Telex
Az Európai Unió megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, jelentette be az Európai Tanács elnöke, Charles Michel. Az uniós állam- és kormányfők tagjelöltté nyilvánítják Grúziát, és Bosznia-Hercegovinával megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat, amint a feltételek teljesültek ehhez. „Ez egy történelmi pillanat, és mutatja az Európai Unió hitelességét és erejét” – mondta Michel.
Több forrás, mint a Politico szerint Orbán Viktor elhagyta a termet a döntésnél, de nem vétózott. A miniszterelnök egy Facebookra feltöltött videója szerint szándékosan ment ki. A magyar kormány „álláspontja világos: Ukrajna nem felkészült arra, hogy megkezdjük vele a tárgyalásokat az uniós tagságról” – mondta Orbán Viktor. „Teljesen értelmetlen, irracionális és helytelen döntés ilyen körülmények között megkezdeni a tárgyalásokat Ukrajnával”. Közel nyolcórányi vita után viszont a másik huszonhat ország ragaszkodott ahhoz, hogy ez a döntés megszülessen, ezért úgy döntött, hogy „menjenek a maguk útján. Magyarország ebben a nagyon rossz döntésben nem kíván osztozni”, ezért attól távolmaradt.
Az Európai Tanács az uniós csatlakozási folyamat fő lépéseiről, mint a csatlakozási tárgyalások megnyitása, egyhangúlag dönt. Mégis hogyan sikerült akkor dönteni, kérdezték Charles Michelt. Az Európai Tanács elnöke szerint az volt a fontos, hogy egyetlen tagállam se ellenezze a döntést, és ezért voltak olyan helyzetben, hogy ezt a bejelentést megtehessék ma este.
Egy uniós tisztviselő úgy fogalmazott, hogy döntés született az Európai Tanácsban az ügyben, amelyet a testület egyetlen tagja sem ellenzett. A Politico információi szerint órákig tartó vita után Olaf Scholz állt elő azzal a felvetéssel, hogy ha Orbán sehogyse értene egyet, elhagyhatja a termet, hogy a távollétében egyhangú döntés születhessen. Az egyik forrás szerint azonban ez nem egy spontán javaslat volt, hanem már korábbi egyeztetések során felmerült. Egy másik uniós forrás megerősítette, hogy Orbán Viktor ideiglenesen hiányzott előre leegyeztetett és konstruktív módon.
Az Európai Tanács honlapja szerint „a hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez valamennyi uniós tagállam egyetértésére szükség van”. Egy névtelenül nyilatkozó EU-s forrás viszont a Politicónak azt mondta, hogy minden az uniós szabályoknak megfelelően történt. „Ha valaki nincs jelen, akkor nincs jelen. Jogilag teljesen érvényes” – mondta.
Nem sokkal Michel után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is kiírta az X-en, hogy döntés született az EU-csúcson Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. Megköszönte mindenkinek, aki azon dolgozott, hogy ez megvalósuljon, és gratulált minden ukránnak is. „Ez győzelem Ukrajnának, győzelem egész Európának. Olyan győzelem, amely motivál, inspirál, megerősít” – írta.
Maia Sandu moldovai elnök is üdvözölte a döntést, és azt írta, hogy új fejezet kezdődik az országának.
Az EU-s vezetők közül egymás után méltatták a történelminek nevezett döntést. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke olyan stratégiai döntésről és napról írt, amely bevésődik az unió történelmébe. Olaf Scholz német kancellár szerint Ukrajna és Moldova az európai családhoz tartozik. Petteri Orpo finn kormányfő szerint ez az üzenet a reményről szól az érintett országoknak és állampolgáraiknak. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint pedig a döntés világos jelzés, hogy a jövőjük az EU-ban van.
Robert Golob szlovén kormányfő a Politicónak arról beszélt, hogy Orbán semmit nem kapott azért, hogy végül nem váltotta be a vétófenyegetését. Leo Varadkar ír kormányfő azt mondta, hogy Orbán nagyon keményen képviselte az álláspontját, de végül úgy döntött, hogy vétózni nem fog, ezt a döntést Varadkar tiszteli. De arra is utalt, hogy ez egy folyamatnak csak a kezdete, és még számos olyan szavazás jöhet később, ahol Orbánnak lehetősége lehet vétóra.
A csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló szerdai döntéssel az állam- és kormányfők gyakorlatilag jóváhagyták az Európai Bizottság októberi javaslatát, ahogy azt is, hogy a tagállamok csak akkor fogadják el a tárgyalási keretüket (azaz a saját álláspontjukat, amely alapján az Európai Bizottság a gyakorlatban egyezkedni tud Ukrajnával), ha a keleti tagjelölt végzett a folyamatban lévő reformokkal. Erről az Európai Bizottság majd jövő márciusban ad jelentést. Michel is arról beszélt szerdán, hogy majd az alapján fognak újból dönteni márciusban.
Az EU előzetesen hét területen, köztük a kisebbségi jogoknál várt el lépéseket. Ursula von der Leyen bizottsági elnök akkor úgy vélte, hogy Ukrajna a követelmények „jóval több mint 90 százalékával” végzett. A részletes jelentés a hétből négy területet tekintett teljesen lezártnak, de a kisebbségvédelmet, valamint a korrupció elleni harcot és az oligarchaellenes intézkedéseket nem.
Az EU-csúcs a költségvetésről és benne az Ukrajnának szánt támogatások finanszírozásáról szóló résszel folytatódott.
