A Donald Trumppal látványosan összebarátkozó, és a megválasztott elnök kampányát kisebb vagyonnal is támogató Elon Musk afféle szürke eminenciás lesz a Trump-adminisztrációban. Ez sok szempontból is aggasztó, ismerve Musk gondolkodását, viszont az űrkutatás terén lehetnek pozitív hatásai. Musk rajong az űrhajózásért, így egyesek azt várják, hogy a befolyása emeli majd a NASA kormányon belüli ázsióját, és talán lendületet ad a pénztelenség miatt döcögő űrprogramoknak is. Nézzük hát, hogy milyen nagyobb eseményekre számíthatunk az űrkutatásban 2025-ben.
Az Amazon az égbe emelkedik
Musk egyik legnagyobb konkurense, Jeff Bezos hasonló privát űrhajózási álmokat dédelget, de az ő Blue Origin nevű cége eddig messze nem váltotta be annyira a hozzá fűzött reményeket, mint a SpaceX. Idén azonban valószínűleg már tényleg el fog indulni az űrbe a Blue Origin New Glenn nevű hordozórakétája, amely sok szempontból hasonló a SpaceX Falcon 9 rakétájához (legfőképpen abban, hogy bizonyos fokozatai visszatérnek a földre, és így többször felhasználhatók).
A New Glenn elméletben a legkülönfélébb űrhajózási feladatokra lesz alkalmas. Így a NASA űreszközeit, közöttük a Holdra és a Marsra induló űrhajókat is hordozhatja, ahogy a kémműholdakat, illetve az Amazon saját műholdjait is pályára állíthatja majd. Az Amazon ugyanis be akar szállni az űrinternet-üzletbe, és saját tervezett Kuiper-projekt nevű műholdflottájával akar konkurenciát támasztani a SpaceX-féle Starlinknek. Az Amazonnak olyannyira sürgős a Kuiper-projekt beindítása, hogy meg sem várják, míg a tulajdonos másik cége, a Blue Origin rakétája készen áll a műholdak feljuttatására, hanem a konkurens cégeket, közöttük bizarr módon a SpaceX-et is megbízzák majd a munkával.
A Rubin Obszervatórium
2025 nyarán fogja elkészíteni az első felvételeit a Chilében épülő Vera C. Rubin Obszervatórium. A teleszkópot, amelyben a világ legnagyobb digitális fényképezőgépe üzemel majd, hosszú évek óta építik, és 2020-ban nevezték át a 88 éves korában elhunyt Vera Rubin csillagász tiszteletére. Rubin főként a sötét anyagot kutatta, amelyről tudjuk, hogy az univerzum tömegének nagy részét adja, de egyébként senki sem tudja, hogy mi is valójában. Ennek megértéséhez vihet közelebb minket az obszervatórium, amely folyamatosan filmezni fogja a déli égboltot, így az alapkutatási kérdések (például a sötét anyag és a sötét energia) kutatása mellett az üstökösöket és az aszteroidákat is feltérképezi majd, amelyek esetleg ütközni készülnek a Földdel.
Hold és/vagy Mars
Az előző Trump-adminisztráció idején a NASA a Mars helyett az új Hold-programra (az Artemiszre) koncentrált, és a Biden-kormány is tartotta ezt az irányt, de nemrégiben legalább egy évvel elhalasztották a következő küldetések indítását, így a program helyzete bizonytalanná vált. Minthogy Muskot sokkal jobban érdekli a Mars, mint a Hold, egyesek arra számítanak, hogy a NASA is ebbe az irányba mozdul majd el a következő években.
Eközben a Hold a magáncégek játszóterévé válhat. Akár már januárban útnak indulhatnak a következő Holdra leszállni próbáló űrszondák egy SpaceX rakéta fedélzetén (ugyanazon a rakétán kettő): az amerikai Firefly és a japán Ispace cégek automatái, mindkettőn lesznek a NASA által fizetett eszközök is. Később az Intuitive Machines nevű cég újabb Hold-szondája indul útnak. A vállalat két éve már küldött szondát a Holdra, az le is szállt, de aztán feldőlt.
Indiai ambíciók
Kína mellett India is saját látványos űrprogrammal igyekszik kifejezni vágyott nagyhatalmi státuszát, és e téren értek is el sikereket az elmúlt években (például szondát juttattak a Holdra, és egy másik szondájuk sikeresen Mars-körüli pályára állt). Most az emberes űrutazásokra koncentrálnak. Előbb egy űrhajósuk tölt majd el két hetet a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén egy kereskedelmi megállapodás alapján (vagyis megvásárolták a helyét az ezzel foglalkozó cégtől). De az igazán nagy dobás a saját fejlesztésű Gaganyaan nevű űrhajó várt indítása lesz. Az első ember nélküli tesztrepülésre valószínűleg még idén sor kerül, majd a rakéta jövőre vihet fel először embereket az űrbe.
Rutinszerű SpaceX-repülések
A SpaceX 2025-re nagyjából huszonöt rakétaindítást tervez. Ezek között a világ valaha épített legerősebb rakétája, a Starship újabb tesztjei várhatók. Az új-zélandi alapítású Rocket Lab nevű cég, amely már eddig is rendszeresen juttatott fel műholdakat az űrbe kis méretű, egyszer használatos rakétájával, idén várhatóan először fogja tesztelni a saját építésű újrahasználható rakétáját. A Sierra Space Dream Chaser nevű űrrepülőgépének már 2024-ben fel kellett volna szállnia, de folytonos késések lassítják a programot. A cég mindenesetre azt reméli, hogy idén már elindulhat a Dream Chaser, és ellátmányt vihet a Nemzetközi Űrállomásra.
Molnár Csaba a Magyar Hang tudományos újságírója. Biológusként doktorált, Marie Curie-ösztöndíjasként kutatott az Egyesült Királyságban, majd az újságírásra váltott. A tudományos újságírásban létező összes jelentős díjjal, közöttük az Akadémiai Újságírói Díjjal is kitüntették.