A testület hatáskör hiányára hivatkozva érdemi vizsgálat nélkül söpörte le fideszesek kérelmét.
Hétfői ülésén az Alkotmánybíróság elutasította mind a három fennmaradó beadványt, amelyben az ellenzéki Fidesz támadta meg a Tisza-kormány 17. Alaptörvény-módosítását – derül ki a testület közleményéből.
Az első elutasított kérelem az Alaptörvény 17. módosítását támadta, amely azonnali hatállyal megszüntette a hivatalban lévő köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatását. A testület indoklása az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdéséből indult ki, amelyet még a 2013-as negyedik alkotmánymódosítás iktatott be. E szabály rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és annak módosításait kizárólag a megalkotásra és kihirdetésre vonatkozó eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatja felül (például megvolt-e a kétharmados többség, a javaslattevő jogosultsága, vagy a szabályos aláírás).
A többségi határozat rámutatott: mivel az eljárási szabályok formálisan teljesültek (az Országgyűlés megfelelő többséggel szavazta meg a javaslatot, azt az Országgyűlés elnöke és a köztársasági elnök is aláírta, majd kihirdetésre került a Magyar Közlönyben), a testületnek semmilyen alkotmányos felhatalmazása nincs arra, hogy a normatív tartalom helyénvalóságát vagy annak burkolt célját érdemben górcső alá vegye.
A testület arra is hivatkozott, hogy a magyar Alaptörvény nem tartalmaz úgynevezett „örökkévalósági klauzulát” vagy megváltoztathatatlan alkotmányos mércéket, amelyek alapján egy módosítás belső tartalmát felül lehetne bírálni. Az indítványozók által kért EU-s előzetes döntéshozatali eljárás elindítását is elutasította a testület, mivel az ügy elbírálásához nem tartotta szükségesnek az unió jogállamisági normáinak értelmezését.
Húzza az időt az Alkotmánybíróság, de még nagy baj lehet abból, ha elkaszálja az Alaptörvény-módosítást Sulyok Tamás elmozdításáról – Szentpéteri Nagy Richard…
Bár a végzés elutasító döntést hozott, az alkotmánybírók megosztottak voltak. Marosi Ildikó párhuzamos indokolásában ugyan egyetértett a hatáskör hiányából fakadó formális elutasítással, ám éles kritikát fogalmazott meg a kétharmados jogalkotási gyakorlattal szemben. Rámutatott, hogy a kétharmados alkotmányozó hatalom valódi korlátját nem pusztán a jogi normák, hanem az alkotmányos kultúra jelenti. A határozathoz öt alkotmánybíró – köztük Polt Péter elnök, Handó Tünde, Haszonicsné Ádám Mária, Horváth Attila és Juhász Miklós – különvéleményt csatolt.
Az Alkotmánybíróság végzésével elhárult az utolsó magyarországi jogi akadály is az Alaptörvény tizenhetedik módosításának teljes körű hatályosulása elől. Ezzel a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és az Országgyűlésre vár a feladat, hogy a megadott ötéves időkereten belül új államfőt válasszon a Sándor-palota élére.
Az Alkotmánybíróság jóváhagyta az országgyűlési képviselők választhatóságának időbeli korlátozásáról, illetve az alkotmánybírók 70 éves korhátártól függő megbízatásának a megszűnéséről szóló Alaptörvény-módosítást is.
Döntött az Alkotmánybíróság, a kekvák ügyében elutasította a Fidesz kérését Elnökhelyettesnek pedig megválasztotta azt a Czine Ágnest, akinek a neve három éve…
Mint ismert, a Fidesz összesen négy ügyben kérte utólagos normakontrollra az Alkotmánybíróságot, amely az egyik ühgyben a kekvák ügyében pénteken már elutasította Orbán Viktor pártjának a beadványát.
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2026. augusztus 17-én.
