Meghalt Bitó László kutatóorvos, a 2002-ben az év gyógyszerének választott Xalatan kifejlesztője, magyar író. A hírt felesége közölte.

Budapesti tisztviselők gyermekeként született. Családi háttere miatt az 1950-es években kitelepített, majd munkaszolgálatos volt a komlói bányában. Az 1956-os forradalom egyik helyi vezetőjeként fogságba esik, szökése után az Egyesült Államokba menekül, ahol egy tanulmányi versenyen ösztöndíjat szerez a Bard College-ba. Az egyetem elvégzése után sikeres orvoskutatói karriert épít, írja a Wikipédia.

Tudományos munkássága szinte kizárólag a Columbia Egyetemhez kötődik New Yorkban, ahol az akadémiai ranglétrát végigjárva professor emeritus lett. Orvoskutatóként a szem öregedését és változását kutatta, és jelentős eredményeket ért el a zöldhályog kialakulása, megértése és kezelése terén. Tudományos pályafutásának eredménye a 2002-ben az év gyógyszerének választott Xalatan kifejlesztése, mely a vakságot okozó glaukóma kezelésében a műtéti beavatkozást egyes esetekben szükségtelenné teszi. Orvoskutatóként 145 publikációja és 3 kötete jelent meg. Az egyetemes orvostudomány terén elért eredményeiért, a zöldhályog elleni cseppek felfedezéséért és a Columbia Egyetem Kelet- és Közép Központja magyar programjának támogatásáért a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal díjjal tüntette ki 2004-ben a magyar köztársasági elnök.

Bitó László az 1990-es években hazatelepült szülővárosába, Budapestre, és visszavonult a tudományos kutatástól, akkortól főleg irodalmi és közéleti tevékenységet folytatott. Első két kötete 1956-os élményeit dolgozza fel. Első jelentős sikere az Ábrahám és Izsák című bibliai regény, amelyet több nyelvre lefordítottak, illetve Budapesten színpadra állítottak. Az Izsák tanítása és a Názáreti Izsák ennek a műnek továbbgondolásaként született.

Bitó Lászlónak rendszeresen jelentek meg rövidebb közéleti írásai a magyarországi sajtóban, ezeknek egy válogatása Nekünk kell megváltanunk magunkat címen jelent meg 2004-ben. A szerző orvoskutatói múltja okán szenvedélyes résztvevője volt az eutanázia vitáknak, ennek szentelte Boldogabb élet – jó halál című kötetét, amely magyarul, oroszul, szlovákul és németül jelent meg.

Forrás: Medicalonline


Öt idézet Bitó Lászlótól

„Mindig meglep, ha (…) valaki megjegyzi, hogy őt nem érdeklik a bibliai történetek, mert ő bizony ateista. Mintha azt mondaná, hogy hidegen hagyja a görög és a római mitológia, mert ő nem pogány. Vagy nem nézi meg a Hamletet, mert se nem dán, se nem királyfi, se nem melankolikus.”

„A háborúk és az őket gyakran követő gyilkos járványok nélkül már rég többen lennénk, mint ahányunkat a Föld ellátni képes.”

„A házasság olyan, mint a politika – és nem csak azért, mert minden elképzelhető benne. (…) A kormányra jutott párt mindig veszít népszerűségéből.”

„Fakultatív ateistának vallhatnám magam: nem hiszek az Édenből kiűző, Káint testvére ellen fordító, az élővilágot vízbe fojtó, Bábel népének alkotásvágyát káoszba fullasztó, Egyiptom elsőszülötteit angyalaival megölető Istenben. (…) Amíg ilyen istenképpel élünk, és nem tagadjuk meg a patriarchális törzsi társadalomból örökölt, zsarnoki arculatát, nem nyerhetjük el a megjövendölt, békességesebb világot, a szeretet megjövendölt országát.”

„Sokan könnyebben megbékélnek a biztos, kiszámítható rosszal, mint bármi bizonytalannal: semmitől sem tartanak annyira, mint a kiszámíthatatlan jövőtől.”