Sajtóértesülések szerint megszületett az egyezség a német E.ON romániai leányvállalatának eladásáról, a vásárló pedig a magyar állami MVM vállalat volna, ami miatt sokan orosz befolyástól kezdik félteni a román energiapiacot. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter szerint az E.ON még nem hozott végleges döntést romániai gáz- és villamosenergia-szolgáltatási üzletágának eladásáról, jelenleg csak a lehetőségeket vizsgálják. A miniszter hangsúlyozta, a tranzakció nem érinti a kritikus infrastruktúrát, csupán az ügyfélszolgálati és számlázási tevékenységeket. Ha eladásra kerül sor, a román hatóságok alaposan megvizsgálják majd az ügyletet, és akár a Romgaz beléphetne a szolgáltatási piacra. Összefoglaló.
2022 óta, amikor kitört az ukrajnai háború, és ezzel jelentős változások indultak el az európai energiaszektorban, több alkalommal is felmerült a német E.ON romániai energia- és gázszolgáltatási üzletágának eladása. Az energiapiacot sújtó krízis és a geopolitikai feszültségek mellett a helyi szabályozások is hozzájárultak ahhoz, hogy az E.ON újraértékelje stratégiáját. Az ilyen nagy cégek számára a stabilitás és a kockázatok megfelelő kezelése kulcsfontosságú, ezért nem meglepő, hogy a német vállalat már korábban is vizsgálta a piacról való részleges kivonulás lehetőségét.
Most, 2024-ben, ismét felröppentek a hírek, miszerint az E.ON egy megállapodásra jutott a magyar MVM-mel az energia- és gázellátási üzletág eladásáról. Az MVM, mint a magyar állam egyik legnagyobb energetikai vállalata, nem csupán gazdasági szereplő, hanem a magyar kormány befolyásának kiterjesztésének eszköze lehet, különösen Orbán Viktor oroszbarát politikája fényében. Az MVM szoros kapcsolatban áll az orosz Gazprommal, és együttműködik a paksi atomerőmű bővítésében az oroszokkal, ami az energiaellátás fölötti orosz befolyás növelését célozza Magyarországon.
A közelmúltban a spanyol kormány elutasította egy magyar cég vasúti szektorba való belépését, azzal érvelve, hogy az Orbán-kormány orosz kapcsolatai miatt veszélyeztetné a kritikus infrastruktúrát. Az ilyen aggályok hasonlóan fontosak Románia számára is. Az MVM az Orbán-kormány energetikai „karja”, amelyet a közép-kelet-európai befolyás növelésére használhatnak. Az ilyen felvásárlások mögötti geopolitikai cél a versenytársak kiszorítása és az orosz energiafölény fenntartása.
Az ügylet jelentőségét tovább növeli, hogy a tranzakció időzítése különösen érzékeny, mivel Romániában választások közelednek. A megállapodás azonban még nem végleges, mivel az ilyen jellegű ügyek részletes vizsgálatot igényelnek mind a román kormány, mind a szabályozó hatóságok részéről.
Az energiaügyi miniszter szerint még semmi sincs eldöntve
Sebastian Burduja a sajtónak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy az E.ON vezetőségével folytatott megbeszélések alapján jelenleg nincs végleges döntés a vállalat romániai gáz- és villamosenergia-ellátási üzletágának eladásáról. Burduja elmondta, hogy az E.ON csupán különböző lehetőségeket vizsgál, de még nem határoztak arról, hogy értékesítik-e ezt a részleget. A miniszter hangsúlyozta, hogy a sajtóban megjelent információk a tranzakcióról túl koraiak és megalapozatlanok lehetnek, mivel hivatalos döntés még nem született.
Burduja kiemelte, ha sor kerülne az eladásra, a román hatóságok, köztük a Versenytanács és a Külföldi Befektetések Vizsgálatára Szakosodott Bizottság is alaposan megvizsgálná az ügyletet. Emellett hozzátette, hogy a tranzakció elsősorban a gáz- és villamosenergia-szolgáltatás részlegét érintené, amely nem számít kritikus infrastruktúrának, hanem „számlagyárként” működik, amely ügyfélszolgálati funkciókat lát el, és nem foglalkozik hálózatokkal vagy kritikus infrastruktúrával.
A miniszter arra is kitért, hogy egy ilyen tranzakció esetleges biztonsági kockázatait az illetékes román hatóságok részletesen elemeznék, azonban jelenleg nem állnak ilyen döntés előtt. Hangsúlyozta, hogy az E.ON már korábban is vizsgálta a romániai üzletág eladásának lehetőségét a vállalat kockázat–nyereség elemzése alapján, de egyelőre nem véglegesítették ezeket a terveket.
Burduja azt is felvetette, hogy ha az E.ON valóban értékesítené a szolgáltatási üzletágát, a Romgaz számára kedvező lehetőség lenne belépni erre a piacra. Emlékeztetett arra, hogy a Hidroelectrica, mint nagy energia-termelő, már sikeresen belépett a villamosenergia-szolgáltatási piacra, és hasonló lépést javasolna a Romgaz számára is, akár egy már meglévő vállalat felvásárlásával, akár saját kapacitások kiépítésével.
Jelentős piaci részesedése ellenére, az E.ON veszteséges volt, emiatt fontolja kilépését a romániai piacról
Az E.ON romániai tevékenysége a 2000-es évek elején kezdődött, amikor a német vállalat a román állam energetikai privatizációs programjában vett részt. Az E.ON 2005-ben lépett be hivatalosan a romániai piacra, amikor felvásárolta a Distrigaz Nord SA nevű vállalatot, amely a Romgaz-ból vált ki egy átszervezés során. Az akkori privatizáció részeként az E.ON Ruhrgas megvásárolta a Distrigaz Nord részvényeinek 51%-át, amely az északi régióban a földgáz elosztásával és értékesítésével foglalkozott.
A Distrigaz Nord felvásárlása után az E.ON létrehozta a E.ON Energie România nevű leányvállalatát, amely azóta is a romániai piacon tevékenykedik. Az E.ON Románia egyik legnagyobb gáz- és villamosenergia-szolgáltatója lett, jelentős részesedéssel a lakossági gázellátásban és kisebb szereppel a villamosenergia-piacon.
Az E.ON Románia két fő területen végez szolgáltatást:
- Gázszolgáltatás: Az E.ON az ország egyik legnagyobb gázszolgáltatója, különösen az északi régiókban. A háztartási gázpiacon 41%-os piaci részesedéssel rendelkezik, így az Engie után a második legnagyobb szolgáltató ezen a területen. A gázszolgáltatást a román lakosságnak és vállalkozásoknak egyaránt biztosítják.
- Villamosenergia-szolgáltatás: Bár az E.ON elsősorban a gázellátásban erős, a villamosenergia-piacon is jelen van. Itt azonban jóval kisebb, mindössze 5%-os piaci részesedéssel rendelkezik, főként az ország északi és észak-keleti régióiban.
Az E.ON Romániában több mint 3,4 millió fogyasztót szolgál ki a gáz- és villamosenergia-ellátás terén, szolgáltatásaival a háztartási és az üzleti szektorban is jelen van. Az évek során azonban különböző szabályozási kihívásokkal szembesült, például az állam által bevezetett energiaár-plafonok és a kompenzációs rendszerek kapcsán, amelyek komoly kihívást jelentenek a pénzügyi stabilitás szempontjából. Az ilyen kihívások miatt az E.ON fontolóra vette a romániai üzletág eladását.
A romániai energetikai szektorban végrehajtott európai uniós szabályozások következtében az E.ON kénytelen volt szétválasztani a gáz- és villamosenergia-elosztási, illetve -értékesítési tevékenységeit. Az úgynevezett „unbundling” (szétválasztás) révén az E.ON Energia Románia az ellátásért felelős, míg az elosztási tevékenységeket külön cégek, például a Delgaz Grid végzik.
Jelenleg az E.ON Románia két legfontosabb része:
- E.ON Energie România: Felelős a gáz és villamos energia értékesítéséért a fogyasztóknak.
- Delgaz Grid: Az E.ON elosztó hálózatának működtetéséért felelős, a földgáz- és villamosenergia-elosztásért az észak-keleti régióban.
2022-ben az E.ON Energie România 13,7 milliárd lejes árbevételt ért el, azonban veszteséggel zárta az évet, mintegy 358,8 millió lej veszteséget könyvelve el. Ez nagyrészt a szabályozási nehézségeknek, az állami árplafonoknak és a piaci kihívásoknak volt köszönhető. Igaz, hogy 2023-ban javulást ért el pénzügyi eredményeiben az előző évi veszteségekhez képest: 10,2 milliárd lej árbevétellel zárta az évet, és 133,5 millió lej nettó nyereséget ért el, ami a 2022-es veszteséghez képest visszatérés, de valószínűleg, nem győzte meg arról a német vállalatot, hogy érdemes a piacon maradni, az MVM terjeszkedési szándéka kapóra jött.
A Magyar Villamos Művek és az orosz gázfüggőség
A magyar állami tulajdonban lévő energetikai óriásvállalat központi szerepet játszik Magyarország energiaszektorában. Elsősorban villamosenergia-termeléssel, -elosztással és -kereskedelemmel foglalkozik, emellett aktív a földgázpiacon is, és az elmúlt évtizedben komoly terjeszkedésbe kezdett a közép-kelet-európai régióban, így Romániában is. Tevékenysége azonban nemcsak a régióra, hanem Oroszországra is kiterjed, ugyanis Magyarország energiaellátásának jelentős része orosz földgázra támaszkodik, amelyet a Gazprom szállít. Az MVM hosszú távú szerződést kötött a Gazprommal, amely lehetővé teszi, hogy az orosz gáz folyamatosan érkezzen Magyarországra több útvonalon, többek között a Szerbián keresztül vezető gázvezetéken, valamint kisebb mértékben Ausztria irányából.
A Fitch Ratings 2024 júniusában kiadott jelentése szerint az MVM jelentős mértékben függ az orosz gázimporttól, amely a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés alapján történik. Ez a függőség különösen problémás egy olyan politikai környezetben, ahol Európa próbálja csökkenteni az orosz energiaimportot az ukrajnai konfliktus és az Oroszország elleni szankciók miatt. A másik fontos összefonódás az atomenergia területén van. Az MVM tulajdonában van a Paksi Atomerőmű, amely Magyarország legnagyobb villamosenergia-termelő egysége, és az ország villamosenergia-ellátásának körülbelül felét biztosítja. Az atomerőmű négy reaktora orosz technológiával készült, és ezek az orosz Rosatom által szállított nukleáris üzemanyaggal működnek.
A magyar kormány, az MVM-mel együttműködve, további két új reaktort tervez építeni a Paksi Atomerőműben, szintén az orosz Rosatom bevonásával. Ezek a Paks II. projektben valósulnának meg, ami jelentős pénzügyi és politikai vitákat váltott ki, különösen az Európai Unió részéről. Az Európai Bizottság aggályokat fogalmazott meg a projekttel kapcsolatban, különösen az orosz részvétel miatt, tekintettel az Ukrajna elleni háborúra és a Moszkvával szembeni szankciókra.
Az MVM szoros kapcsolata Oroszországgal nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is kritikus: az Orbán-kormány rendszeresen hangsúlyozza, hogy Magyarország energiaellátása szempontjából létfontosságú az orosz gáz és az atomenergia. Ez a függőség és az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolatok súlyos biztonságpolitikai kockázatokat is hordoznak. Az orosz gázt és technológiát a Kreml gyakran politikai nyomásgyakorlás eszközeként is használja, különösen olyan országok esetében, amelyek szoros gazdasági kapcsolatban állnak vele.
Az MVM az elmúlt években komoly terjeszkedésbe kezdett Közép- és Kelet-Európában. A cég már megszerezte az E.ON tevékenységeit Magyarországon, és most Romániába is belépne. A román sajtó gazdasági forrásai szerint a tárgyalások sikeresen zárultak, de a hivatalos bejelentéssel még várnak.
Kik érdeklődtek még az E.ON iránt?
2022 óta, amikor kitört az ukrajnai háború, időről időre felmerült az információ, hogy a német E.ON eladhatja romániai energia- és gázszolgáltatási üzletágát. Most, a választások előtt, piaci források szerint a németek megállapodásra jutottak a magyar MVM-mel, bár a versenyben a Romgaz és az OMV Petrom is részt vett. Az utóbbi két cég visszalépett az E.ON magas pénzügyi elvárásai miatt, míg a magyarok azért maradhattak, mert stratégiai érdekük fűződik a regionális terjeszkedéshez, különösen egy olyan nagy portfólióval rendelkező vállalat esetében, mint az E.ON,
A Romgaz, Románia legnagyobb állami tulajdonú gázkitermelő és -ellátó vállalata számára logikus lépés lett volna az E.ON üzletágának felvásárlása, mivel ezzel tovább erősíthette volna pozícióját a romániai gázpiacon, ahol már így is jelentős szereplő. A Romgaz részvényesei 2023 áprilisában jóváhagyták a jogi tanácsadás beszerzését annak érdekében, hogy megvizsgálják a tranzakció részleteit, jelezve ezzel érdeklődésüket. Noha hivatalosan megkezdte az ügylet elemzését, végül nem került sor a megállapodásra. Ennek egyik oka lehetett, hogy az MVM, mint állami hátterű energetikai cég, versenyképesebb ajánlatot tudott tenni, illetve nagyobb tőkeereje révén jobban illeszkedett az E.ON által keresett profilba.
Az OMV Petrom, Románia legnagyobb olaj- és gázipari vállalata, amely az osztrák OMV csoport része, szintén érdeklődött az üzletág megvásárlása iránt. Az OMV már jelen van a gázkitermelésben és -kereskedelemben, így az E.ON fogyasztói bázisának megszerzése jelentős stratégiai előnyt jelentett volna számára a romániai piacon. Végül nem tudott megállapodásra jutni, mert valószínűleg, hogy azok az okok, amik miatt az E.ON számára is elbizonytalanodott, a szabályozási környezet, az energiaár-plafonok és a kompenzációs rendszerek, számára is kockázatosabbá tették a tranzakciót.
Az E.ON vezérigazgatója, Leonhard Birnbaum korábban arról nyilatkozott, hogy a román kormány által bevezetett energiaár-szabályozások megértése és alkalmazása nehézségeket okozott a cég számára, mivel a szabályok folyamatosan és hirtelen változtak. Ez a helyzet egy olyan üzleti környezetet eredményezett, amely nehezebbé tette a stabil működést, és elriasztott néhány potenciális vásárlót.
Az MVM végül azért lehetett a nyertes ebben a versenyben, mert több tényező is az előnyére szolgált: a magyar állam támogatásával rendelkezik, ami számára más cégekhez viszonyítva nagyobb pénzügyi és politikai stabilitást biztosít a vásárláshoz. Ez különösen fontos lehetett az E.ON számára, amely egy megbízható, stabil, jelentős anyagi forrásokkal rendelkező vevőt keresett.
A miniszterelnöki hivatal is megvizsgálja a tranzakciót
A jelenlegi információk szerint csak a 2024-es romániai választások után várható, hogy a végleges döntést a nyilvánossággal is közlik, addig is a román miniszterelnöki hivatalban is megvizsgálják a megállapodást. A részletes vizsgálatra egy bizottság alakult, amelyet Alexandru Mihai Ghigiu, a kancellária vezetője irányít. Ennek az a feladata, hogy alaposan elemezze a megállapodást, és megvizsgálja annak gazdasági, politikai és nemzetbiztonsági hatásait.
Ciolacu ugyan még nem nyilvánított közvetlen véleményt a megállapodásról, de világossá vált, hogy a választások utánra kívánja halasztani a részletes elemzést, ami azt mutatja, hogy a kérdés politikai szempontból érzékeny, különösen az orosz összefonódások miatt.
A legnagyobb kockázatokat az MVM orosz kapcsolatai jelentik. Magyarország kormánya és az MVM egyaránt függ az orosz gáztól és technológiától, ami különösen problematikus lehet egy olyan politikai helyzetben, ahol Európa nagymértékben igyekszik csökkenteni az orosz energiától való függőségét. A Gazprommal fennálló hosszú távú szerződés miatt az MVM nagymértékben függ az orosz energiaellátástól, ami növeli annak kockázatát, hogy politikai vagy gazdasági nyomásgyakorlásnak lesz kitéve Oroszország részéről.
A tranzakció megvalósulása számottevő politikai és gazdasági következményekkel járhat. Egyrészt az MVM egy 3,4 millió fogyasztót ellátó piacra léphet be, ami erősítheti pozícióját Közép- és Kelet-Európában. Másrészt a tranzakció súlyos politikai feszültségeket is okozhat a román és magyar kormány között, különösen az orosz befolyás miatt. Románia már korábban is blokkolt magyar vállalatok általi felvásárlásokat, például amikor az OTP Bank meg akarta vásárolni a Banca Românească-t, de a Román Nemzeti Bank megakadályozta a tranzakciót, mivel aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az OTP mögötti tőke orosz forrásokból származhat, így az OTP most már eladta romániai leányvállalatát a Banca Transilvaniának.
Ellenérvek a sajtóban
A Contributors.ro cikkében részletesen érvelést lehet olvasni azokról a kockázatokról, amivel ez a váltás járna. Természetesen az orosz fenyegetéssel kezdik, megállapítva, hogy az MVM az egyik legnagyobb támogatója az orosz energiaellátás folytatásának Európában, és különösen fontos kérdéssé válik a következő hónapokban, hogy hogyan alakul az orosz gáz tranzitja Ukrajnán keresztül. Jelenleg Azerbajdzsánból származó gázt is terveznek tranzitálni, de a gyanú szerint valójában az orosz Gazprom fogja ezt a gázt biztosítani, amit csak „azeri gázként” fognak eladni. Ha ez a megállapodás létrejön, az európai fogyasztók továbbra is orosz gázt fognak vásárolni, ami az orosz pénzügyi érdekek fenntartását szolgálja. Ez egy újabb indok, amiért a román hatóságoknak különösen alaposan kellene vizsgálniuk az MVM felvásárlási szándékait.
Arról is írnak, hogy Magyarország jelenleg nem az ukrán tranzitvonalon keresztül szerzi be az orosz gázt, hanem a déli TurkStream és Balkan Stream útvonalon, ami kifejezetten az ukrán útvonal kikerülésére épült. Az MVM azonban mindig is támogatta az ukrán tranzitvonal fenntartását is, ami növelheti az orosz gáz Romániába való visszatérésének esélyét, ha az MVM felvásárolja az E.ON ügyfeleit. Ez komoly biztonsági kockázatot jelenthet, mivel az MVM a jövőben olyan gázszerződéseket köthet, amelyek részben vagy teljesen orosz forrásból származnak.
Összesítve: az E.ON és az MVM közötti tranzakció jelentős lépés lenne mindkét vállalat számára, ugyanakkor komoly politikai és gazdasági kockázatokat rejt magában. A román kormány számára kiemelten fontos, hogy a tranzakciót alaposan megvizsgálja, különösen az MVM orosz kapcsolatai és az energetikai függetlenség szempontjából. Bár a megállapodás hivatalos bejelentése a választások utánra várható, a tranzakció további alakulása nagyban függ a politikai és szabályozási környezettől, valamint attól, hogy a román kormány milyen döntéseket hoz az ügyben.
