Financial Times
Méretes pofont kapott a magyar és a lengyel kormány, amely meg akarta kötni az EU kezét, nehogy az lecsaphasson, ha valamely tagország megsérti a jogállamiság elveit: az Európai Bíróság főtanácsnoka azt javasolja az EUB-nak, hogy az utasítsa el a keresetet.
A szakvélemény szerint az új szankciós mechanizmus jogilag teljesen megalapozott és összhangban áll az unió jogrendjével.
Mellesleg a célja az, hogy ne lehessen lenyúlni közösségi pénzeket. A magyaroknál pont a korrupció a Bizottság fő aggálya. A lengyeleknél pedig az igazságszolgáltatás függetlensége. Ha a legfelső európai bírói testület elfogadja az érvelést, akkor megszűnik az akadály, és megindulhat a jogállami eljárás.
A lengyel helyettes szakminiszter, Sebastian Kaleta úgy minősítette a döntést, hogy ilyen rossz nap idáig ritkán fordult elő az EU életében. Kitartott amellett, hogy a szabályozás ellentétes az alapszerződésekkel. Kifejtette a lapnak, hogy a főügyész érvelése alapján lehetséges lesz önkényesen, illetve politikai alapon leállítani a kifizetéseket. Tehát itt valójában a zsarolás eszközéről van szó, ezt azonban országa nem tudja elfogadni, lévén szó egyenlő partnerekről. Azaz mostantól kezdve meghalt a tagok közti egyenlőség elve.
Varga Judit azt üzente a világnak, hogy a jogász túllépett a tényen, mármint hogy a mechanizmus egy sor nyilvánvaló jogi tévedésre épül, és ezek közül mindegyik önmagában indokolná, hogy töröljék el az új rendszert. Téves a jogi alapja, megkerüli a szerződéseket és sérti a jogállam alapvető követelményeit, így elsősorban a jogbiztonság és egyértelműség elvét. (Szelestey Lajos)
***
Kerner Zsolt írása a 24.hu oldalon
Megjelent az Európai Bíróság ügyért felelős főtanácsnokának véleménye arról a beadványról, amelyben Magyarország és Lengyelország közösen azt kérte, hogy az Európai Bíróság semmisítse meg a kondicionalitási mechanizmus nevű (jogállami mechanizmusként is ismert) eszközt.
Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok szerint a keresetet el kell utasítani.
Azt írja a véleményében, hogy
- a rendelet célja egy sajátos mechanizmus létrehozása az uniós költségvetés megfelelő végrehajtásának biztosítására. A rendelet a jogállamiságot nem egy, a hetes cikk szerinti eljáráshoz hasonló szankcionáló mechanizmus útján törekszik megvédeni, hanem egy pénzügyi feltételrendszer-eszközt hoz létre ezen uniós érték védelmére.
- A rendelet közvetlen kapcsolatot követel meg a jogállamiság megsértése és a költségvetés végrehajtása között, ily módon azt nem a jogállamiság valamennyi megsértésére kell alkalmazni, hanem csak azokra, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az uniós költségvetés végrehajtásával.
- A rendelet csak a jogállamiság elveinek egy tagállam általi olyan megsértésére vonatkozik, amely közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek kockázata komolyan fennáll.
- A rendelet mechanizmusa az uniós jog különböző területein meglévő, más pénzügyi feltételrendszer-eszközökhöz és költségvetési végrehajtási eszközökhöz hasonlít, és összeegyeztethető a végső soron a tagállam szavazati jogának felfüggesztését is lehetővé tévő hetes cikkel.
- Eleget tesz a jogbiztonság elve által támasztott, az egyértelműség, a pontosság és az előreláthatóság minimális követelményeinek. A tagállamok ugyanis kellő szintű ismeretekkel rendelkeznek az ezekből eredő kötelezettségekről, annál is inkább, mivel azok többségét az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata dolgozta ki.
A főtanácsnok ezért azt indítványozza, hogy a bíróság utasítsa el Magyarország és Lengyelország megsemmisítés iránti keresetét. A főtanácsnoki véleménynek nincs jogi kötőereje, a szakvélemény a bíróság munkáját segíti csak. Ettől függetlenül, különösen politikailag kényes ügyekben, a döntések túlnyomó többsége hasonló a főtanácsnoki véleményhez.
Forrás: Újnépszabadság
