Azt a Marine Le Pent, akinek az elnökválasztási kampányára a Mészáros Lőrinc fémjelezte MKB Bank adott 10,6 millió eurós hitelt.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azzal vádolja Marine Le Pent és pártjának, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülésnek (RN) több tagját – köztük apját, Jean-Marie Le Pent –, hogy mintegy 620 ezer eurót sikkasztottak el az Európai Parlament (EP) tagjaiként – írja a The Guardian.
Az új, 116 oldalas jelentésből a Mediapart francia oknyomozó portál közölt részleteket azt állítva, hogy az európai parlamenti képviselők pártcélokra használtak fel uniós támogatást, amit a törvény szigorúan tilt.
Mint a The Guardian felhívja a figyelmet, az erről szóló állítások egy héttel a francia elnökválasztás második, április 24-én tartandó fordulója előtt kerültek nyilvánosságra. A második fordulóban Marine Le Pen Emmanuel Macronnal mérkőzik meg, a közvélemény-kutatások szerint a jelenlegi államfő 54 százaléknyi, az RN vezetője 46 százaléknyi voksot szerez majd. Az RN elnöke egyébként hatalmas támogatást kapott Magyarországról, mégpedig a Mészáros Lőrinc fémjelezte MKB Banktól, amely 10,6 millió eurós hitelt adott a halódó elnökválasztási kampánya feltámasztására.
Rodolphe Bosselut, Le Pen ügyvédje közölte, hogy a jelentés egyes részei régi, több mint tízéves ügyekhez köthetők. Mint mondta, jogi elégtételt fognak venni, a jelentést pedig „manipulációnak” minősítette.
A Mediapart szerint az OLAF márciusban küldte el a francia nyomozóknak az anyagot. A jelentésben azzal vádolják Marine Le Pent, hogy ő maga személyesen csaknem 137 ezer euró értékben sikkasztott el uniós támogatást EP-képviselőként 2004 és 2017 között.
A Mediapart által említett egyik esetben Marine Le Pen 5000 euró értékben foglalt le szállodai szobákat pártja tizenhárom tagjának egy Európai régiók és pénzügyi válság címet viselő konferenciára, csakhogy az összejövetelt arra használták, hogy megvitassák, ki töltse be a pártvezetői tisztségeket. Erről a résztvevő súgott az Európai Parlamentnek és az OLAF-nak, azt állítva, hogy Marine Le Pen egy fotózás kedvéért ugyan odaállt egy EU-s zászló elé, azonnal utána viszont utasította a munkatársait, hogy „tegyék el azt a szart”.
A párizsi főügyész hivatala közölte, hogy vizsgálja az OLAF jelentését, amelyet Rodolphe Bosselut állítása szerint sem ő, sem Marine Le Pen nem kapott meg.
A jelentésben szintén sikkasztással vádolják a politikus apját, Jean-Marie Le Pent, egykori partnerét, Louis Aliot-t (aki jelenleg Perpginan polgármestere) és a párt szintén nehézsúlyú tagjának számító Bruno Gollnischt. Mindnyájan visszautasítják a vádakat, azzal pedig, hogy személyesen profitáltak volna EU-s támogatásból, egyiküket sem gyanúsítják, azzal viszont igen, hogy stábjuk tagjait és RN-tisztségviselőket fizettek ki az EU-s támogatásból.
Marine Le Pen elnökké választása rendkívül veszélyes lenne, belülről bomlasztaná az Európai Uniót
Marine Le Pen ellen 2018-ban már indult OLAF-vizsgálat hivatali és visszaélés és közpénzzel történő visszaélés gyanújával. Az ügy az Európai Unió Bírósága előtt landolt, a luxemburgi testület pedig kimondta, hogy vissza kell fizetnie azt a 41 554 eurót, amelyet bérként utalt át a testőrének, a volt ejtőernyős Thierry Legier-nek, akinek a testőri szolgálatai mellett szerzett egy csak papíron létező, fiktív asszisztensi állást is.
2017-ben Marine Le Pen egyébként még azzal kampányolt, hogy kiléptetné Franciaországot az Európai Unióból. Bár ezt most nem erőltette, a francia elnökválasztás április 10-i első fordulója után egy újságírói kérdésre úgy válaszolt, nem állna egy, a Frexitről szóló referendum útjába. Egy 2022 februárjában végzett Ifop-felmérés tanúsága szerint franciák 63 százaléka támogatja a népszavazás ötletét.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. április 17-én.