– Jó napot, Ön Magyarember Lajosné?
– Igen, én volnék.
– A Fidesztől jöttünk. Itt van az igazolványunk.
– Várjatok egy kicsit, hozom a szemüvegem. Tudjátok, szemüveg nélkül nem látok jól. – Valamikor olyan volt a szemem, mint a sasé. De az már régen volt, azóta én sem lettem fiatalabb… Na, már itt is vagyok. Igen, már látom, ti tényleg a Fidesztől jöttetek. Tessék, fáradjatok beljebb!
– Köszönjük.
– Kávé, tea? Esetleg valami üdítő? Van itthon ropi is.
– Még sok a dolgunk.
– Sör is van. Meg egy kis finom rozé. Tudjátok, az uram, áldott legyen az emléke, mindig azt itta. Nem sokat, mert nem volt ő iszákos, hiába mondta róla a szomszéd. Csak irigykedett rá. Mindég csak egy pohárkával ivott az uram. Ritkábban kettővel…Na, ha szabad kérdeznem, mi járatban vagytok?
– A választás ügyében jöttünk.
– Milyen választás?
– Nem tetszett hallani róla?
– Nem voltam itthon délelőtt.
– Április 3-án lesz.
– Na, az jó, be is írom a naptáramba… Ajjaj, hogy a macska rúgja meg! Mégsem jó a dátum! Nem lehetne valamikor máskor? A fiamékhoz kell mennem. Tudják, az unokám most ment iskolába, aztán segíteni kell nekik a ház körül.
– Minden magyar ember erkölcsi kötelessége, hogy elmenjen.
– Már hogy a fenébe ne mennék el! Jól is néznénk ki! Hogy nézne ki, hogy hív a fiam, aztán én meg ugye odahaza maradok?
– Nem a fiához kell menni Magyarember néni. Választani!
– Oszt mi közül lehet választani?
– Hogy előre menjünk, ne hátra! Gyurcsány vissza akar jönni a hatalomba.
– Ez biztos?
– Nem tetszett hallani a tévében?
– Nem nézek én tévét, aranyoskáim! Hazudnak mind. Látástól Mikulásig. Csak a Mónika sót szoktam nézni.
– De hát annak már ezer éve vége!
– Na, ezt mondtam én is. Azt láttam utoljára. Az nagyon jó volt. Ott mindég megmondják az igazságot. Emlékszek, egyszer az egyik fiatalembert úgy mutatták be, hogy „Itt van Béla, aki lerúgta a felesége, Aranka fejét. Tapsoljuk meg Bélát!” Na, hol is tartottunk?
– A választásnál. Hogy visszajönne a Gyurcsány.
– Hát jöjjön, ha annyira akar. Csak medve ne jöjjön, mert attól félek. Amikor fiatal voltam, falun laktam és volt a közelünkben egy vándorcirkusz. Hát, ott volt egy hatalmas nagy medve, ha megláttuk, mind összecsináltuk magunkat.
– Magyarember néni, arra szeretnénk kérni, hogy menjen el április 3-án választani, és szavazzon a Fidesz-KDNP jelöltjére.
– Lehet, hogy nem is medve volt, hanem tigris. Csíkjai voltak neki…
– Tetszett érteni, hogy mit kértünk magától az előbb?
– Persze, hogy értettem. És mennyit fizettek, ha elmegyek választani?
– Tessék?
– Jól hallottátok, ti hülye balfékek! Hát azt hiszitek, hogy olyan hülye vagyok, mint amilyennek mutattam magam?
– Micsoda? A Magyarember néni nem egy hülye öregasszony?
– Nem hát! És vegyétek tudomásul, hogy eszem ágában sincs rátok szavazni.
– De hát akkor miért…
– Mit miért? Hogy miért tartóztattalak fel benneteket ilyen sokáig? Hát azért, balfékek, hogy amíg itt vagytok, addig se tudjatok másokat hülyíteni.
A szerző Facebook-bejegyzése 2022. február 15-én.
