Lettország már több mint harminc éve frontvonalban harcol egy láthatatlan háborúban – az információs hadviselésben. Az 1990-es évek óta az orosz propaganda és dezinformációs kampányok folyamatosan ostromolják az országot, de az igazi fordulópont 2014-ben, a Krím orosz annektálásával érkezett el. Azóta Lettország nemcsak felismerte a fenyegetés súlyosságát, hanem állami szinten is felvette a kesztyűt: egy egész nemzetbiztonsági rendszert épített ki a Kreml által gerjesztett hazugságok és manipulációk ellen.
Az ország már régen felismerte, hogy a modern háborúkat nemcsak tankokkal és rakétákkal vívják, hanem narratívákkal, torzított valóságképekkel és aljas propagandaeszközökkel is. A harc pedig nemcsak a politikai döntéshozók és titkosszolgálatok felelőssége – az egész társadalmat immunissá kell tenni a dezinformációs fertőzéssel szemben. Hogyan védekezik egy kis balti állam egy globális manipulációs gépezettel szemben? Milyen lépéseket tett a lett kormány, hogy megerősítse a médiát, a közigazgatást és a társadalmi ellenállóképességet? Erről beszélgettünk Dr. Rihards Bambalsszal, Lettország Állami Kancelláriájának stratégiai kommunikációért felelős igazgatójával, aki betekintést engedett abba, hogyan építették ki a balti ország védelmi stratégiáját a Kreml dezinformációs hadjáratával szemben – és hogy milyen tanulságokkal szolgálhat ez más országok számára is.
Az évek során Lettország egész rendszert épített ki, hogy megvédje magát más államok dezinformációs tevékenységével szemben. Mikor vált nyilvánvalóvá, hogy ennek koordinálását állami szintről kell irányítani, és milyen okok vezettek a kiépítésének megkezdéséhez?
Lettország az 1990-es évek óta ki van téve a dezinformációs tevékenységnek és az információs befolyásolásnak, különösen azóta, hogy 1994-ben kivonult az utolsó szovjet megszálló hadsereg és a következő években az ország rátért az EU- és NATO-tagság felé vezető útra. Különleges töréspont volt 1998 márciusa, amikor Lettország megtapasztalta az információs eszközök irányított használatát és az orosz nyugdíjasok tüntetését Riga Városi Tanácsának épülete előtt.
Akkoriban az volt a cél, hogy Lettországot nemzetközileg egy olyan oroszgyűlölő országnak állítsák be, ahol az emberi jogok helyzete rossz, és amely nem méltó az EU és a NATO normáihoz. Azóta Lettország több olyan kampányt is átélt az orosz fél részéről, amelyben az országot a nácizmus újjáélesztésével és/vagy dicsőítésével, a történelem átírásával, valamint ruszofóbiával és háborús uszítással vádolták.
Igazán a Krím 2014-es, orosz vezetésű illegális megszállása és annektálása világított rá a dezinformáció és az információs befolyásolás döntő szerepére. Ekkor a nemzeti tanácskozások új szintre léptek, céljuk az volt, hogy megoldásokat találjanak egy olyan, az egész kormányzatot átfogó stratégia kidolgozására, amely nyomon kövesse és elhárítsa az Oroszországból és más önkényuralmi rendszerekből kiinduló hibrid fenyegetéseket.
Krišjānis Kariņš miniszterelnök első kormánya 2019-ben döntött arról, hogy a Kormányközpontban (Állami Kancellária) központi stratégiai kommunikációs egységet hoz létre, és ez szerepelt a kormánya prioritásainak végrehajtására vonatkozó cselekvési tervben is. Az egységet 2020 elején hozták létre, és még ugyanabban az évben el is érte kezdeti operatív képességét. Az állami szintű stratégiai kommunikációs koordinációra vonatkozó modellt 2023 elején fogadták el, miután a kormány jóváhagyta a stratégiai kommunikációról és az információs tér biztonságáról szóló nemzeti koncepciót (2023-2027).
Milyen szerepet játszik ebben az átfogó államvédelmi koncepció?
Az átfogó államvédelmi koncepciót az elmúlt öt évben ültettük életbe, és az egész kormányzat és az egész társadalom részvételét irányozza elő az államvédelemben. Ez azt jelenti, hogy minden kormányzati intézménynek, ágazatnak és állampolgárnak szerepe van az állam védelmében. Ezért megfelelően tájékoztatni kell őket, és fel kell őket vértezni gyakorlati ismeretekkel és képességekkel, például a polgári vészhelyzetet vagy katonai támadást követő első 72 óra túlélési szabályairól. Az átfogó államvédelemről bővebb információ a Védelmi Minisztérium honlapján található.
A stratégiai kommunikáció és az információs tér biztonságának nemzeti koncepciója című dokumentumban önök értékeket és alapelveket soroltak fel. Hogyan határozták meg ezeket?
Az alapelvek Lettország metanarratívájának (egy kézikönynek) a részét képezik, amelyet először 2015 végén és 2016 folyamán dolgoztak ki, majd 2023-ban megújították a Lettország százéves évfordulója (2018), a Covid-19 világjárvány (2020-2022) és az Oroszország Ukrajna elleni teljes körű agressziójának tanulságai alapján. A metanarratívákat kormányzati és nem kormányzati szakértőkből álló csoport dolgozta ki, és ezek lehetővé teszik Lettország történetének elmesélését mind a bel- mind a külföldi közönség számára. A kézikönyv belső kormányzati dokumentum.
A koncepció szerint az információs tér három pilléren nyugszik: az első a közigazgatáshoz és a helyi önkormányzatokhoz, a második a független, magas színvonalú és biztonságos médiatérhez, a harmadik pedig az ellenálló és résztvevő társadalomhoz kapcsolódik. Elmagyarázná, hogy miért fontos a második és a harmadik pillér egy ország kormánya számára?
Mindhárom pillér egyformán fontos a kormány számára, mivel ezek a pillérek összekapcsolódnak, és úgy működnek, mint a közlekedő edények. Az információs környezet teljes ökoszisztémája e három pillértől függ, biztonsága közvetlenül ezeken múlik. Ezért stratégiánk az egész kormányzatot és az egész társadalmat átfogó megközelítésen alapul, ami lényegében valamennyi pillér megerősítését jelenti, kezdve a kormánytól és a kormány alatti kommunikációs szintektől a média ökoszisztémáján át a társadalmi ellenállóképességig.
Egy olyan kisebb ország esetében, amelynek nyelvét viszonylag kevesen beszélik, meg kell védenünk a médiakörnyezetünket a külföldi beavatkozástól, miközben segítenünk kell a minőségi médiába vetett bizalom kiépítését, valamint a hagyományos médiafogyasztás növelését és fenntartását. Ez egyre nagyobb kihívást jelent a közösségi média korában, amelyet az emberek figyelméért folytatott fokozott verseny jellemez.
Mivel védelmünk az átfogó államvédelmi koncepcióra épül, és a médiafogyasztóink ki vannak téve a Kreml-barát dezinformációs és befolyásolási kampányoknak, érdekünkben áll a külföldi beavatkozási kísérletekkel szembeni társadalmi ellenállóképesség fejlesztése.
Milyen konkrét lépéseket tett a lett kormány a második pillér megerősítésére?
A koncepciót egy cselekvési terv kíséri, amely több mint 40 különböző, 2023 és 2027 között megvalósítandó intézkedési pontot tartalmaz; a terv konkrét célokat és felelős intézményeket is megnevez (több mint 25 különböző érintett intézményt). A második pillérért felelős intézmények, különösen a Kulturális Minisztérium, a Nemzeti Elektronikus Tömegtájékoztatási Tanács (NEPLP) és a Közszolgálati Elektronikus Tömegtájékoztatási Tanács (SEPLP) számos intézkedést hoztak.
Ezek közé tartozik a 2024-2027 közötti időszakra vonatkozó médiapolitikai iránymutatások kidolgozása (a kormány 2024 októberében hagyta jóvá); a nyilvánosság hozzáférésének korlátozása az összes Kreml-barát tévécsatornához és propagandacsatornához (már 2022 óta); a közszolgálati médiumok összevonása (2024); valamint az újságírók és médiaszakemberek számára a háborús tudósításokkal kapcsolatos képzési program kidolgozása. Ide tartozik továbbá az államilag támogatott médiatámogatási program (Médiatámogatási Alap), amely országszerte ösztöndíjakat és támogatást nyújt a különböző sajtóorgánumoknak.
Milyen konkrét lépéseket tett a lett kormány a harmadik pillér, azaz a társadalmi ellenállóképesség megerősítésére?
Számos intézkedés történt, több kampány indult. Ide tartozik továbbá a média- és információs műveltség hetének (október 24-31.) éves megszervezése az ENSZ Közgyűlésének 2021-ben elfogadott határozatával összhangban. Az Állami Kancellária minden évben összehangolt programot koordinál és szervez meg a szélesebb nyilvánosság számára a média- és információs műveltséggel kapcsolatban, más kormányzati és nem kormányzati érdekelteket is bevonva. A rendezvények között offline és online megbeszélések, konferenciák, workshopok, kiállítások, digitális kampányok, kutatási eredmények bemutatása, stb. szerepel.
Az állami intézmények, köztük az Állami Kancellária is, egész évben képzéseket és előadásokat (például iskolalátogatásokat) szerveznek, támogatják a stratégiai kommunikációval és az információs környezet biztonságával kapcsolatos kutatásokat, képviselőik hivatalos beszédeket és előadásokat tartanak (helyi és nemzetközi rendezvényeken) a releváns témákban, beleértve a Kreml-barát dezinformációs és információs műveleteket is.
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint melyik volt az a három tevékenység, amely a legsikeresebb volt a társadalom felkészítésében a dezinformáció elleni küzdelemre?
A legsikeresebb tevékenységek és eszközök azok, amelyek lehetővé teszik az ellenállóképesség kialakítását a potenciális információmanipulációs narratívákkal és technikákkal szemben, még mielőtt a kártékony narratíva eljutna a közönséghez. Más szóval a megelőző figyelemfelhívás bizonyult a leghatékonyabb módszernek a múltban.
Az évek során számos olyan eszközt és kampányt fejlesztettünk ki, amelyek a célközönség társadalmi ellenállóképességét fejlesztik és növelik. A legsikeresebb példák közé sorolnám a következőket:
„Go Viral” online játék (2021. október-november) – az Állami Kancellária adaptálta az online játékot lett nyelvre, és egy integrált kommunikációs kampány részeként indította el 2021 októberében a globális média- és információs műveltségi hét alkalmából. A kampány erős digitális komponenst tartalmazott, többek között digitális tartalomkészítők (influenszerek), online beszélgetések és más elemek felhasználásával, hogy a fiatalokat immunisssá tegye a Covid-19-ről terjedő álhírekkel és dezinformációval szemben, és népszerűsítse a védőoltás felvételét.
Ez volt az eddigi legsikeresebb játékbemutató: az első hét napban a játékot ötször annyian játszották, mint Csehországban és négyszer annyian, mint Észtországban ugyanebben az időszakban. A Kormányhivatal a 2022-es országgyűlési választások előtt is megismételte az online játékok alkalmazását, amikor is a Harmony Square online játékot vettük át, hogy immunissá tegyük az embereket a választásokkal kapcsolatos dezinformációs és manipulációs módszerekkel szemben.
2022-ben az Állami Kancellária kézikönyvet adott ki a Kreml-barát dezinformáció felismeréséről és az ellene való fellépésről, amelyet minden közintézménynek, több mint 1300 lettországi közkönyvtárnak eljuttatott és kiadott egy, a nagyközönségnek szóló online változatot is.
2021 végén és 2024 tavaszán az Állami Kancellária partnerséget kötött a Lett Transzatlanti Szervezettel (LATO), azzal a céllal, hogy országszerte több településen (2021-ben – csak a keleti határ menti régiókban, 2024-ben – az egész államban) növeljék a társadalmi ellenállóképességet és a polgári felkészültséget.
A cél a fővárosi központi kormányzati intézmények és a régiókban lévő önkormányzatok, valamint az önkormányzatok és a helyi közösségek, a nem kormányzati szektor, a helyi hivatalos és informális vezetők közötti együttműködés és kommunikáció létrehozása és megerősítése volt, amelynek mind békeidőben, mind pedig egy esetleges vészhelyzet idején hasznát vehetik. A módszertan szimulált válságforgatókönyvekből és aktív csoportmunkából áll, előadásokkal, műhelymunkákkal és az érintettek közötti különböző megbeszélésekkel kombinálva.
