Az orosz jegybank adatai szerint az oroszok hónapról hónapra több százmilliárd rubelt vonnak ki a bankokból, mert egyre többen tartanak attól, hogy a romló gazdasági helyzetben a Kreml a megtakarítások befagyasztásával vagy államosításával próbálhatja finanszírozni az ukrajnai háborút – írja a Euronews. Az oroszok így az év első hét hónapjában mintegy 24,4 milliárd eurónak megfelelő összeget vontak ki az ország bankrendszeréből. A folyamatot ráadásul tovább erősítette, hogy az ukrán dróntámadások az oroszországi olajfinomítókat és a logisztikai infrastruktúrát is célba vették, ami tovább mélyítette a gazdasági válságot.
A Banks.ru pénzügyi portál adatai szerint a készpénz iránti kereslet március elején kezdett emelkedni Oroszországban, azóta pedig folyamatosan nő. Havonta így átlagosan mintegy 300 milliárd rubel (3,05 milliárd euró) hagyja el a bankszámlákat. A pénzintézetek közül a legnagyobb veszteséget a Gazprombank szenvedte el: innen négy hónap alatt 299,5 milliárd rubel (3,04 milliárd euró) távozott, ami a teljes betétállomány 10,8 százalékának felel meg. Az ország legnagyobb magántulajdonú bankja, az Alfa-Bank 179,4 milliárd rubelt (1,82 milliárd euró), vagyis betétállományának 5,6 százalékát veszítette el. Az orosz jegybank szerint mindennek köszönhetően csak júliusban 643,4 milliárd rubellel (6,53 milliárd euróval) nőtt a forgalomban lévő készpénz mennyisége, ami az év legnagyobb havi növekedése volt.
De miért döntöttek úgy az oroszok, hogy inkább kiveszik a pénzüket a bankokból? A lap szerint a pénzkivételi hullám mögött két egymással összefüggő félelem áll: az egyik, hogy az ukrán dróntámadások megingathatják a pénzügyi rendszert, a másik pedig, hogy az orosz állam a növekvő háborús kiadások fedezésére lefoglalhatja vagy befagyaszthatja a betéteket. Ez utóbbi félelem ráadásul nem teljesen alaptalan. A Washington Post szerint az orosz ügyészség tavaly 51,5 milliárd dollárnyi (44,3 milliárd eurónyi) magánvagyont vont állami ellenőrzés alá. Júniusban a hatóságok mintegy 7,6 milliárd dollárnyi (6,5 milliárd eurónyi) vagyont foglaltak le, ami Vadim Moskovics milliárdoshoz, a Rusagro agrárholding alapítójához köthető. Ezzel párhuzamosan Vlagyimir Putyin az oligarcháktól is úgynevezett önkéntes „hozzájárulásokat” szedett be. Az orosz Vedomosztyi gazdasági napilap szerint augusztus közepéig így több százmilliárd rubel áramlott a szövetségi költségvetésbe.
Tovább rontja a helyzetet, hogy a nagyvállalatok szintén igyekeznek a pénzüket a hatóságok hatókörén kívül helyezni. Az orosz jegybank adatai szerint 2026 második negyedévében több mint 9,4 milliárd dollár hagyta el az orosz bankrendszert. Hasonló folyamat zajlott le 2022-ben, az ukrajnai invázió és a nyugati szankciók első hulláma után is, ekkor az oroszok szintén jelentős összegeket vettek ki a bankokból. Az orosz jegybank akkor 20 százalékra emelte az alapkamatot és tőkekorlátozásokat vezetett be a pénzügyi rendszer stabilizálása érdekében. Ezeket a korlátozásokat később feloldották és a pánik alábbhagyott, a mostani betétkivonási hullám azonban nagyobb mértékű és tartósabbnak is tűnik.
