korábban már járt Bukarestben, 2008-ban, de akkor a NATO-csúcstalálkozóra érkezett, azzal a határozott céllal, hogy megakadályozza Ukrajna és Grúzia közeledését az észak-atlanti szövetséghez. Merkel egyike volt azoknak a nyugati vezetőknek, akik úgy gondolták, hogy a stratégiai szervezet bővítésével nem szabad irritálni Moszkvát. Az akkori bojkottnak az árát most egész Európa fizeti.
Merkel előtt Gerhard Schröder 1999-ben, első hivatali évének végén érkezett Bukarestbe, amikor egy másik, szintén Románia szomszédságában zajló háború miatt irányult erre a régióra a figyelem: akkor a NATO és Szerbia közötti, Koszovóért folytatott összecsapások miatt volt feszültségekkel teli a kelet-európai térség. Schröder volt egyébként az első szövetségi kancellár, aki megtörte a két évtizedes szünetet, amely alatt egyetlen német vezető sem látogatott Romániába.
Olaf Scholz napirendjét 2023-ban bizonyos értelemben Angela Merkel 2008-as bukaresti döntése befolyásolta: a berlini szövetségi kormányfő azért jött Romániába, mert az Ukrajna elleni orosz agresszió megváltoztatta az európai kapcsolatok prioritásait és architektúráját.
Egyfelől az egész Uniónak nagy változásokra van szüksége, ha nem akar irrelevenssá válni a nemzetközi erőtérben, amely végzetes lehet mind az EU-ra, mind az egyes tagállamokra nézve. Másfelől az egyéni érdekek által szétszabdalt unió olyan átrendeződések tanúja, amelyek az egész konstrukcióra nézve károsak. Az egyik ilyen a Bukaresti Kilencek csoportosulása, amelyben Moszkva egykori szatellitjei, belefáradva a régi nyugat-európai demokráciák geopolitikai rövidlátásába, egy hangon kérnek szolidaritást és biztonságot a keleti szárnyon. Tagjai a NATO kelet-európai tagállamai: Lengyelország és Románia mellett Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovákia. A B9 célja a NATO keleti szárnyának országai közötti katonai együttműködés elmélyítése, valamint a legfontosabb biztonságpolitikai kérdések megvitatása.
Ennek a felütésnek a része Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök javaslata is, amelynek március 28-án Bukarestben adott hangot: „ebben az Ukrajna, Románia és Lengyelország közötti háromszögben (…) minél hamarabb, Ukrajna győzelme és a béke elérése után, jelentős stratégiai terveket kell kidolgozni (…) egy új, több mint 100 milliós gazdasági közösség megteremtése szempontjából”.
Ezek a növekvő és aggasztó nézeteltérések által táplált centrifugális kísérletek jelei, amelyekről valószínű, hogy szó esett Scholz látogatása során is, hisz a nyugat-európai államok számára is fontos volna, hogy a keleti blokk országai ne távolodjanak el.
A romániai körülmények kedvezőek a német vállalkozások számára
Románia 2022-ben Írország után az EU második leggyorsabban növekvő gazdaságaként lett számontartva, és az elmúlt években jövedelmező befektetési megoldásnak bizonyult a német tőke számára:
9500 vállalat működik itt, jó néhány gazdasági óriás, de többnyire kis- és középvállalkozások.
Németország tehát továbbra is az egyik legfontosabb befektető Romániában, a két ország közötti kereskedelem pedig a Német-Román Kereskedelmi Kamara, az AHK adatai szerint 2022-ben elérte a 37,5 milliárd eurót, ami 13,5%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Az olyan városokban, mint Temesvár, Nagyszeben, Szeben vagy Arad nulla a munkanélküliség, és még importálni is kell munkaerőt, annak ellenére, hogy a német munkaadók a Bánságban és Erdélyben jól képzett munkaerőt találtak, mert az AHK nyomására a régióban már több helyen működik a duális képzés, és német nyelvet is oktatnak.
Emellett Erdélynek elég jó infrastruktúrája van a többi romániai régióhoz viszonyítva és a Nyugat-Európával való összeköttetés már-már szinte akadálymentes. Persze, ha a sokat emlegetett schengeni csatlakozás megtörtént volna, akkor az üzleti kapcsolatok lendülete is jelentősen növekedett volna, ami a német üzleti érdekek és a szövetségi kancellária számára is fontos szempont. Ilyen tekintetben tehát elhihetjük Scholz kijelentését, hogy Németország messzemenően támogatja Románia belepését a schengeni övezetbe.
Az Olaf Scholtz német kancellárral való egyeztetést követően Iohannis elmondta, széles körű megbeszélést folytattak az aktuális európai témákról, amelyek közé beletartozott Schengen is. „Románia schengeni övezethez való csatlakozása a fő célunk. Németország mellettünk állt, aktívan támogatott bennünket, és én ma megköszöntem a kancellár úrnak ezt a hozzáállást. Románia eleget tesz a külső határok védelmében betöltött szerepének, és ezt európai szinten is elismerik. A schengeni övezethez való csatlakozásával Románia csak megerősítené ezt a térséget” – fogalmazott Iohannis.
Bosch, Continental, Dräxlmaier, Deutsche Bank, Daimler, Kaufland vagy Dekra – csak néhány a német gazdaság szempontjából fontos nevek közül (némelyikük még a frankfurti DAX tőzsdén is jegyzett), amelyek sikeresen fektettek be Romániában.
Ezeknek a gazdasági szereplőknek egytől egyig az az érdekük, hogy a csatlakozás mihamarabb megtörténjen. Scholz kancellár érkezése előtt néhány nappal az AHK német-román kereskedelmi kamara vezetősége találkozott Nicolae Ciucă román miniszterelnökkel, ami annak a jele, hogy Bukarestben kormányzati szinten a berlini látogatás nem csupán protokolláris esemény. Sebastian Metz, az AHK Románia vezérigazgatója elmondta, hogy az elmúlt húsz évben Románia egy egyszerű befektetői helyszínből innovációs célponttá vált, így a német vállalatok által Romániában megtermelt hozzáadott érték jelentősen nőtt. Rámutatott: egyre több német vállalat nyit Romániában kutatásfejlesztési központokat. Hozzátette, a román piac a folyamatos fejlesztéseknek és a jövedelmek növekedésének köszönhetően továbbra is vonzónak számít a német vállalatok számára.
Beruházások a katonai és energiabiztonságba
A legcsábítóbb területek jelenleg az arzenálhoz kapcsolódnak, amely elengedhetetlen Ukrajna megtartásához és a NATO-partnerek stratégiai biztonságának garantálásához. Berlint régóta kritizálják a nehézfegyverek szállítása terén tanúsított tétovasága miatt, noha a valóságban Németország tömegesen szállít fegyvereket Ukrajnának, néha azzal a kockázattal, hogy maga is kifogy a készletekből, mivel nem áll módjában cserébe és időben új készleteket előállítani. A berlini szövetségi kormány egyébként az Ukrajnának szánt kötelezettségvállalási előirányzatok exponenciális növelését fontolgatja.
Két éven belül a kiadások elérhetik a 15 milliárd eurót, és Románia helyzete vonzó lehet a kijevi háborús erőfeszítések támogatásának igényeihez. A német hadiipar és a bukaresti katonai és gazdasági döntéshozó csatornák között erről is folytak tárgyalások. Az év elején szó esett arról, hogy egy német cég felújítana egy lövedékgyárat egy még meg nem határozott helyszínen, időközben pedig már létre is hozták azt a karbantartó vállalatot, ahol ukrán fegyvereket fognak javítani. A műhelyt a német Rheinmetall fegyvergyártó cég üzemelteti be.
Európa energiafüggetlensége a közös biztonság másik dimenziója. Romániától továbbra is azt várják, hogy erőforrásai révén – különösen a fekete-tengeri térségben – érvényesüljön az EU piacán. De a zöld alternatívákból is bőséges a kínálat, a nap- és szélenergia-termelés virágzó piacával – lásd a német AE Invest GmbH által előkészített 1 milliárd eurós beruházást egy fotovoltaikus panelekből álló erőműbe, amely végül Európa energiaszükségletének egyharmadát fedezné.
Maia Sandu is meghívást kapott a Iohannis – Scholz találkozóra
Januárban az AHK újévi fogadásának díszvendégeként a kisinyovi parlament elnöke, Igor Grosu azt kérte a német befektetőktől, hogy ugyanolyan bizalommal legyenek országa iránt, mint amilyen bizalommal vannak Románia iránt. Nyilvánvalóan többre van szükség, hiszen Németország Moldovával folytatott kereskedelme 16,5%-kal nőtt, de csak 840 millió eurót ért el.
Hogy Moldova mennyire sebezhető, azt időközben egész Európa felismerte – és ez nemcsak a bukaresti hatóságok által a nyugati partnereknek küldött folyamatos üzeneteknek köszönhető, hanem mindenekelőtt a kisinyovi elnöknek, Maia Sandunak, aki nyugat-orientált politikus, és akit az euroatlanti fővárosok döntéshozói köreiben nagyra tartanak. Ennek jelenként meghívták a davosi fórumra, Varsóban pedig nemcsak fizikailag volt jelen Joe Biden látogatásán, hanem az amerikai elnök külön megemlítette őt beszédében. Sandu nemrég tért vissza Bucsából, ahol az ukrán elnökkel együtt emlékezett meg az orosz megszállók által elkövetett szörnyű mészárlás után egy évvel, és most Cotroceniban is ott volt, hogy Iohannisszal és Scholz kancellárral találkozzon.
Németország, akárcsak Románia, közvetlenül is segített Moldovának, elsősorban az energiaválság első telének átvészelésében. Persze, ez túl kevés ahhoz, hogy azt a feszült viszonyt, amely az oroszpárti és a nyugat-orientált politikai erők között fennáll Moldovában a Nyugat javára lehessen billenteni. Ehhez, mondják az elemzők, többre van szükség baráti gesztusoknál. Ellenkező esetben a destabilizáció fenyegeti Moldovát, és ha hamarabb nem is, a 2025-ben esedékes választásokon a Kremllel szimpatizáló politikai alakulatok felülkerekedhetnek.
