Közzétette kedden a honlapján a kormány a deficitcsökkentő csomag törvénytervezetének végső változatát, ezzel mennek a parlament elé Ciolacuék, ahol a képviselőház és a szenátus kedd esti együttes ülésén vállaltak felelősséget a törvénytervezetért. Nagy összecsapásra számított a sajtó az ellenzék és a kormánypártok között, de végül csak csendes tiltakozás lett. Az RMDSZ semleges maradt a kérdésben, mert kilobbizta azokat az engedményeket, amelyeket a szövetség által vezetett önkormányzatok számára el szeretett volna érni.
A plenáris ülést megelőzte egy koalíciós botrány, amely egy olyan cikkely megjelenéséhez kapcsolódik, amely a magánnyugdíjalapok államosítását írná elő – írja az Agerpres. Florin Roman PNL-s képviselő szerint a javaslat a pénzügyminisztérium PSD-s államtitkárától, Daniela Pescarutól származik. A sajtó érdeklődésére Ciolacu kijelentette, nem tárgyaltak arról, hogy a deficitcsökkentő tervezet a magánnyugdíjalapok működését is érintené.
Emellett egy másik, eddig be nem jelentett módosítás is megjelent, a bankok adóztatásához is hozzányúltak, így 2024-ben és 2025-ben 2 százalékos forgalmi adót kellene fizetniük, az eredeti 1 százalék dupláját.
Ciolacu populista és magánszektor-ellenes felhangokat tartalmazó beszédében azt mondta, hogy „mától kezdve végeztünk a kettős mércével, végeztünk az állami kiváltságokkal, végeztünk a kivételekkel a magánszektorban, és mindenekelőtt végeztünk az adócsalásból könnyen szerzett pénzzel”.
Elmondta, hogy az intézkedések, amelyekért az általa vezetett kormány felelősséget vállalt, egy szélesebb körű reform kezdetét jelentik, „ami valójában az állam újrapozícionálását jelenti egy sokkal igazságosabb és méltányosabb alapon”, egy „nemzeti erőfeszítés” keretében, hogy erősebb gazdaságunk legyen, „és jobban éljünk 2025-ben és 2030-ban”.
„Az elkövetkező hetekben megkezdjük az ország törvényeinek egyszerűsítését, hogy a dolgozó románok, a magánszektor és a román állam minden erőfeszítése hasznosulhasson és minden román számára teljes mértékben értékelhető legyen” – tette hozzá a PSD vezetője.
Hétfőn a kormány jóváhagyta a „költségvetési pazarlás megállításáról, az adóelkerülés elleni küzdelemről és az adók igazságosságának biztosításáról Romániában” szóló törvénytervezetet.
Az alkotmány 114. cikkelye szerint a kormányt a parlament előtt felelősséget vállalhat egy program, egy politikai nyilatkozat vagy egy törvénytervezet miatt.
A kormányt meneszthetik, ha a törvénytervezet előterjesztésétől számított három napon belül benyújtott bizalmatlansági indítványt megszavazza a parlamenti többség. Az AUR bizalmatlansági indítványt kíván benyújtani, de nem rendelkezik a szükséges aláírásokkal, az USR és a Jobboldali Erő pedig bejelentette, hogy az Alkotmánybíróságon megtámadja azt a tervezetet, amelyért a kormány felelősséget vállal.
Ha a bizalmatlansági indítvány nem sikeres, a benyújtott törvényjavaslat vagy törvénycsomag elfogadottnak minősül, és alkalmazása kötelező. Az államelnök kérheti az elfogadott törvény vagy az elfogadott törvénycsomag felülvizsgálatát, és annak vitáját is a plenáris ülésen tartják meg.
Az ellenzéki pártok Ciolacu beszéde közben magasra emelt plakátokkal tiltakoztak
Ma 19:13
Az USR és az AUR európai parlamenti képviselői plakátokat emeltek a magasba, úgy tiltakoztak a képviselőház és szenátus együttes ülésén a megszorító intézkedések ellen. „PNL, egy napot Ciolacu nélkül is vezethetsz”, „Emeljük az adókat, hogy mások csomagtartóban szállítsák a lopott pénzt” (utalás a még friss Buzatu-esetre), „Ciolacu, te is a süllyesztőben vagy?” – néhány a plenáris ülésen elhelyezett plakátokon látható üzenetek közül.
Marcel Ciolacu beszédének főbb gondolatai
Ma 18:55
„Azért jöttem ma, hogy a költségvetési deficit csökkentését célzó intézkedéscsomagot bemutassam és felelősséget vállaljak érte, és véget vessenek annak, hogy a hatalmasok azt gondolják, hogy érinthetetlenek.
A mai naptól kezdve nincs többé kettős mérce, nincs több állami kiváltság, nincsenek újabb és újabb kivételek a magánszektorban.
Elegem van abból, hogy egyesek teljesítmény nélkül kapnak fizetést, míg másoknak alig jut a mindennapi megélhetésre.
Elegem van abból, hogy egyesek kifizetik az adójukat, míg mások kibújnak kötelezettségeik alól.
Mindenki számára igazságos alapokra kell helyeznünk a rendszert.
Az intézkedésekről hosszasan vitatkoztunk. Nem egyszerűen az állam jelenlegi szükségleteire adott reakciót jelentenek. Jelentős nyilvános párbeszédet folytattunk.
Ma felelősséget vállalok egy sor intézkedésért, de még csak az elején vagyunk egy szélesebb körű reformnak, amely azt jelenti, hogy az államot ismét igazságosabb alapokra helyezzük.
Nagy bátorsággal léptünk előre, ami sajnos hiányzott az elmúlt évtizedek reformjaiból. Nem akarom, hogy egy új generáció eladósodjon, csak azért, mert ezeket az éveket semmire sem pazaroljuk.
A románok egy igazságosabb államot akarnak.
Nem vagyok híve az adómódosításoknak, ha az nem helyénvaló. Soha nem támogattam az egyik napról a másikra hozott intézkedéseket. Nem hiszek abban, hogy új adókat kell kitalálni a tisztességes vállalkozások számára.
Kemény intézkedéseket kell hozni ott, ahol csalás, adócsalás, pazarlás van az állami kiadásokban.
Ez az egyetlen módja annak, hogy őszinte és tisztességes partnerséget alakítsunk ki az üzleti szférával.
Sokan javasolták nekem, hogy egy példátlan választási év előtt nincs itt az ideje ennek, hogy jobb lenne ezeket az intézkedéseket a szőnyeg alá söpörni, és a választások után lépni.
A semmittevés számomra és a román kormány számára nem opció.
Nem hagyhatok és nem is fogok egy országot lehetőségek nélkül hagyni. Ezért nem választottam a semmittevés kényelmes lehetőségét.
Ma vége a trükközésnek, ma a kormány vállalja a felelősséget, mert Románia már nem bízhat csak a becsületesek munkájában, Románia nem fogadhatja el többé, hogy csak az alacsony keresetűek fizetnek adót, a magas jövedelműek pedig folyamatosan a nekik tetsző alternatívákat keresik.
Mindenki számára világos, hogy ami eddig volt, az nem működött. A költségvetési alkalmazottakra fordított kiadások robbanásszerűen megnőttek, az elmúlt tíz évben 260 százalékkal, de a teljesítmény és a hatékonyság nem.
A magas jövedelmű költségvetésieknek több lesz a takarékosság. Kevesebb főnök lesz, több ezer álláshelyet fognak megszüntetni, a sofőrök és titkárnők hordáival együtt.
Végrehajtjuk az államapparátus takarékossági tervét, korlátozni fogjuk a beszerzésekre fordított kiadásokat, a juttatásokat korlátozni fogjuk, számos intézményt összevonunk és decentralizálunk.
Kemény intézkedéseket kell hozni ott, ahol csalás történik. A törvényjavaslat egyértelmű intézkedéseket tartalmaz a csalás és az adóelkerülés visszaszorítására. Nem támaszkodhatunk többé kizárólag a becsületesen befizetett adókra.
Romániában a GDP 10 százalékát, azaz 32 milliárd eurót tesz ki az adóelkerülés. Növelni fogjuk a bírságokat és elkobozzuk az adóelkerülésből származó pénzt, az illegális vagyont 70%-kal fogjuk megadóztatni. Ez nem azt jelenti, hogy megadóztatjuk az esküvőkön vagy keresztelőkön begyűlt összegeket, hanem azt, hogy megadóztatjuk azokat, akik nem fizették be rendesen az adót, akik adót csaltak el, akik ellopták az egészségügyre és az oktatásra szánt pénzt.
Három hónapja nem volt olyan nap, hogy ne került volna szóba ez a csomag.
Az adókedvezményeken alapuló modell nem folytatódhat. Románia nem engedhet meg magának többé 75 milliárd lejnyi kedvezményt.
Ma nálunk van az egyik legalacsonyabb profitadó Európában, de mi szedjük be a legkevesebb áfát is, a társasági adónak csak a negyedét, a jövedelemadónak pedig csak a 80 százalékát.
Az elmúlt években hatalmas adókedvezményeket adtak a vállalatoknak és a munkavállalók különböző kategóriáinak. A bevételek stagnálnak a GDP 27 százalékánál.
Miniszterelnökként kötelességem Románia érdekeit a nem milliárdos, hanem csak százmilliós profitot termelő csoportok érdekei fölé helyezni. Románia érdeke, hogy ne blokkolja az európai alapokat és csatlakozzon az OECD-hez.
Ha nem teszünk semmit, az azt jelentené, hogy megállítjuk Románia fejlődését, az iskolák, autópályák és kórházak építését.”
Élőben nézheti bárki, milyen a hangulat a megszorító intézkedéscsomag bemutatásakor a parlamentben
Ma 18:43
Elkezdődött a plenáris ülés, amelyet Nicolae Ciucă, a szenátus elnöke és Alfred Simonis, a képviselőház megbízott elnöke vezet. Marcel Ciolacu beszédével indul az ülés, amely nagyon feszültté is válhat.
Az alkotmánybíróság dönthet a hiánycsökkentő intézkedéscsomag sorsáról?
Ma 18:33
Az alkotmánybíróságon fogja megtámadni a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje párt a deficitcsökkentő intézkedéseket tartalmazó törvénytervezetet, amelyért felelősséget készül vállalni a kormány a parlamentben – közölte kedden Cătălin Drulă.
Az USR elnöke elmondta, az igazságügyi minisztérium szakértői több tíz oldalon fejtegették, hogy miért alkotmányellenes a kormány jogszabályjavaslata, ezeket az érveket azonban semmibe vette Alina Gorghiu igazságügyi miniszter, aki pozitívan véleményezte a tervezetet. Az USR és a Jobboldal Ereje a saját jogi szakértőinek érvei mellett az igazságügyi tárca szakértőinek álláspontját is csatolni fogja a beadványhoz – számolt be Drulă a sajtónak a parlamentben. A politikus szerint a deficitcsökkentő tervezet több ponton ütközik a jelenleg hatályos törvényekkel, többek között az adótörvénykönyvvel, a költségvetési fegyelemről szóló törvénnyel, és „lábbal tiporja az alkotmányt”. „Gyakorlatilag ebben a pillanatban Marcel Ciolacu rendeletekkel kormányoz” – fogalmazott.
Így néz ki a végleges (?) változata az intézkedéscsomagnak
Ma 18:21
A jogszabályjavaslat a pénzügyminisztérium honlapján közvitára bocsátott változathoz képest több pontban módosult. A változtatások az étkezési utalványokat, az előadásokra és sporteseményekre szóló jegyek áfáját (TVA-ját) és a nagyvállalatokra kivetett árbevétel-arányos különadó kiszámításának módját érintik.
A törvénytervezet kormány által jóváhagyott változata jövedéki adókat vezet be különadóként több alacsony kockázatú termékre: a dohánytartalmú és a nikotinmentes elektronikus cigarettákra, illetve az 5-8 g/100 ml közötti és a 8 g/100 ml fölötti cukortartalmú alkoholmentes italokra.
A jogszabályjavaslat előírja, hogy különadót kell fizetniük a nagy értékű lakóingatlanok és gépkocsik tulajdonosainak. E szerint a lakóingatlanok esetében ennek összegét úgy számítják ki, hogy 0,3 százalékos kulcsot alkalmaznak az épületnek a helyi adóhatóság által meghatározott értéke és a 2.500.000 lejes felső határ közötti különbségre. A gépkocsik különadója a vételár és a 375.000 lejes felső határ közötti különbség 0,3 százaléka lesz.
A megtakarításokat célzó előírások között szerepel az, hogy 2024. január elsejéig legalább 25 százalékkal csökkentik az államtitkári, államtanácsosi/államtitkár-helyettesi/alelnöki tisztségek számát, és a vezetői állások arányát az önálló költségvetésű intézményekben 8 százalékra korlátozzák.
A tervezet szerint 2023. október elsejétől csak a nettó 8 ezer lejes vagy ennél kisebb fizetésű közalkalmazottak jogosultak a 2019. január elsejei bruttó minimálbér kétszeresének megfelelő összegű éves étkezési támogatásra. A korlátozás nem terjed ki az erőszakszervezetek – hadsereg, rendőrség, titkosszolgálatok stb. – alkalmazottaira. Az étkezési támogatás összegét 2025-től évente az inflációhoz fogják igazítani.
A jogszabályjavaslat előírja, hogy a közalkalmazottak veszélyességi pótléka nem haladhatja meg az alapbér 15 százalékát, és az összege nem lehet nagyobb bruttó 1500 lejnél. Emellett meghatározza azt is, hogy mennyit költhetnek a közintézmények üzemanyagokra és mobiltelefon-előfizetésekre.
A törvénytervezet szerint a helyi, megyei és központi hatóságoknak úgy kell megszüntetniük, átszervezniük vagy összevonniuk az alárendelt közintézményeket, hogy a következő két feltétel teljesüljön:
a) a személyzet létszáma legkevesebb 15 százalékkal csökken, beleértve a vezetői állások számát is
b) az intézmény működési költségei és dologi kiadásai legkevesebb 15 százalékkal csökkennek.
A közintézmények ilyen módon történő átszervezését, összevonását vagy megszüntetését 2023. október elseje és 2024. január elseje között kell lebonyolítani.
A törvénytervezet az adóelkerülést célzó, illetve a pénzügyi fegyelmet erősítő intézkedéseket is tartalmaz.
Vig Emese szerkesztő, újságíró, a Transtelex vezető szerkesztője
Magyar-angol szakot végzett a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán 1995-ben.
1997-ben a Román Televízió Kolozsvári Stúdiójához került, ahol riporterként, szerkesztőként és műsorvezetőként is tevékenykedett. Elsősorban kulturális témákkal foglalkozott, az ő nevéhez fűződik a Haza a magasban címet viselő portréfilmsorozat, amely több, mint harminc erdélyi személyiség – köztük Sütő András, Ruha István, Gáll Ernő, László Ferenc, Domokos Géza stb. – életútját mutatja be, továbbá az 1956 Erdélyben című dokumentumfilmsorozat és a kortárs erdélyi magyar lírát népszerűsítő Versverseny projekt, a Magyarok Romániában – 100 év történelem című nyolcrészes dokumentumfilm-sorozat mintegy ötven történész, politológus részvételével.
2017 januárjától két évig a Kolozsvári Televízió főszerkesztőjeként dolgozott, majd egy évig a Maszol.ro portál munkatársa, 2020 júliusától a Transindex felelős szerkesztője volt.
