A legunalmasabb dolog újra megírni teljesen ugyanazt a cikket – ha pedig ez egy katasztrófával felérő szomorú hír reménytelen ismétlődéséről szól, akkor különösen lelombozó feladat. De mit lehet tenni. Tavaly ugyanilyenkor írtunk egy cikket Magyar Hangban arról, hogy tavaly (sem) nyert egyetlen Magyarországon dolgozó fiatal kutató sem az Európai Kutatási Tanács (ERC) Starting Grant pályázatán. Ezt a kutatási támogatási pályázatot szánják a pályájuk elején járó kutatóknak, akik ezt a lehetőséget (és pénzt) ugródeszkaként használva megalapozhatják a későbbi több évtizedes tudományos karrierjüket.
Egyetlen magyarországi fiatal kutató sem nyert ott, ahol osztrákból például tizennyolc
Idén (megint) nem nyert egyetlen magyarországi magyar kutató sem a tudományos kutatási támogatásokat odaítélő Európai Kutatási Tanács (ERC) legfiatalabb kutatóknak kiírt Starting Grant-pályázatán. A kudarc okait vizsgáljuk. De a magyarországi kutatók közül tavaly egyetlen jelentkező sem nyert. Akkor hosszasan elemeztük e helyzet lehetséges okait. A megszólalt szakértők szerint ezért hibáztathatók maguk a jelentkezők is, de nagy hátrányt okoz számukra az elégtelen intézményi, infrastrukturális és anyagi környezet. Emellett az sem segít, hogy az egyetemek alapítványi kezelésbe kényszerítése miatt a magyar tudományosság pária lett Európában.
Ahogy néhány héttel ezelőtti cikkünkben bemutattuk, miután az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozó kutatókat kitiltották a legtöbb európai kutatási pályázati rendszerből, az összes többi magyar kutató is úgy érzi, hogy külföldi kollégáik őket is megbélyegezték, függetlenül a munkahelyüktől. Ez a hozzáállás nyilván az ERC Starting Grantek elbírálására is rányomja a bélyegét.
Az egész magyar tudományos közösség súlyos sebesüléseket szenvedett
Az egyetemek alapítványosítása miatt történt mindez. A fiatal kutatóknak nem is pénztelenség fáj a legjobban, hanem a leszakadás, az elszigetelődés és a megbélyegzettség szégyene.Az Európai Bizottság azért zárta ki az alapítványi egyetemeket a pályázatokból, mert megítélésük szerint ez a kormány támadása az egyetemi autonómia ellen, hiszen a fenntartó alapítványok kuratóriumaiban az ő embereik fogják megvalósítani az ő céljaikat. Az egyetemi autonómia eltörlése pedig az EB szerint megbocsáthatatlan bűn.
Ez a helyzet semmit sem változott egy év alatt. Nemrégiben hirdették ki az idei ERC Starting Grant pályázat nyerteseit, és szinte pontosan megegyező eredmény született:
• Egyetlen magyarországi pályázó sem nyert
• Vagyis az elmúlt nyolc évben összesen négy magyarországi pályázó nyert
• Ausztria még jobban elhúzott: a tavalyi 18 után idén már 23 győztesük van
• A régióból vannak cseh, szlovén, horvát nyertesek is – vagyis a mi nulla nyertesünkhöz képest sikeresebbek
• Négy magyar pályázó nyert.
Ez utóbbi megjegyzés furcsa lehet, hiszen az egész cikk arról szólt, hogy nem nyert magyarországi kutató. Nos, nincs ellentmondás, hiszen a magyar kutató nem egyenlő a magyarországi kutatóval. Tavaly is nyert két külföldön dolgozó magyar tudós, idén pedig már négyen győztek a külföldre távozott magyar kutatók közül. Az ERC támogatásával fog kutatni Gosztolai Ádám a Bécsi Egyetemen, Király Ágnes az Oslói Egyetemen, Szűcs Ferenc a Stockholmi Egyetemen és Boda Zsófia az Essexi Egyetemen. Vajon ők hazatérnek-e valaha?
Néhány Magyarországhoz hasonló ország által az utóbbi években elnyert ERC Starting Grantek száma. Magyarország vastag piros vonallal szerepel a grafikon alján:
