Mircea Dinescu tavaly novemberben múlt hetven éves. Kirobbanó tehetsége korán a román költészet nagy reménységévé avatta. A jelenkori irodalom egyik markáns alkotója. Sose fogjuk megtudni, mennyire szorította háttérbe költészetét kalandja a politizálással.
A romániai rendszerváltás előtt polgárjogi magatartásáért, nyílt ellenzékiségéért (lásd híres vakmerő interjúját 1989 márciusából a Libération-ban, amelynek története fantasztikusan regényes) házi őrizetbe – karanténbe – kényszerítették, kijárási tilalommal. A 89-es fordulat egyik vezéralakjaként ő hirdette meg a tévében 1989. december 22-én a román forradalom győzelmét. A politikai szereplésnek pár hónap múlva hátat fordít, egy ideig a Romániai Írószövetség elnöke, megalapítja az Academia Catavencu című eddig legjobb hazai szatirikus lapot. (Ma Catavencii.)
Mircea Dinescu 1998-ban a budapesti CEU díjazottja. 1999-ben Herder díjas. 2003-ban a Time „Európa hősének” választotta. Költészetének első, 1989 előtti szakaszából Csiki László készített válogatást és avatott tolmácsolást (A jóság rémuralma, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982). Az O beție cu Marx (Ivászat Marxszal) című motete 1996-ban jelent meg; válogatásunk utolsó verse pedig a Catavencii műlt heti számának első oldalán.

Teroarea bunului simt

In pornirea mea de-a privi totul
dintr-un unghi neprielnic
incep sa cred ca zeii impinsi de fluxul berii
ajung la noi la mese unde barfim desigur
posibila imposibila lor existenta
pana dispar surazand pe biciclete de lux in infern.
Comestibila realitate:
cobor pe plaja
si-n locul apei gasesc un afis
care anunta interzicerea marii
si fiindca roiul salbatec de viespi
fugareste un automobil pe sosea
si fiindca cei ce-au stat pe rug acum cara vreascuri
nu-mi ramane decat sa intreb

ce-ti mai face familia
cum iti infloreste cancerul
cum iti tratezi libertatea,
om normal,
caramida jumatate mancata de templu
jumatate in casa paraginita,
tu care speri in sticla de lapte lasata pe prag
functionar ceferist vanzator de chibrituri
profet in mersul tramvaielor
te revolti pe cititorul de contoar
si nu crezi ca o balena isi poate inventa oceanul
in pietele publice
si nu stii daca trebuie sa chemi politaiul sau ambulanta
cand din gatlej mi se-nalta ametitor
jetul de fericire sau de sange

A jóság rémuralma

mindent a rosszabb szögből nézni
hajt az indulat
azt hiszem mindjárt a sör dagálya
isteneket lök az asztalunkhoz
hol igen-nemlétüket pletykáljuk éppen
míg luxuskerékpárjukon pokolra mennek ők.

Ehető valóság:
lemegyek a partra
a víz helyén falragasz hirdeti
hogy betiltották a tengert
gépkocsit kerget a műúton
egy vad darázscsapat
a hajdan máglyára hurcoltak
rőzsét vonszolnak éppen
hát nem kérdezhetek tőled egyebet
hogy van a családod
rákod hogy virágzik
szabadságodat mivel kezeled
épelméjű énemberem
kit féltéglaként az omló házból
harapott ki a székesegyház
ki a küszöbre állított tejesüvegbe veted a reményed
te hivatalnok vasutas gyufaárus
a villamosjáratok vátesze
te ki a villanyóra-leolvasó ellen lázadsz
s nem hiszed hogy a köztereken
kitalálja magának az óceánt a bálna
és nem tudod a rendőrt a mentőt hívjad-e
mikor torkomból szédítően magasba tör
a boldogság vagy a vér sugára.
Csiki László fordítása

Scrisoare medievala

Doamne nu mai pot de ziduri nu mai pot de cărămidă
când mişc limba cade varul de pe catedrale vechi
şi mă scuipă toamna asta ca pe-o râncedă omidă
şi-mi îndeasă floarea morţii sângerie în urechi,

şi mă ninge mila mare şi mă zgâlţâie destinul
vesel danţ de păuniţe oglindit în colţi de lup
uite foamea de paradă cum îşi plimbă manechinul
şi-mi aruncă flori pe masă şi-mi dă mâna să i-o pup

Maica mea pe o colină te usuci de aşteptare
cum scăzu amurgu-n teiul mirosind a plâns senin
gâlgâie oraşu-n mine sunt gălbui ca o scrisoare
şi-mi înlănţuie grumazul caracatiţa din vin

Levél a középkorból

Nem bírom Uram a falat a téglától félek
 nyelvem mozdul s ó templomokról hull a vakolat
kiköp ez az ősz is akár egy töppedt férget
a fülembe tömköd vérszín halálvirágokat,

megreszkettet a végzet behavaz nagy-nagy részvét
vidám pávatánc ordasagyar-tükörben újra
lám hogy hordozza reklám-bábuját a díszes éhség
asztalomra virágot vet kezét csókra nyújtja.

Anyám vársz a dombon és sötétül az alkony
sírás-szagú derűs hársakra lassan lefolyik
lüktet a város bennem levélként sárgul arcom
írtam s nyakamra tekergőzik fel a bor-polip
Csiki László fordítása

O beţie cu Marx

Bătrîne Marx tu pe aceste meleaguri
vei fi degrabă bărbierit şi trimis la reeducare.
Pînă şi faptul că vacile estice
care au plscut pe lângă linia feratl
se cred vagoane de locomotivă şi nu mai dau lapte,
ţi se pune tot ţie în cîrcă.
Bine-ar fi să cadă oraşul pe mâna negustorilor,
să nu mai pută piaţa atât a retorică,
să vină berarii, pastramagiii, lăptarii
cu dialectica orzului fermentat
şi a brînzei închegate.

Deocamdată ţăranul ar cam ieşi la cosit
sepia verde din părul punkiştilor,
deocamdată, bănuind că eşti mort,
noii filosofi se imbată cu ideea că polemizează cu tine.
N-au nas să simtă cum colcăie drojdia
ce umflă societatea
şi pune în funcţiune alambicul
prin care răzvrătitul Con Bendit
s-a condensat într-un primar cumsecade.

În fond chiar şi eu care sînt un ins banal
ies ca limaxul din sintaxa şi logica
şi visez acea boală ciudată de stomac
din pricina căreia te poţi îmbăta cu o bucată de pîine.
Ia şi gustă.
Sîntem pe drumul cel bun:
la Berlin ceasurile au inceput să meargă anapoda.

Marx-szal iszom

Öre­gem, Marx, téged ezen a tájon
rögtön ko­pasz­ra nyírnak és átne­velésre külde­nek.
Hogy a vasút mel­lett le­gelő ke­le­ti te­he­nek
szer­ko­csi­nak képze­lik ma­gu­kat és nem ad­nak te­jet,
ezt is a te nya­kad­ba varrják.
Bár jut­na a kalmárok kezére a város,
csak nem bűzle­ne a tér szónok­la­toktól,
jöjje­nek a sörfőzők, a szárítotthús-áru­sok, a te­jes­em­be­rek
az er­jesz­tett árpa
és meg­al­vadt túró dia­lek­tikájával.

Egyelőre a pa­raszt a punk-fri­zurák
szépiazöldjét vágná le kaszával,
most az új bölcselők ha­lott­nak hisz­nek téged,
és elkábul­nak a gon­do­lattól, hogy ve­led vitáznak.
Nincs or­ruk hozzá, nem érzik, ho­gyan for­tyog
a társa­dal­mat ke­lesztő élesztő,
és fölsze­re­li a lom­bi­kot, amely­ben
a lázadó Con Ben­dit
tisz­tességes polgármes­terré szelídült.

Egyébként, én is, a közönséges alak,
csu­pasz­csi­gaként mászom ki a szin­ta­xisból, a lo­gikából,
és fur­csa gyo­mor­bajt álmo­dok:
egy sze­let kenyértől is berúghat az em­ber.
Ve­gyed és egyed.
Jó úton ha­la­dunk.
Ber­lin­ben az órák össze­vissza járnak.
Bán Péter fordítása

Felicita spitalul

Felicită spitalul unde-ai venit să mori,
că s-a jucat cu tine de-a focul pe comori.
Spital-locomotivă care produce fum,
spitalul societății române de consum.
Păi, dacă din cărbune se naște diamantul,
nu-i bai că-n a ta groapă l-or azvîrli pe altul.
Felicită deci morga, felicită și dricul,
că dă capitalismul din coada lui nea Nicu.
Nu coada de la pește, nici coada de la brînză,
ci coada la impozit pe lipsa de osînză
și pe stafia chioară a lipsei de căldură.
Mai trageți, dragi tovarăși, o mască pe figură!

Üdvözöld a kórházat

Üdvözöld hát a kórházat, meghalni remek,
üdvözöld, hiszen milyen jót is játszott veled!
Mozdonykórház ez, füstöt termel szépen,
a román kapitalizmus nyílvesszeje-képpen.
Elvégre ha szénből gyémánt születik,
ne bánd, ha sírodban más ékeskedik.
Gratulálj a halottkémnek és a gyászhuszárnak,
a komcsikból kinőtt kapitalistáknak.
Farkatlan a hal, farkatlan a túró,
de az adó farka, az bezzeg még túl jó,
a fűtés szelleme elmegy, kandin kancsít,
húzz arcodra, komám, még egy életmaszknyit.
Demény Péter fordítása

Mircea Dinescunak nagyon sok magyar barátja van. Igaz barátja volt Domokos Géza, az író és kiadóigazgató, aki fogsága idején is látogatta, és aki azon a decemberi reggelen rávette, hogy menjen beszélni a televízióba. A költőt nagy tragédia érte 2019 októberében, amikor felesége, gyermekeinek anyja, akihez örök szerelem fűzte, Masa Dinescu (Jelena Loginovszkaja és Kovács Albert irodalomtörténészek lánya) ötvennyolc éves korában meghalt.