Der Standard /APA
Gúnyolódott a román kormányon és a román politikai rendszeren, és ezzel kölcsönös rosszkedvet váltott ki Orbán Viktor, Magyarország jobboldali nemzeti miniszterelnöke az erdélyi Tusnádfürfőn mondott beszédében, és román részről azzal vádolták meg, hogy nem úgy viselkedik, mint egy állami vezető, hanem „mint valami szélsőséges vezér”. A szokásos beszédének első részében Orbán váratlanul a román politikát támadta: kiadósan viccelődött az egybegyűlt kisebbségi magyarok nagy örömére azon, hogy Marcel Ciolacu kormányfő – Posztkommunisták/PSD –, akivel alig néhány nappal korábban Bukarestben találkozott, saját hivatalba lépése óta már a 20. román kollégája. Kijelentette: „talán most, huszadjára sikerül Romániának”. Bírálta Orbán a román külügyminisztériumot is, amely – mint mondta – írásban ajánlotta neki, hogy „miről ne szóljon” a beszédében. Többek között felszólította őt arra, hogy ne beszéljen nemzeti jelképekről és kollektív kisebbségi jogokról, valamint a túlnyomórészt magyarok lakta erdélyi Székelyföldről. Leszögezte: pedig ő „soha nem állította, hogy Erdély és Székelyföld román terület”. A kisebbségi jogok pedig léteznek, és megilletik az erdélyi magyarokat is – mondta a magyar kormányfő.
Román nacionalisták megpróbálták megzavarni Orbán beszédét egyebek mellett azzal az üzenettel, hogy „Erdély örökre román föld”. Ionut Stroe, a koalícióban résztvevő liberálisok (PNL) szóvivője Bukarestből a jobboldali populista Orbán szemére vetette, hogy nem úgy viselkedett, mint egy állami vezető, hanem mint valami szélsőséges vezér. Románia ugyan jószomszédi kapcsolatokat szeretne fenntartani Magyarországgal, de „nem szeretne agitátort, aki Tusnádfürdőn minden évben közreadja zavaros eszméit” – mondta a szóvivő. A bukaresti kormány és a román külügyminisztérium szombaton nem foglalt állást, de Orbán beszéde alighanem újabb mélypontot harangoz be a kétoldalú kapcsolatokban – írta az osztrák hírügynökség, amelynek jelentését a bécsi liberális lap közölte.
Pedig Orbán támogatásáról biztosította Románia csatlakozását a schengeni övezethez, amelyet mindenekelőtt Ausztria igyekszik megakadályozni. Petr Fiala cseh miniszterelnök is kritikus hangon reagált vasárnap Orbán beszédére. A magyar kormányfő előző nap azzal vádolta Csehországot, hogy lényegében átállt az európai föderalisták oldalára, akik megtámadták a Visegrádi Négyeket. Fiala leszögezte: Csehország szuverén állam, és a kormánya a saját nemzeti értékeit védi. „Önállóan döntünk arról, hogy mit kezdeményezünk, mit támogatunk, vagy mit akarunk megváltoztatni az EU-ban” – mondta Fiala. Hozzátette: Orbán frusztráltsága érthető, mert Andrej Babistól, az előző cseh miniszterelnöktől megszokta, hogy Babis az Európa- politikájában Orbántól függött, de az „abszurd vádaskodások” bizonyosan nem szolgálják a közép- európai államok szükséges együttműködését.
Orbán beszédének középpontjában emellett „az EU gyengesége” és „Kína megerősödése állt, valamint az, hogy „a világ egyensúlya megrendült”. Az EU-ban erősen vitatott magyar kormányfő Kína fejlődését „új világhatalomként” dicsérte, azzal, hogy behozta, sőt, lehagyta az Egyesült Államokat. „Azt látjuk, hogy az amerikai dominancia folyamatosan gyengül” – mondta Orbán. Kifejtette, hogy a világ egyensúlya Kína miatt borult fel, és ez újjáélesztette „a Nyugat régi félelmét”, noha a világpolitikában nincsenek örökös győztesek és vesztesek.
Orbán beszélt arról is, hogy az EU és Magyarország között „nagy vita” folyik „a migráció útján való lakosságcseréről és az LMBTQ-lobbi ügyében”. Megállapította: a migrációt és a gendert nem lehet liberális alapon visszaszorítani. Az EU-t és Európát „szorongás kínozza” mert úgy érzi, hogy „körül van véve”, mert hétmilliárd ember veszi körül. Kifejtette: Oroszországot leválasztották az európai gazdaságról, de a világ többi részéről nem lehet leválasztani. Ezzel párhuzamosan viszont Európa elvesztette a versenyképességét, mert az energiaárak a világ többi részéhez képest a duplájára emelkedtek. Azt is mondta, hogy a nyugati cégek jelentős része ma is jelen van Oroszországban. A miniszterelnök beszélt a gazdasági célkitűzésekről, a foglalkoztatási és termelési arányok növekedéséről, és kifejezésre juttatta reményét, hogy a jövő évi tusnádfürdői nyári egyetemen már stabil magyar gazdasági helyzetről számolhat be.
Fordította: Horváth Júlia
Forrás: Újnépszabadság