A Magyar Hang cikke.

Megkezdődött az EU-csúcs: középpontban Ukrajna támogatása
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b), Antonio Guterres ENSZ-főtitkár (b2), Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b3) és Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnök (b4) az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján 2023. március 23-án. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Brüsszelben megkezdődött az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója, amelynek központi témája ezúttal is az orosz-ukrán háború, de szóba kerülnek gazdasági témák, és érintik a migráció és az energiaárak ügyét is.

A találkozót azzal kezdték a tagállami vezetők, hogy António Guterres-szel, az ENSZ főtitkárával tárgyaltak. A főtitkár megérkezésekor hangsúlyozta az ENSZ és az EU közötti kiváló együttműködést.

A megbeszélés azonban nem ígérkezik könnyűnek, Guterres ugyanis arra akarja felhívni az EU figyelmét, hogy a világon tapasztalható problémák megoldásában vezető szerepet kellene vállalnia. „A fenntartható célok megvalósítása visszafelé halad: több az éhezés, több a szegénység, miközben kevesebb az oktatás és az egészségügyi szolgáltatás a világ számos részén. És nyilvánvaló, hogy nemzetközi pénzügyi rendszerünk nem alkalmas arra, hogy megbirkózzunk egy ilyen hatalmas kihívással” – mondta Guterres.

Arra is figyelmeztetett a főtitkár, hogy növelni kell az erőfeszítéseket a klímaváltozás elleni küzdelemben, mert „közel járunk ahhoz a fordulóponthoz, amely lehetetlenné teszi a 1,5 fokos hőmérséklet-csökkenés elérését. Drámai lépésekre van szükségünk… és ismét számítunk az európai vezető szerepre ebben a tekintetben” – mondta.

Az ENSZ első embere után Ukrajna vezetője következik, Volodimir Zelenszkij online kapcsolat formájában vesz részt a csúcstalálkozón. Az állam- és kormányfők minden bizonnyal megerősítik azt a korábbi külügyminiszteri döntést, hogy felpörgetik az európai lőszergyártást, és egy éven belül egymillió lőszert juttatnak az ukrán hadseregnek, miközben kétmilliárd eurót fordítanak a készletek pótlására, feltöltésére.

Az orosz-ukrán háború békével történő lezárása érdekében Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök azt javasolta, hogy Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozzanak, és vitassák meg a kínai békekezdeményezést. „Ezt a többiek is elfogadnák” – tette hozzá Oroszországra és Ukrajnára utalva.

A tagállami vezetők a csúcsot lezáró dokumentumukban várhatóan kitérnek a Nemzetközi Büntetőbíróság által kibocsátott két elfogatóparancsra, amelyek közül az egyiknek Vlagyimir Putyin a címzettje. A tervezetben úgy fogalmaznak, hogy „tudomásul veszik” a körözést – információink szerint ez a magyar félnek is elfogadható. Az elmúlt napokban kiderült: Magyarország több alkalommal sem vett részt a közös uniós állásfoglalás elfogadásában ebben a kérdésben. (A kormányinfón egyébként Gulyás Gergely arról beszélt, hogy Putyint nem tartóztatnák le Magyarországon, ha idejönne, hazánk ugyanis nem hirdette ki a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát.) 

Orbán Viktor: Megjöttek a magyarok – Brüsszelbe érkezett a kormányfő.

Megérkezésekor adott rövid nyilatkozatában Kaja Kallas észt miniszterelnök méltatta az EU képességét, hogy gyorsan tudott egyezséget kötni az Ukrajnának szánt lőszer közös vásárlásáról és elküldéséről. Hozzátette, hogy ő ezt alig öt héttel ezelőtt javasolta a kollégáinak, és máris megszületett a közös álláspont. (Magyarország ebben is különutas, a kormányinfón elhangzottak szerint hazánk ebből nem fog küldeni Ukrajnának.)

Bár hivatalosan nem napirendi pont, de némi feszültséget okoz a német és a francia kormány között, hogy a német kormány továbbra is hezitál a belső égésű motorral működő autók és kisteherautók 2035-ös kivezetésével kapcsolatban. Szintén a német álláspontot osztja a római vezetés, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkező újságíróknak azt mondta, hogy az EU-nak alaposan meg kell gondolnia, hogy 2035-ig betiltja-e a belsőégésű motoros autók értékesítését, mert aggódik az európai autóipar versenyképessége miatt.

Olaszország támogatja Németország azon erőfeszítéseit, hogy a szén-dioxid-semleges üzemanyagokra vonatkozó megoldást belefoglalják az elfogadott gépjármű-kibocsátási jogszabályokba, és azt is szeretnék, ha a bio-üzemanyagokat is beépítenék a megoldásba. 

Szóba kerül még az EU-csúcson a migráció is, de itt jelentős fejlemény nem várható, a tagállamok áttekintik a jogalkotási folyamatot és meghallgatják a svéd elnökség és az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos beszámolóját.