Persze, hogy a magyar foci. A tegnapi magyar-ír meccs meglehetősen nagy érzelmeket kavart, az hogy 40 év után megint nem lesz magyar focicsapat a világbajnokságon, a futball-nemzet önértékelésére súlyos csapás. Egy informatikus, Héjj Szilárd számokat gyüjtött arról, mennyibe került az elmúlt 15 évben a sport és azon belül a foci a magyar adófizetőknek, ezt az írást közöljük most.
Forrás: Héjj Szilár, Facebook, a ChatGPT segítségével
Hogy mi a bajom? Szomorú is vagyok és dühös is. A lesajnált Csank-csapat nyomába sem sikerült érni még senkinek azóta. Akkor annak a csapatnak volt egy óriási mázlija a finnek ellen, most ez a mázli nem jött ki tegnap este az írek ellen. A ChatGPT-t hívtam segítségül abban a kérdésben, hogy mennyi pénz ömlött a magyar fociba 2010 óta, íme a válasz: nagyságrendileg: ezermilliárd forint fölött, de nincs rá hivatalos, pontos szám, csak újságírói és szakértői becslések.
Ami biztosan látszik a nyilvános adatokból
- Összes sport, összes közpénz 2010 óta
- A kormány 2011–2021 között 3566 milliárd forintot költött sportra (költségvetési sorok + TAO), az mfor összesítése szerint.
A 444 frissítése szerint 2010–2023 között ez már 4416,2 milliárd forint közpénz sportcélokra. A sporton belül ennek messze a legnagyobb nyertese a labdarúgás.
- Kifejezetten a magyar labdarúgásra (főleg 2011–2018)
Az mfor 2019-es számítása szerint 2011–2018 között
- a központi költségvetésből és TAO-ból együtt kb. 791 milliárd forint ment a labdarúgásba,
- ennek csak kb. 21%-a (162 milliárd) ment közvetlen utánpótlás-nevelésre, a többi stadionokra, létesítményekre, működésre, határon túli akadémiákra stb.
mfor.hu – Menedzsment Fórum
Ez már önmagában közel 800 milliárd – még csak nyolc évre.
- TAO a futballban külön
Csányi Sándor, az MLSZ elnöke 2023-ban azt mondta: összesen 453 milliárd forint TAO folyt be a labdarúgásba 2011 óta, ennek 87 százalékát amatőr futballban használták fel (pályák, stadionok, infrastruktúra).
(Ez csak a TAO, tehát még nincs benne minden egyéb állami pénz.) - Burkolt állami pénz: tévés jogdíjak, állami céges szponzoráció
- A válogatott és NB I meccseinek közvetítési jogait a közmédia (MTVA) veszi meg, a piaci árnál jóval magasabban – ezt több elemzés burkolt állami támogatásnak tekinti.
A nagy kluboknál a fő szponzorok egy része állami vagy állami befolyású cég (MVM, Szerencsejáték Zrt. stb.), ami szintén közpénz-eredetű bevételnek tekinthető.
Ezek pontos nagysága nehezebben mérhető, de éves szinten itt is több tízmilliárdos tételről beszélünk.
- Akkor mennyi az annyi?
Ha nagyon szárazan összegezzük, amit viszonylag biztosan látunk:
2011–2018: kb. 791 milliárd Ft (költségvetés + TAO) kimondottan futballra.
2011–2023-ra a futball-TAO önmagában már 453 milliárd Ft fölött jár. - Közben folytatódtak az állami stadion- és pályaépítések, határon túli akadémiaprogramok, plusz a tévés jogdíjak és állami szponzorációk. Munkahipotézisként (durva, de józan becslésként) azt lehet mondani, hogy:
2010 óta a magyar labdarúgásba legalább 800–900 milliárd forintnyi közpénz biztosan befolyt, de ha hozzászámoljuk a nehezen követhető tételeket (MTVA-jogdíjak, állami céges szponzorációk, minden futballcélú beruházás), akkor a reális nagyságrend inkább 1–1,5 ezermilliárd forint között lehet. Ez nem hivatalos kormányzati szám, hanem újságírói és szakértői összesítésekből, plusz némi óvatos extrapolációból levezetett nagyságrend.
Miért nincs rá egy hivatalos, kerek szám?A költségvetésben a sport- és futballpénzek sok külön soron futnak (különböző minisztériumok, alapok, beruházások).
A TAO-rendszer adatai sokáig nem voltak nyilvánosak, részüket civil szervezetek perelték ki.
