Horváth Gábor cikke a gigantikus amerikai tervről és (várható) fogadtatásáról.
A Népszava külpolitikai rovatvezetője az Amerikai Egyesült Államok gazdasági/társadalmi/politikai életének legtájékozottabb szakértői közé tartozik. Külön újságírói-szerkesztői erénye a gyors reagálás. Alábbi írása – Biden minden tapasztalatára szükség lesz fejlesztési tervének elfogadtatásához cím alatt – a legújabb bideni reformterv esélyeiről is szól.
A republikánusok szuronyt szegezve fogadták Joe Biden amerikai elnök bejelentését minden idők egyik legnagyobb infrastruktúra-fejlesztési projektjéről. A mintegy 2 billió (kétezer milliárd) dolláros tervben sok más mellett 10 ezer híd és 32 ezer kilométernyi út felújítása, az ólomból készült vízvezetékek cseréje, vasúti korszerűsítés, iskolaépületek felújítása, a kikötők és repülőterek fejlesztése, zöld energetikai forradalom, a közúti közlekedés elektromos autókra való átállítása és a hátrányos helyzetű kisebbségi közösségek támogatása szerepel. Ez még mindig csak az első fele a gigantikus csomagnak. A másodikat, amely szintén hasonló méretű lesz és a családok helyzetén kíván javítani, Biden néhány héttel későbbre ígérte, jóllehet már az első rész is 400 milliárdot irányoz elő az idősek otthoni gondozása feltételeinek megteremtésére. Ez nagy segítség lenne a terhek oroszlánrészét viselő fekete és spanyol ajkú nők számára.
Az elnök azt mondta, ötven év múlva úgy fognak emlékezni tervére, mint amellyel „Amerika megnyerte a jövőt”. Pittsburghben tartott beszédében érzékeltette, hogy még annál is többről van szó, mint az amerikai gazdaság modernizálása, az emberek egészségének védelme és életszínvonaluk emelése. Biden úgy tartja, hogy a fejlesztések segítenek megőrizni az amerikai gazdaság vezető pozícióját a világban, illetve bebizonyítják a demokrácia erejét, azt, hogy többet képes adni polgárainak, mint a tekintélyuralmi rezsimek. Elképzeléseit a legnagyobb munkahelyteremtésnek nevezte a második világháború óta. Jól fizető, „szakszervezeti” állásokat ígért, egyben a nemzeti egészségügyi ipar felfuttatását és az elektromos autók hazai gyártását. Az óriási kiadást nyolc évre tervezi, ellentételezésként pedig eredeti szintjére akarja visszaállítani a Donald Trump által 28-ról 21 százalékosra csökkentett vállalkozási adót és eltörli az ugyancsak elődje által az olaj- és gázcégeknek nyújtott adókedvezményeket. A minimális adó bevezetésével meg kívánja szüntetni azt a gyakorlatot, amellyel sok nagy cég egyáltalán nem vagy csak minimálisan vette ki részét a közterhek viseléséből.
Az első bírálatok éppen ez utóbbiakhoz kapcsolódtak. A konzervatív törvényhozási vezetők rögtön elfogadhatatlannak nevezték az adóemelést és óvtak az államadósság megugrástól. Arra panaszkodtak, hogy az infrastrukturális beruházás csak az álca, amellyel a liberálisok valójában régi társadalomátalakító elképzeléseik megvalósítását kívánják leplezni. A tőzsde ugyanakkor mámorosan, új rekordokat döntve reagált.
Biden azt mondta, hogy kész megvitatni és befogadni a republikánusok javaslatait. Felidézte, hogy a republikánus Lincoln idején épült meg a kontinenst átszelő vasútvonal, míg Eisenhower idején az autópálya-hálózat. A konzervatív oldal azonban egyelőre nem mutat hajlandóságot akár csak megfontolni a projekt támogatását. A szenátus kisebbségi frakcióvezetője, Mitch McConnell azt ígérte, hogy „minden lépésében” ellenezni fogja a tervet.
Egy friss felmérés szerint a válaszadók 54 százaléka helyesli, hogy a cégek és a gazdagok adójának emelésekből finanszírozzák az infrastrukturális fejlesztéseket. Egy eljárási kiskapu miatt a Demokrata Pártnak a szenátusban elég lenne 50 szavazat a törvény elfogadásához. Ennek ellenére Bidennek most minden törvényhozási tapasztalatára szüksége lesz, mert egyelőre még abban sem lehet biztos, hogy saját pártjából mindenki támogatja a tervezetet.
Megjelent a Népszava 2021. április 2-i számában.
