Káoszba torkollott a szélsőjobboldali pártok madridi találkozója, Ukrajna kapcsán komoly nézetkülönbség alakult ki.
Kevesebb mint két hónappal december 4-i varsói találkozójuk és hat hónappal a 2021 júliusában aláírt közös, jobboldali európai szövetség mellett hitet tévő nyilatkozatuk után, az európai szélsőjobboldali, populista, vagy ahogy magukat nevezik, szuverenista pártok Madridban találkoztak a VOX nevű bevándorlásellenes spanyol párt meghívására. A „Védjük meg Európát” nevű rendezvény azonban ismét csak azt igazolta, hogy e tömörülések bizonyos kérdésekben nem tudnak közös nevezőre jutni. Varsóban az derült ki, hogy a két nagy populista frakció, az Identitás és Demokrácia (ID), illetve az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képtelenek közös frakció létrehozására az Európai Parlamentben, így ez a kérdés le is került a napirendről, ezúttal az Oroszországhoz fűződő viszony osztotta meg a pártokat, így a találkozó kaotikus véget ért.
A spanyol El País szerint Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kifejezett kérésére került be a bevándorlásellenes Vox szóvivője, Jorge Buxade által is felolvasott zárónyilatkozatba az a kitétel, amely szerint „Oroszország katonai fellépése Európa keleti határán a háború szélére sodortak minket. Az ilyen fenyegetésekkel szemben szolidaritásra, határozottságra és védelmi együttműködésre van szükség Európa népei között”. Ugyan a dokumentum e kitételtől eltekintve inkább az Európai Unió ostorozásáról szólt, egyebek mellett szót ejtve az „uniós diplomácia eredménytelenségéről”, meglepő a Kremllel szemben megfogalmazott egyértelmű bírálat. A lengyel kormánypárton, a Jog és Igazságosságon (PiS) kívül ugyanis a résztvevő pártokat éppen inkább az Oroszországhoz fűződő túl szoros viszonyuk miatt bírálják.
A lengyel kezdeményezést Orbán Viktor is támogatta, sőt, az AFP francia hírügynökség egyenesen úgy tudja, hogy ő is sürgette a populista szövetségeseket arra, foglalják bele a szövegbe az inkriminált passzust. E mögött egyrészt az állhat, hogy a Varsó által tett diplomáciai kezdeményezéseket támogatni szokta, mivel a magyar kormány egyedüli igazi szövetségese a Brüsszel elleni „harcban” a Morawiecki-kormány. Így történt ez néhány héttel a 2020 augusztusában rendezett belarusz elnökválasztás után is, amit csalással nyert meg Alekszandr Lukasenko, majd vérbe fojtotta a tüntetéseket. A budapesti diplomácia akkor sokáig hallgatott, s csak a lengyel fellépés hatására ítélte el a történteket. A másik ok pedig az lehet, hogy a kedden Vlagyimir Putyinnal találkozó Orbán Viktor azt kívánja elérni, Brüsszel egyfajta közvetítőként tekintsen rá az ukrajnai válság kapcsán. Márpedig ha elutasította volna az Oroszországot bíráló záródokumentum aláírását, azzal – az EU szempontjából – saját tárgyalási pozícióját értékelte volna le.
A zárónyilatkozat közzététele után azonban robbant a bomba. a Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje által közzétett végleges dokumentumban már nem szerepelt az orosz fellépést elítélő kitétel. Az AFP értesülései szerint az eredeti szöveg kiváltotta a populista politikus ellenállását és a bekezdés felfüggesztését követelte. A Le Pen által közölt zárónyilatkozat így hangzik: a résztvevők „garantálják, hogy Európa nemzetei szolidárisan lépnek fel a külső agresszióval szemben”. „Az ilyen fenyegetésekkel szemben szolidaritásra, eltökéltségre és együttműködésre van szükség az európai nemzetek között a védelem terén” – folytatódik a szöveg.
„Ukrajnával kapcsolatban nem ugyanaz az álláspontunk” – ismerte el Le Pen a találkozó után. Indoklása pedig meglepetést is keltett. Mint rámutatott, azért nem akart egy bekezdést az „orosz fenyegetésről” a közös nyilatkozatba foglalni, hogy „ne befolyásolja hátrányosan a francia elnök tárgyalási szabadságát Ukrajnáról”. Marine Le Pen évek óta azt követeli, hogy az Európai Unió törekedjen stratégiai partnerségre Oroszországgal, a Krím annektálását pedig jogszerűnek tartja és az Oroszország elleni szankciók feloldását szorgalmazza. Decemberben a Rzeczpospolita című lengyel lapnak adott interjújában azt mondta, hogy „Ukrajna Oroszország befolyási övezetéhez tartozik”. Nem mellékes, hogy pártja több millió dolláros kölcsönt vett fel egy a Kremlhez kötődő banktól.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő próbálta menteni a menthetőt. Kijelentette, hogy ő és más jobboldali pártok politikusai „gyakorlatilag azonos módon gondolkodnak olyan kérdésekről, mint az Ukrajnát fenyegető orosz veszély”.
A magyar kormányfő a történtek ellenére kiállt Le Pen mellett a francia elnökválasztás közeledtével. „Remélem, hogy a franciák olyasvalakit választanak, aki megvédi a családot, a kereszténységet és ellenzi a migrációt. Marine Le Pen ilyen vezető, őt nagyon tisztelik Magyarországon” – fejtette ki a magyar miniszterelnök.
Feltűnő egyébként, hogy a madridi populista csúcsról – ugyanúgy, mint egykor a varsóiról – hiányzott a két olasz „ász”, Matteo Salvini, a Liga, és Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek (FdI) vezetője, igaz, ezúttal igazoltan voltak távol, az olasz elnökválasztás egészen szombat estig húzódott. A spanyolországi találkozón ugyanakkor megjelentek Ausztria, Belgium, Hollandia, Bulgária, Észtország, Litvánia és Románia szélsőjobboldali pártvezetői is.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. január 29-én.
