Ha a jogszabályt jelenlegi formájában fogadják el, nem fognak habozni, hogy megtegyék a szükséges lépéseket.
Az Európai Bizottság azt kéri Orbán Viktor kormányától, hogy vonja vissza az átláthatóságról szóló törvény javaslatát. Az Európai Bizottság egyik szóvivője a Népszava kérdésére elmondta, ha a jogszabályt jelenlegi formájában fogadják el, az az uniós alapelvek és jogszabályok súlyos megsértését jelentené. Nem fognak habozni, hogy megtegyék a szükséges lépéseket, ha elfogadják – tette hozzá a szóvivő.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a civil társadalom szerepének, és továbbra is elkötelezett a gyülekezési szabadság védelme mellett, a civil társadalom munkáját EU-szerte elősegítő környezet kialakítását is támogatják, többek között a finanszírozáshoz való hozzáférés tekintetében is. 2024 őszén az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé vitte Magyarországot, mert úgy véli, hogy a Szuverenitási Hivatal létrehozásáról és annak vizsgálati tevékenységéről szóló törvény sérti az uniós jogot.
Kezdődhet a per, rekordszámú ország fordult az Orbán-kormány ellen – Az Európai Unió Bíróságán a szuverenitásvédelmi törvény miatt indul eljárás. Ez egy…
Mint ismert, a fideszes Halász János múlt kedden éjfél előtt adta be az átláthatósági törvény javaslatát, amely szerint a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal javasolhatja, hogy az Orbán-kormány vegye jegyzékre azokat a „külföldről támogatott szervezeteket, amelyek tevékenysége a megítélése szerint veszélyezteti Magyarország szuverenitását. A listán szereplő szervezet csak a „pénzmosás elleni szerv” engedélyével fogadhat el külföldi támogatást, és az állampolgárok által felajánlott személyi jövedelemadó egy százalékából sem részesülhet. Vezető tisztségviselői, alapítói, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kiemelt közszereplőkké válnak, kötelesek vagyonnyilatkozatot is tenni, azt el kell küldeniük az igazságügyi miniszternek, a tárca pedig az Orbán-kormány honlapján nyilvánossá teszi a vagyonnyilatkozatokat. A magyarországi bankoknak folyamatosan figyelniük kell a listázott szervezet számláit, a „pénzmosás elleni szerv” pedig helyszíni ellenőrzéseket végezhet nála, ami azt jelenti, hogy minden iratba, számítógépbe, adathordozóba belenézhet és másolatot is készíthet. Ha a hatósági ellenőrzés alapján felmerül, hogy a szervezet a pénzmosás elleni szerv engedélye nélkül külföldi támogatást fogadott el, közigazgatási bírságra számíthat, amelynek összege a támogatás huszonötszöröse. Pluszbüntetésként a támogatásnak megfelelő összeget is el kell utalni a Nemzeti Együttműködési Alapnak.
Lesújt a Fidesz, benyújtotta a törvényjavaslatot a külföldről támogatott szervezetek listázásáról – Orosz mintára listázzák és pénzbírsággal büntetik azokat a…
A jogszabály a szuverenitás védelméről szóló nemzeti konzultáció eredményeire hivatkozik, azt állítva, hogy a magyarok elsöprő többsége mondott nemet arra, hogy az életünket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettünk. A tervezet szerint a közélet befolyásolására irányuló tevékenységnek minősül például a „demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló” tevékenység. Külföldinek számít, így tilos az adomány, előfizetés a kettős magyar állampolgártól, de üldözendő pénzforrás lett a pályázati úton elnyert – így az EU-s – támogatás is.
A törvényjavaslat benyújtását hatalmas felhördülés követte, az Orbán-kormánytól független magyarországi média és civil szervezetek mellett bírálták a magyar Országgyűlésben és az Európai Parlamentben is.
„A magyar társadalom túlélte a régi ÁVH-t, túl fogja élni ezt az újat is” – Össztűz zúdult a Fidesz üldözési törvényére a parlamenti vitában
„Orosz típusú elnyomás” – Megtartották az EP-vitát a Fidesz átláthatósági törvényéről, már az EU-biztos is bírál
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2025. május 23-án.
