Orbán Viktornak gazdasági, politikai és személyes oka is van arra, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. Pogátsa Zoltán közgazdász emiatt elképzelhetetlennek tartja, hogy a miniszterelnök beváltja a fenyegetését és kilépteti az országot. Az amerikai barátság nem ellensúlyozná a veszteségeket.
Fotó:Pavel Bogolepov| Forrás:Népszava
Még a fülünkbe cseng a miniszterelnök egy hete elmondott ijesztő szövege, amikor azt mondta, abban a pillanatban,hogy Magyarországnak előnyösebb az Európai Unión kívül, mint belül, akkor kilép. Milyen következménye lenne annak, ha Orbán Viktor kivezetné az országot az Ezrópai Unióból?
Azt gondolom, hogy a miniszterelnök nem fog kilépni az Európai Unióból, mert számára is előnyös, ha bent maradunk. Ennek egyik oka mindenképp gazdasági. Részben arra is gondolok, hogy ha megfelelnénk a jogállamisági követelményeknek, akkor kaphatnánk uniós támogatást. Ma ugyanis nem kapjuk meg ezt a pénzt, legfeljebb a harmadát. De ennél talán fontosabb, hogy az egész magyar gazdasági modell arra épül, hogy bent vagyunk az Európai Unióban. Ha nem lennénk az unió tagjai, akkor a kínaiak sem igyekeznének Magyarországon befektetni, hiszen épp azért jönnek ide, mert így megkerülhetőek az európai importvámok. Máskülönben aligha lehetnénk a tíz legtöbb kínai tőkebefektetést befogadó ország között. De továbbmegyek: a német autógyártók is azért jöttek, mert azon kívül, hogy nálunk olcsó a munkaerő, tőlünk vámok és kvóták nélkül lehet reexportálni az unió egészébe, lassító határellenőrzés nélkül. Az unión kívülről pedig végképp azért jönnek, mert ha nálunk, azaz az unión belül termelnek, azzal a BYD és a többi elektromos autó modelljei magyar, azaz uniós terméknek minősülnek. De ha kilépnénk az unióból, akkor ezek a gyárak azonnal elfüstölnének az országból.
Akkor, ahogy megszoktuk, megint belföldre, a választóknak szólt mondás.
Elképzelhetetlennek tartom, hogy Orbán Viktor beváltaná fenyegetését, s kilépne Európából. Arról már nem is beszélve, hogy a személyes presztízse is arra épül, hogy ő egy európai ország miniszterelnöke, aki képviseli az 500 milliós piacot – néha az unió elnökeként, néha a legrégebben hatalmon lévő ország miniszterelnökeként – ilyen módon befolyása, néha vétójoga van fontos brüsszeli döntések felett. Tehát ha Orbán kiléptetné az országot az unióból, akkor az ő személyes presztízse visszasüllyedne az Észak-Macedón miniszterelnök befolyásának szintjére. Márpedig ki tudja ma megmondani internetes keresés nélkül, hogy ki a macedón miniszterelnök?
A kampány rovására írhatjuk azt is, hogy a kormány azzal próbálja a kormányzás látszatát kelteni, híveit megtartani, vagy újakat szerezni, hogy korábban ugyan támogatta Ukrajna felvételét az EU-ba, ma a kábítószer és fegyvermaffia rémét felfestve támadja azt? Lenne bármilyen veszélye a magyar gazdaságra annak, ha Ukrajna csatlakozna az unióhoz?
Annak, hogy Ukrajna mostanában csatlakozzon az EU-hoz, semmi esélye nincs. Senki nem gondolkodik ma abban, hogy egy háborús ország csatlakozzon az európai közösséghez. Tehát azt a kérdést kell feltenni, hogy egy ország, amely túl van a háborún, és újjáépülőben van, az milyen feltételekkel és hogyan csatlakozhasson. Ezt az unió országai fogják eldönteni, s hozzáteszem: a csatlakozásnak vannak feltételei. Ahogy a kelet európai országok számára is voltak. Ezen túl semmit nem tudunk a csatlakozásról, hiszen ez egy távoli jövőben felmerülő, elvont kérdés. Bármilyen fikcióval lehet kampányolni, csak nem érdemes. Én például a világot járva sem találkoztam még életemben „nemet váltó” óvodással, miközben itthon a Fidesz világának egyik központi témája volt. Amit azért elég nehéz értelmezni. Ahogy nehéz értelmezni közgazdaságilag egy háború dúlta ország európai csatlakozását is. Az előbbiekkel kapcsolatos állítások legfeljebb blöffnek tekinthetők.
Orbán Viktor elmondta, mi kell ahhoz, hogy kilépjünk az EU-ból– Abban a pillanatban, hogy Magyarországnak előnyösebb, hogy kívül van, mint belül, akkor ki kell lépni…
Orbán Viktor kimondta, hogy Donald Trumppal karöltve meg akarja változtatni az európai politikát
A magyarok 80 százaléka az Európai Unió híve, ezért aligha teheti meg a politikus, hogy azzal kampányoljon, hogy kilép a közösségből, hisz – ahogy a belépésről -, úgy a kilépésről is népszavazás dönt.
Ebben nem vagyok biztos, szerintem a Fidesz politikai gyakorlatát figyelve népszavazás nélkül is kiléphetne az unióból. Maximum lenne valami „nemzeti konzultáció”. Bár kétségtelen, az ellenzéki szavazók fele a jelenleg is létező unióra szavazna. A fennmaradó harmad viszont abban hisz, amit a Fidesz mond, hogy „mi támogatjuk, de meg akarjuk változtatni Európát”. Egy laza kormányközi intézményt képzelnek el, amelyben a tagállamoknak vétójoga van. Tehát a kormánypártokhoz ragaszkodó szavazók nem azt az Európát szeretik, amely létezik, hanem amilyenről Orbán Viktor beszél nekik. Ha Orbán azt mondaná, hogy meg akartuk ugyan változtatni Európát, de nem tudtuk, akkor a Fidesz hívek egy kilépés mellé is lelkesen odaállnának.
„Orbán Viktor látja, hogy szorul a hurok” – Závecz Tibor szerint a kormányfő úgy akarja megteremteni saját táborának kohézióját, hogy magát az EU-fősodortól…
Úgy gondolja, hogy az uniót támogató 80 százalék nem menne el egy esetleges szavazásra, amely arról szól, hogy bennmaradjunk-e?
Én rosszabbat gondolok, szerintem, ha lenne egy kampány az unió ellen, akkor – mint mindenben – fennmaradna a polarizáltság. Arra gondolok, hogy ha Orbán azt mondja, hogy a Túró Rudi rossz, akkor az ellenzék azt mondaná, hogy a Túró Rudi jó, vagy fordítva. Most szerintem Orbánnak van egy EU-kritikus álláspontja, ami még nem kilépős vélemény. Ha valóban kilépő álláspontra helyezkedne, az a felállás még nincs kipróbálva.
Orbán arról is beszélt már, hogy mit tehetne, ha Trump elnök megkérdezné tőle, hogy mondd „Viktor miért nem lépsz már ki az unióból”? Ön szerint tudna-e, akarna-e valamit ajánlani Amerika, ami gazdasági biztonságot nyújtana Magyarországnak?
Elvileg elképzelhető lenne, hogy Magyarország nagyon távoli csatolt államává válna az Egyesült Államoknak, mint Puerto Rico. Ez nem kizárt, s láttuk, hogy Argentínának nulla százalékos vámtarifát határozott meg az amerikai elnök. Aki kedves Trump elnökkel, annak meghálálja, de a magyar gazdaságnak nincs olyan gazdaságszerkezete, amivel ezt meg lehetne csinálni. Tehát nem látható, hogy a beömlő piaci termékekért cserébe mit adna Magyarország. Ha ugyanis kivesszük az export kínálatunkból az ily módon kieső német, kínai és koreai tulajdonú autóipart, akkor nem marad semmink, amivel egy ilyen partnerségben részt vehetnénk.
Az Orbán-kormány euroszkeptikus kampányai ellenére nem ingott meg Magyarországon az uniós tagság támogatottsága
Itt a felmérés, csak minden harmadik magyar tartja jogállamnak az országot, ha a fideszeseken múlna, talán az EU-ból is kilépnénk
Tehát nem lehetnénk az USA 51. tagállama?
Lehet ilyen álmokat szőni, de az nagy kérdés, hogy teljes jogú uniós tagság helyett akarna-e itthon bárki is az Egyesült Államok külbirtoka lenni. Elvesztenénk az EU összes előnyét, a szabad tőkeáramlást, az áruk szabad mozgását, és a munkaerő szabad mozgását, Schengent, az Erasmust örökre. Azt se felejtsük el, hogy másfél évvel ezelőtt Trump azt sem tudta, hogy Orbán melyik ország vezetője. Megdicsérte, hogy milyen jól vezeti Törökországot. Ezért rá bazírozni ingoványra építés.
Azt ön látja, hogy ma merre megy az ország?
Eddig extenzív pályán mozogtunk, sok új munkahelyet teremtve, s ha valamilyen eredménye van Orbánéknak, hogy tényleg teremtettek egymillió új munkahelyet. Többségében alacsony bérű, alacsony hozzáadott értékű munkahelyeket. De ez a modell kifújt, nincs tovább. Továbblépni az intenzív gazdaságpolitikai eszközökkel lehetne, ha magasabb hozzáadott értékű munkahelyeken dolgoznának a magyarok. De ehhez szükség lenne a humántőke fejlesztésére: színvonalas oktatásra, egészségügyre, infrastruktúra fejlesztésre, amit valamilyen rejtélyes okból Orbán amióta kormányon van nem akar csinálni. Az intenzív fejlődéshez gyakorlatilag teljes fordulatra lenne szükség, ami aligha várható, pedig anélkül nem fog menni. Ma meg csak egy helyben járunk: a negyedéves GDP adatok fekete nulla, piros nulla, fekete nulla, piros nulla…
Az amerikai újságíró szerint Orbán Viktor csak viccelt azzal, hogy kiléptetné Magyarországot az EU-ból
Ön szerint mi lehet Trump vámháborújának világgazdasági következménye?
Szerintem középtávon be fog bizonyosodni, hogy a sarc rendszere nem fog tudni működni. Az Egyesült Államok olyan mértékben van ráutalva a partnereire, a kínai és európai országok termékeire, hogy most, amikor már látszik, hogy a kínai alkatrészek nem érkeznek az USA kikötőibe, akkora alkatrészhiány, illetve áruhiány lesz az Egyesült Államokban, ami a vámok hatására következik be, a drágulással együtt. Az amerikai fogyasztók majd azzal szembesülnek, hogy dupla annyiba kerül egy iPhone, vagy a kedvenc európai autó, ha egyáltalán lehet kapni. Szerintem ez az egész vámháború középtávon összeomlik, s maga alá temetheti Trump elnököt. Ugyanis a világgazdaság ma olyan mértékben integrált beszállítói láncokba, hogy azt szétszedni hosszabb távon sem lehet összeomlás nélkül. Globális beszállítói láncokat újra szervezni nem lehet napokon, heteken belül, csak hosszú évek alatt. Drasztikus következményei lesznek, még mielőtt valamiféle pozitív hatása lehetne. Trump arra kényszerül majd, hogy visszatáncoljon, mielőtt megbukik.
A magyarok csaknem háromnegyede továbbra is úgy látja, hogy hazánk javára vált az EU-tagság
Lehet ennek a vége világválság vagy világháború?
Kínában utazgatva azt tapasztaltam, hogy arrafelé azt gondolják, hogy Amerika ismét ellenséges hangnemet üt meg. Közben persze Európa is bevezeti a védővámokat. Ez már több mint vámháború. Az amerikai vezérkar ellenségként kezeli a kínaiakat, már a hivatalos dokumentumaikban is. Így viselkedik Trump Kínába frissen kinevezett nagykövete is. A háborús uszítás Kína ellen már megkezdődött, terjed, s a válasz nyilván nem maradhat el. Eljutottunk oda, hogy a nagyhatalmak kölcsönösen rosszhiszeműséget feltételeznek egymásról. Ez pedig a hadviselés kezdete. Innen nehéz lesz visszajönni.
Pogátsa Zoltán
Közgazdász, szociológus, habilitált egyetemi docens, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője. A Soproni Egyetem docense és a Magyar Tudományos Akadémia volt kutatója. Az ELTE jelenlegi és a Közép-európai Egyetem volt óraadója. Rendszeres előadó a veronai, a lipcsei és a leeuwardeni egyetemeken, valamint a Soproni Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola programvezetője. Doktori diplomáját a Sussexi Egyetemen szerezte, és a Corvinus Egyetem Közgazdaságtani PhD-programja fogadta be.
Megjelent a Népszava Gazdaság rovatában 2025. május 3-án.
