Német és norvég kutatók jöttek rá, miért okozott vérrögképződést néhány esetben az AstraZeneca oltóanyaga – ez a címe a 444.hu cikkének, amelyből (olyan megbízható források alapján, mint a Spiegel/Deutsche Welle/Reuters/ScienceNorway) megtudjuk, hogy mit derítettek ki a rémhírek miatt villámgyorsan elvégzett kutatások, és hogy a vakcina nyugodtan használható, a kockázat nem nagyobb, mint a többinél.
Több országban is újra elkezdték használni az AstraZeneca koronavírus elleni oltását, miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) csütörtökön közölte, hogy a vakcina biztonságos és hatásos, külön kiemelve, hogy a vakcina jótékony hatása messze felülmúlja esetleges kockázatait. A vizsgálatot azért rendelték el, mert több olyan esetet is jelentettek, amikor vérrög képződött a beoltottak szervezetében. Most német kutatóknak sikerült megfejteniük, mi okozza a problémát, így a kezelése is könnyebbé válik.
Németországban az 1,6 millió beoltott közül mindössze 13 olyan esetről tudnak, amikor az AstraZeneca-oltás után agyi vénás trombózis alakult ki. Az észak-németországi Greifswaldi Egyetem kutatói pénteken közölték, hogy sikerült megfejteniük, hogy ezt mi idézi elő. Andreas Greinacher a csapatával az érintettek vérében olyan speciális antitesteket talált, amik fontos szerepet játszanak a véralvadásban, mert aktiválják a vérlemezeket, amikor egy sebet kell elzárni. Az oltás után a problémát pedig egy autoimmun reakció okozza. Azonban a felfedezés után célzott kezeléssel meg tudják előzni a bajt. A Németországban történt 13 eset mindegyike vérlemezhiánnyal, vagyis trombocitopéniával járt együtt. Ennek a tünetei oltás után 5-14 nappal jelentkeznek, ezért Greinacher hangsúlyozta, hogy az oltás másnapján tapasztalt influenzaszerű tüneteknél még nem kell megijedni. De ha valakinek fáj a lába vagy a feje, menjen orvoshoz.
Azonban továbbra is maradtak nyitott kérdések a vérrögképződéssel kapcsolatban. Egyelőre nem tudni, hogy a káros antitestek milyen körülmények között állnak elő. És a kutatóknak egyelőre azzal kapcsolatban is csak feltételezéseik vannak, hogy a vérrögképződés miért fordul elő gyakrabban nőknél. (Németországban a 13 esetből 12-t nőknél észleltek.) Egyrészt bizonyok autoimmunbetegségek a nőknél eleve gyakoribbak, másrészt okozhatja az eltérést az is, hogy az AstraZenecával beoltott egészségügyi dolgozók között nagyobb a nők aránya. De még azt is meg kell vizsgálniuk, hogy a női hormonoknak lehet-e szerepe a folyamatban.
A kutatást a Greifswaldi Egyetem osztrák kutatókkal és a német Paul Ehrlich Intézettel közösen végezte el. Az eredményeket később publikálják, így addig az eredmény tudományosan nem számít igazoltnak. Ugyanakkor pénteken a norvég kutatók is hasonló eredményre jutottak. Norvégiában három egészségügyi dolgozó került kórházba vérrögképződés miatt. A kutatást vezető Pål Andre Holme pénteken szintén arról beszélt, hogy az oltás válthatta ki a ritka immunreakciót.
Franciaországban pénteken jelentették be, hogy a francia egészségügyi főhatóság (HAS) csak a legalább 55 évesek beoltását engedélyezte az AstraZenecával. A közvélemény megnyugtatására Jean Castex miniszterelnök ebből az oltóanyagból kapta meg az első dózist. Az életkori korlátozást azzal indokolta a hatóság, hogy a vérrögképződési problémák, amelyek miatt az oltást több európai ország is felfüggesztette a héten, kizárólag 55 évnél fiatalabbaknál jelentkeztek. Franciaországban az AstraZeneca-vakcinával eddig beoltott csaknem másfélmillió ember közül három esetben jelentkeztek a súlyos mellékhatások, egy 24, egy 26 és egy 51 éves egészségügyi dolgozónál.
