A momentumos Cseh Katalin által összeállított állásfoglalásban a képviselők szorgalmazzák a csalások feltárására létrehozott uniós intézmények megerősítését.
A korrupció következményei komoly fenyegetést jelentenek a demokráciára – olvasható a Csalás elleni küzdelemről szóló 2020. évi jelentésben, amelyet szerdán fogadott el az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottsága.
A momentumos Cseh Katalin által összeállított állásfoglalásban a képviselők szorgalmazzák a csalások feltárására létrehozott uniós intézmények megerősítését. Véleményük szerint az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) és az Európai Ügyészségnek (EPPO) vizsgálataikat azokra a területekre kellene összpontosítaniuk, ahol a másik intézmény nem rendelkezik hatáskörrel. Magyarország esetében ez azt jelentené, hogy hazánkban az OLAF alaposabban vizsgálódhatna, mint azokban a tagállamokban, amelyek csatlakoztak az EPPO-hoz.
A szakbizottság tagjai sürgetik az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy olyan digitális rendszert, amellyel nyomon követhető az összes EU által finanszírozott projektre vonatkozó információ. Kötelezővé tennék a tagországok számára az ARACHNE nevű digitális kockázatértékelési eszköz használatát, amellyel eredményesen ki lehet szűrni a visszaélések szempontjából legkockázatosabb szerződéseket, projekteket, vállalkozókat és kedvezményezetteket.
Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben áprilisban elindító hivatalos értesítésben az Európai Bizottság leszögezi: nem látja biztosítottnak, hogy a magyar hatóságok – sorozatos ígéreteik ellenére – teljeskörűen és rendszerszinten használják az ARACHNE-t az uniós pénzek felhasználásának nyomon követésére. A digitális eszköz alkalmazása az egyik feltétele a magyar helyreállítási terv brüsszeli jóváhagyásának is.
Cseh Katalin jelentéséről júliusban szavaz a teljes képviselő-testület.
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2022. május 11-én.
