– A Kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára rendeletben dönt azoknak a szervezeteknek a jegyzékéről, amelyek közélet befolyásolására irányuló tevékenysége Magyarország szuverenitását veszélyezteti – többek közt ez olvasható abban a törvényjavaslatban, amit kedden késő éjszaka adott be a fideszes Halász János, és amit a Telex vett észre. Ezzel, úgy tűnik, a Fidesz megkezdi az Orbán Viktor által még március 15-én megígért „tavaszi nagytakarítást”, amely a gyakorlatban azon szervezetek ellehetetlenítésének kísérlete, amelyek külföldről is szereznek támogatást. A miniszterelnök akkor ugyan úgy fogalmazott, húsvétig fog ez megtörténni, ám erre csak most került sor.
A javaslat szerint a jegyzékre vett szervezet vezető tisztségviselői, alapítói, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, külföldi támogatást csak a pénzmosás elleni szerv engedélyével fogadhatnak el, és nem ajánlható fel számukra az adó egy százaléka. Sőt, minden ilyen szervezetnek a részére támogatást nyújtó természetes személytől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől a pénzbeli, illetve természetbeni támogatás nyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérnie arról, hogy a részére nyújtott támogatást sem közvetlenül, sem közvetett módon nem külfölditől kapta.
A törvényjavaslat úgy fogalmaz, hogy hatálya kiterjed minden olyan jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre, „amely Magyarország szuverenitását azáltal veszélyezteti, hogy külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végez”.
És hogy mi számít a közélet befolyásolására irányuló tevékenységnek? A javaslat szerint különösen
• a demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenység – ideértve az állam közhatalmi feladatait gyakorló személyek döntéshozatali eljárását befolyásoló tevékenységet
• a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység, illetve az olyan tevékenység, amely befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére.
Arra is kitérnek, hogy szerintük Magyarország szuverenitását mi veszélyezteti. Eszerint a külföldi támogatásból finanszírozott, a közélet befolyásolására irányuló minden olyan tevékenység, valamint törekvés ilyen, amely az Alaptörvényben meghatározott bizonyos értékeket „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy azok elleni fellépést támogatja”. Az említett értékek szerint Magyarország
• „független, demokratikus jogállam”,
• „felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését”,
• „védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az ember férfi vagy nő. Az anya nő, az apa férfi”,
• „együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával”,
• „alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége”.
Más kemény, az érintett szervezetek ellehetetlenítéséhez vezető rendelkezéseket is tartalmaz a javaslat. Például a pénzmosás elleni szerv határozata elleni közigazgatási perben azonnali jogvédelem nem vehető igénybe. Arra viszont van lehetőség, hogy a pénzmosás elleni szerv határozatával szemben, a véglegessé válásától számított harminc napon belül keresetlevelet lehessen benyújtani, amit annak tizenöt napon belül továbbítania kell a Kúriának. A keresetlevelet a Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsban, közigazgatási perben bírálja el, és negyvenöt napon belül határoznia kell. Ugyanakkor a Kúria a pénzmosás elleni szerv döntését nem változtathatja meg.
A jegyzékre vett szervezetek számláit is folyamatosan figyelnék, amit így fogalmaznak meg: a hitelintézet a külföldről érkező támogatások (…) azonosítása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a jegyzékre vett szervezet fizetési számláit érintő fizetési műveleteket”.
