Kijevben 2025. december 22-én. (MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal ismertette azt a húszpontos béketervet, amely szerinte alapul szolgálhat az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz – hívta fel a figyelmet Rácz András Oroszország-szakértő a közösségi oldalán.
Miután hetekig tárgyaltak a korábbi, 28 pontos tervezet módosításáról, amely Oroszország számos fő követelését támogatta, Zelenszkij kijelentette, hogy a legtöbb álláspont tekintetében jelentősen közeledtek egymáshoz. Két témában azonban továbbra sincs egyetértés: a területi rendezésben és a zaporizzsjai atomerőmű jövőjében. Az ukrán elnök mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Donald Trumppal ezen ügyek rendezésére.
Rácz András szerint fontos részlet, hogy a mostani húsz pontot kiegészíti még három további, különálló dokumentum is, de ezek tartalma nem ismert, csak azt lehet tudni nyilvános forrásból, hogy léteznek. – Az egyik egy háromoldalú, Ukrajna-USA-Európa megállapodás a biztonsági garanciákról. (Fontos részlet, hogy Zelenszkij „biztonsági”, nem pedig „védelmi” garanciákat említett – tehát valószínűleg a NATO 5. cikkelynél jóval szűkebb garanciákat kaphat Kijev.) Lényeges részlet, hogy ebben a kontextusban Európa a „hajlandók koalícióját”, tehát nem az egész EU-t jelenti – tette hozzá.
A húszpontos rendezési terv kapcsán azt emelte ki a szakértő, hogy „a felek tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását, Ukrajna és Oroszország pedig kölcsönös megnemtámadási megállapodást köt. Orosz oldalon a megnemtámadási szándékot törvénybe iktatják nemcsak Ukrajna, de Európa vonatkozásában is”. Ennek betartását egyébként űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrzi majd. Ukrajna fenntartja és megerősíti atomfegyver-mentes státusát.
Ukrajna határozott biztonsági garanciákat kapna. A hadsereg létszáma a jelenlegi, mintegy 800 ezer fős szinten maradhat, miközben a korábbi amerikai javaslat még csökkentést írt elő. Az Egyesült Államok, a NATO és az európai országok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának. Ezzel kapcsolatban Rácz megismételte, hogy szerinte a biztonsági garanciák jóval gyengébbek lesznek, mint az 5. cikkely alapján. Oroszország vállalja, hogy nem akadályozza a Dnyiprón és a Fekete-tengeren zajló ukrán hajóforgalmat, ennek érdekében a Kinburn-félszigetet demilitarizálni kell.
– A megállapodás szerint Ukrajna „adott időben” (tehát, ha teljesíti a feltételeket) az EU tagja lesz, rövid távon pedig kedvezményes hozzáférést kap az EU piacaihoz – a szakértő szerint persze „kérdés, hogy ezt hogyan lehet áttolni az EU kevésbé lelkes tagjain…”. Ukrajna felgyorsítaná egy szabadkereskedelmi megállapodás megkötését az Egyesült Államokkal. Zelenszkij szerint Washington hasonló feltételeket kínálna Oroszországnak is. – A szövegben a NATO tagság egyáltalán nem szerepel. Ergo, Ukrajna nem hajlandó lemondani a jövőbeli NATO-tagság perspektívájáról és ezt mind az USA, mind Európa is elfogadta – véli Rácz.
Fontos, hogy az újjáépítés kapcsán egy komplex, több pénzalapból álló rendszer jön létre, amiben az USA meghatározó szerepet játszik. A cél az, hogy különböző forrásokból 800 milliárd dollárt sikerüljön az újjáépítés céljára összegyűjteni. Emellett mind az orosz, mind az ukrán oldalon vállalják, hogy a háború után úgy módosítják az oktatási rendszer tananyagait, hogy az elősegítse a kölcsönös megértést és a hosszú távú rendezést.
Magyar szempontból is lényeges részlet, hogy Ukrajna vállalja, hogy bevezeti az EU szabályainak megfelelő vallásszabadságot és a kisebbségi nyelvek védelmét. Lényeges részlet, hogy nincs ott az a szűkítés, hogy ez csak az EU-s kisebbségek nyelvére lenne igaz – vagyis az oroszokra is vonatkozik majd.
A területi rendezés maradt megoldatlan, erre vonatkozóan két verzió van: „az egyik, hogy Doneck, Luhanszk, Zaporizsja és Herszon megyékben a mostani frontvonal válik kontaktvonallá, „ahol most állunk, ott állunk meg”. Ha ez Oroszország számára nem elfogadható, akkor az amerikai kompromisszumos javaslat az, hogy valamiféle demilitarizált övezet és szabad gazdasági övezet jönne létre a frontvonal mentén – a részletek nem ismertek – írja Rácz. Peremfeltétel viszont, hogy bármelyik verzió hatályba lépéséhez Oroszországnak ki kell vonulnia Harkiv, Dnyipropetrovszk, Szumi és Mikolajiv megyék megszállt részeiről.
Abban sincs megállapodás, hogy a területi kompromisszum elfogadásához kell-e népszavazás, illetve, hogy az egész megállapodásról kell-e népszavazás Ukrajnában. Mindenesetre a felek abban egyetértenek, hogy a népszavazáshoz szükséges, hogy tartós, stabil fegyvernyugvás szükséges. – A zaporizsjei atomerőmű működtetésének kérdésében sincs egyelőre megállapodás. Két változat van az asztalon: az amerikai javaslat szerint az USA, Ukrajna és Oroszország egyharmados arányban osztoznának a megtermelt áramon, az erőmű menedzselését pedig az amerikaiak vezetnék. A másik, ukrán javaslat szerint az USA és Ukrajna fele-fele arányban működtetnék az erőművet, az USA pedig a rá eső árammennyiségről szabadon dönthet – fejtegeti a szakértő.
Itt tartanak most a tárgyalások, és látható, hogy a problémás kérdések körülbelül öt százaléka az, ami nincs még lezárva, de éppen ezek a legfontosabbak. – A megállapodást kidolgozó felek Moszkva válaszára várnak, ez remélhetőleg napokon belül megérkezik – írja Rácz, aki szerint Oroszország nem fogja elfogadni ezt a tervet a mostani formában, hanem további tárgyalásokat és a részletek pontosítását javasolja majd, ám egyikkel sem fog sietni. Mint hozzáteszi, Moszkva fenntartja majd a látszatot, hogy kész lenne a tárgyalásos megegyezésre, ezzel pedig törekszik elkerülni az újabb amerikai szankciók bevezetését – közben viszont folytatja a katonai műveleteket abban a reményben, hogy Ukrajnát minél gyengébb helyzetbe hozza.
– Mindenesetre, ha úgy alakulna, hogy tévedek, és az oroszok készek lennének gyorsan, konstruktívan megállapodni nagyjából a fenti koncepció mentén… nos, az a legszebb karácsonyi ajándék lenne. Az, hogy Oroszország elutasította a karácsonyi fegyverszünetre vonatkozó ukrán javaslatot, nem ad okot túl sok bizakodásra – zárja gondolatait Rácz András.
