Érdekes riport jelent meg pár napja a The Economic Times oldalán egy Nicholas Gilbert nevű gazdáról, aki a kanadai határtól nem messze él New York állam északi részén, és eddig azt hitte, hogy az elnök által bevezetett vámok a kanadai exportőrt sújtják, nem pedig őt, aki a takarmányt a határ túloldaláról vásárolja. Mint sokan mások, a tejtermelő farmer is azt hitte, a vám Kanada problémája lesz, és nem az övé.
A keserű valóság akkor kopogtatott be, amikor megérkezett a friss takarmányszállítmány Ontarióból, és vele együtt a számla is, amely 2200 dollárral többet mutatott, mint korábban. A többletköltséget az elnök által bevezetett vámok okozták, amelyekről ő azt hitte, hogy a kanadai beszállító fogja kifizetni. – Még abban sem vagyok biztos, hogy ez legális! – nyilatkozta Gilbert a lapnak. Érvelése szerint ő a szállítási árra kötött szerződést. „Ha az üzemanyag ára emelkedik, vagy a teherautó lerobban, az nem az én problémám” – fejtette ki. Gilbert és a többi gazda balszerencséjére a vámok legálisak, és azokat az amerikai importőrök fizetik, nem pedig a kanadai exportőrök. Annak ellenére, hogy sok kisvállalkozóhoz és gazdálkodóhoz hasonlóan Gilbert is elhitte, amit Trump gyakran ismételgetett, hogy a vámtarifák a külföldi cégeket és államokat sújtják.
Az 1400 tehenet tartó farmer eddig szinte kizárólag Kanadából vásárolta a takarmányt, és most hiába keres más beszállítót, az Egyesült Államokból még a vámmal sújtott árnál is drágábban jutna hozza. Kézenfekvő lenne, hogy emiatt árat emeljen, de az általa értékesített tej árát egy helyi szövetkezet határozza meg, amely nem akar többet fizetni. Ráadásul a takarmány csak egy tétel: műtrágyát és mezőgazdasági gépeket is Kanadából szokott vásárolni. A vámoknak köszönhetően egyszerűen elolvad a haszonkulcsa – idő kérdése a vállalkozás pénzügyi összeomlása.
Nem csak a farmerek vannak bajban: a határmenti vállalkozások nagy része Kanadából vásárolt szinte minden alapanyagot. Garry Douglas, a North Country Kereskedelmi Kamara elnöke szerint minden ágazat nyomás alá került, a kisállat-kereskedésektől és sörfőzdéktől kezdve a síközpontokon, víziparkokon, benzinkutakon, szállodákon át egészen a turisztikai ágazatig. Az Associated Press jelentése szerint néhány ilyen közösségben máris munkahelyek megszűnését, üzletek bezárását tapasztalják, amit sokan a helyi recesszió első jeleinek neveznek.
