Hétfős jemeni és háromfős afganisztáni családot kényszerítettek át Szerbiába a magyar hatóságok 2019-ben. A ferihegyi reptéren mindannyian menedékjogot kértek, mégis átdobták őket a határkerítésen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának mai ítélete kimondta, hogy az állam megsértette a kollektív kiutasítás, valamint az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát. A menedékkérőket – köztük egy Down-szindrómás gyereket – a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a perben.
A magyar állam 2016 óta tömeges jogsértést követ el. Az ún. „visszakényszerítések” száma a rendőrség szerint már hatszázezer felett lehet. A számos esetben erőszakos és önkényes rendőri intézkedésről, a jogszabályi lehetőségről meg hatósági gyakorlatról már több nemzetközi bírósági is kimondta, hogy jogellenes.
2020-ban az Európai Unió Bírósága leszögezte, hogy a válogatás és jogorvoslat lehetősége nélküli „visszakényszerítés” ellentétes az uniós joggal. Számos strasbourgi döntés pedig azt mondta ki, hogy a hazai hatósági gyakorlat a kollektív kiutasítás, valamint a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütközik. Ennek ellenére a magyar állam máig nem módosította a törvényt, és a rendőrök jelenleg is válogatás nélkül így járnak el a szabálytalanul az országba belépő külföldiekkel, így a menedékkérőkkel is.
Az eddigiekkel szemben a mai strasbourgi ítélet olyan menedékkérő, segítségre szoruló emberekkel foglalkozik, akik előtte sohasem jártak Szerbiában. Tehát itt pontosabb „visszakényszerítés” helyett „átkényszerítésről” beszélni. A két család esetében a magyar állam különösen embertelen arcát mutatta.
A jemeni család 2019 áprilisában érkezett a ferihegyi reptérre. Az országban polgárháború dúlt, a hatóságok nem működtek. Így az anyának csak akkor volt esélye elhagyni a zűrzavaros Jement és biztonságos helyre menekíteni a gyerekeit, ha meghamisítja úti okmányaikat. (Később bűncselekmény hiányában az okirat-hamisítás miatt indított perben fel is mentette őket a magyar bíróság.)
A legfiatalabb, a Magyarországra érkezésekor 11 éves gyermeket korábban Down-szindrómával diagnosztizáltak, és ez igen korán egyértelművé vált a magyar rendőröknek is. A másik pedig olyan egészségügyi ellátásra szorult, amit Jemenben már nem tudtak megadni neki.
Nagyon hasonló történet az afgán családé is. Őket 2019 decemberében tartóztatták fel Ferihegyen. Az anya egyik gyereke civil szervezet aktivistájaként küzdött a kényszerházasságok ellen és a nők jogaiért. Menekülniük kellett. Ők is csak hamis úti okmányokkal tudták csak elhagyni hazájukat, és őket is egy napon belül átdobták a szerb határon a magyar rendőrök.
Szerbiában korábban soha nem jártak, semmiféle helyismeretük nem volt. Az afgán család szerint a magyar rendőrök úgy próbálták rávenni őket az együttműködésre, hogy azt állították, egy menekülttáborba viszik őket. Még akkor is ezzel nyugtatták őket, amikor a határkerítéshez érkeztek. A jemeni családot pedig ki is fosztották ismeretlenek, míg az éjszakában Szabadkára tartottak.
Mivel a családok nem szabályosan léptek be Szerbiába, hetekig tartott, mire ott is menedékkérőkként tudták regisztrálni magukat, és minimális ellátáshoz jutottak. Sok hónappal később, mivel a menekültügyükben – a szerb rendszer működésének hiányosságai miatt – semmilyen előrelépés nem történt, a családok Ausztriában, illetve Németországban kértek és kaptak védelmet
A strasbourgi bíróság szerint a magyar állam eljárása a kollektív kiutasítás tilalmába ütközött, ugyanis bármiféle indokolt határozat vagy jogorvoslati lehetőség nélkül került sor a Szerbiába toloncolásukra, mégpedig anélkül, hogy a kiutasítással szembeni érveiket kifejthették volna. Az különösen súlyossá teszi az állam magatartását, hogy a hatóságok azt sem mérték fel, a gyerekeket veszélyezteti-e a Szerbiába kényszerítésük.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította azt is, hogy a magyar hatóságok eljárása az embertelen, megalázó vagy kegyetlen bánásmód tilalmába is ütközött eljárási jogi szempontból. Bár mindkét család menedékkérelmet nyújtott be Magyarországon, mégsem rakták őket a magyar tranzitzónák egyikébe sem. Akkor ugyanis értékelnie kellett volna a magyar hatóságoknak azt, hogy hozzáférnének-e a szerb menekültügyi rendszer védelméhez. Az ottani rendszer működésének hiányosságai már akkor is közismertek voltak. A szerb hatóságok 2009 óta több mint 652 ezer regisztrációs igazolást adtak ki menedékkérőknek, ehhez képest mindössze 196-an kaptak menedékjogi védelmet 2021-ig.
„Újabb fontos strasbourgi perben kaptak igazságos jóvátételt a Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfelei. Ez az ítélet világossá teszi: menedékkérőket nem lehet egyéniesített vizsgálat nélkül, »csak úgy« eltávolítani az ország területéről. Ahogy arra a korábbi nemzetközi ítéletek kötelezik a kormányt: a visszakényszerítéseket haladéktalanul fel kell számolni. Ezt erősítette meg a mai ítélet is” – értékelte a legfrissebb strasbourgi döntést Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a jemeni és afgán családokat képviselte.
Forrás: Magyar Helsinki Bizottság
