Oknyomozó cikkekre hivatkozva felróják a miniszterelnöknek, hogy újraosztotta a mezőgazdasági vagyont a belső köre számára.
Több helyen is bírálja a magyarországi gyakorlatot és személyesen Orbán Viktor miniszterelnököt az oligarcha struktúrák elleni harcról szóló friss jelentés, amelyet csütörtökön 22 igen szavazat, négy nem és két tartózkodás mellett fogadott el az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottsága. Mint beszámoltunk róla, az állásfoglalás leszögezi: a saját zsebre dolgozó és a magánérdekeit a többség fölé helyező politikai elit megjelenése soha nem látott méreteket öltött az Európai Unióban. Petri Sarvamaa finn néppárti jelentéstevő szerint az EU intézményeinek minden lehetséges eszközt be kell vetniük ennek a folyamatnak a feltartóztatására.
A szakbizottság tagjai a szavazás során jóváhagytak egy sor módosító indítványt, amely bírálja és aggasztónak nevezi az uniós pénz magyarországi felhasználásával kapcsolatos jelenségeket. Ezek közé sorolják, hogy Magyarországon 2018-2019-ben kirívóan magas volt az egyetlen ajánlattevővel kötött beruházási szerződések aránya, s hogy a közbeszerzés működését illetően rendszerszintű hiányosságokra lehet következtetni. Megjegyzik azt is, hogy hogy a 2015–2019-es időszakban a tagállamok közül Magyarország kapta a legtöbb pénzügyi korrekcióra vonatkozó ajánlást az EU Csalás Elleni Hivatalától.
A legsúlyosabb mondat azonban a miniszterelnökre vonatkozik: a jóváhagyott módosító indítvány szerint “számos leleplező, tényfeltáró és oknyomozó cikk szerint Magyarországon Orbán Viktor a mezőgazdasági támogatások révén központosította és a belső köre számára újraosztotta a vagyont”.
Az indítvány két előterjesztője Petri Sarvamaa jelentéstevő és Monika Hohlmeier, a szakbizottság bajor keresztényszocialista elnöke volt. Rendkívül ritka, hogy az EP megnevezzen és kritizáljon tagállami politikusokat a jelentéseiben és állásfoglalásaiban, ezúttal azonban kivételt tett. Orbán mellett előkerül a szövegben Andrej Babis cseh exkormányfő neve is, akit összeférhetetlenséggel vádolnak, és azzal, hogy egy offshore pénzügyi eszközt használt fel franciaországi ingatlanok megszerzésére.
Az EP plenáris ülése előreláthatólag március végén szavaz a jelentésről.
Kötelezettségszegési eljárást sürgetnek a Pegasus-ügyben
Az EP kereszténydemokrata frakciója, az Európai Néppárt csütörtökön meghallgatást rendezett a Pegasus-botrányról. A magyar meghívott, Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) igazgatója arról beszélt, hogy Magyarországon a titkosszolgálati megfigyelések engedélyezése jogsértő, amit 2016-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága is megállapított. Ennek ellenére a kormány az elmúlt hat évben semmit nem tett annak érdekében, hogy a szabályozás megfeleljen az európai normáknak. Szabó hangsúlyozta, hogy a hatalommal való visszaéléssel szembeni jogi garanciák hiánya nem belügy. Bármelyik tagállam uniós polgára célpont lehet Magyarországon, ahogyan ez megtörtént a Pegasus kémszoftverrel megfigyelt Adrien Beauduin belga diákkal.
Ha az EU-tagállamok jogrendszerei között ekkora különbségek lehetnek a szabadság védelmének szintjét illetően, ha lehetnek olyan országok, ahol gyakorlatilag nincs ilyen védelem, akkor az is kérdéses, hogy az Európai Unió képes-e garantálni a szabadságot, a biztonságot és a jogvédelmet polgárai számára egy határok nélküli övezetben”, fejtegette Szabó, aki arról is beszámolt, hogy a TASZ panaszt tett az Európai Bizottságnál, amelytől azt várják, hogy az ügyben kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben – érvelt a meghallgatáson a TASZ igazgatója.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. február 10-én.
