„Megbízható partner-e a NATO-ban és az Európai Unióban Magyarország?” – ezt a kérdést tette fel Judy Dempsey, a Carnegie Europe alapítvány Európa Stratégia Blogjának főszerkesztője, a világ legtekintélyesebb lapjainak szerzője számos neves kutatónak és professzornak. Alább néhány válasz a terjedelmes cikkből.
JAN C. BEHRENDS, a Frankfurti Egyetem történész professzora:
„Jelenleg Magyarország az EU-ban az a tagállam, amely a leginkább hasonlít egy autokráciára. Aki tanulmányozta Orbán Viktor kormányzását, nem tagadhatja, hogy Magyarország mára olyan politikai gépezetté vált, amelyet egyetlen ember irányít. A kérdést ezért így kell feltenni: „Ki bízhat meg Orbán Viktorban?” Az egyszerű válasz: Orbán Viktorban egyedül Orbán Viktor bízhat meg. A jelek szerint a saját haszonszerzése érdekében van a politikában, elmondható, hogy ma ő az elszabadult hajóágyú a NATO-ban és az EU-ban. Az unió egymást követő vezetői – akárcsak Angela Merkel a tizenhatéves kormányzása alatt – úgy döntöttek, hogy nem avatkoznak be a magyarországi demokrácia lebontásába. Orbán felemelkedését a közömbösség tette lehetővé.
Ám a magyar rezsimnek vannak gyengéi: rá van szorulva a brüsszeli pénzekre, hogy finanszírozni tudja a haveri rezsimet. Ezért Brüsszelnek kell eldönteni, meddig hajlandó etetni Orbán rezsimjét. A NATO-ban itt az ideje, hogy Washington fokozza a Budapestre gyakorolt nyomást, és az EU segíthet Orbán megfékezésében. A Nyugat számára előnyös, hogy Orbánnak most nehéz lenne pénzügyi segítséget és politikai támogatást kérni barátaitól, Moszkvától és Pekingtől.
THORSTEN BENNERCO, a Globális Közpolitikai Intézet (GPPI) berlini intézet (GPPI) alapító igazgatója:
„Kudarcot fog vallani, aki azt hiszi, hogy az EU minden tagállam által elfogadott alapvető értékeit kijátszva gyengítheti az unió képességét a közös fellépésre a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben”. Ezt Scholz német kancellár mondta 2022. decemberében, szavait egyértelműen Orbán Viktornak címezve, aki kétségtelenül generációja egyik legtehetségesebb európai politikusa. Orbán piaci rést látott a politikában, és a szabadságarcosból a liberális demokrácia ellen küzdő harcossá lett, és felépítette a maga korrupt, illiberális államát. Ezt az illiberális fordulatot Angela Merkel és a német befektetők – köztük az Audi és a Mercedes – tették lehetővé. Orbán az EU-ban egyre inkább Moszkva ás Peking trójai falovaként pozícionálja magát. Eddig mindig meghajolt az EU nagyobb szereplői előtt, mint legutóbbi Finnország NATO-csatakozásának ratifikálásában. Annak biztosításához, hogy ez a jövőben is így maradjon, szervezett közös erőfeszítés szükséges.
IAN BOND a londoni Európai Reform Központ (CER) intézet külpolitikai igazgatója:
Magyarországról pillanatnyilag csak annyi bizonyos, hogy nyugati államként megbízhatatlan. A tekintélyelvű államokkal folytatott flörtjei éveken át bosszantóak voltak, de nem bírtak gyakorlati jelentőséggel, még akkor sem, amikor 2014-ben az „illiberális demokráciáról” mondott híres beszédében Kínát és Oroszországot nevezte meg Magyarország számára követendő példaként. 2018-tól akadályozta a NATO-Ukrajna Tanács munkáját, befogadta a “kémbank”-ként ismert orosz nemzetközi Fejlesztési Bankot, amivel biztosította, hogy az orosz titkosszolgálatok emberei bejussanak a schengeni övezetbe. Az Ukrajna elleni orosz támadás óta akadályozta a Kijevnek szánt nyugati fegyverszállításokat, kivételezéseket követelt a szankciók alól, akadályozta az EU Ukrajnának nyújtott pénzügyi segítségét, és azt követelte, hogy a háborút fagyasszák be a jelenlegi frontvonalakon, ami Putyin számára Ukrajna egyötöde felett biztosít ellenőrzést. Az EU többi huszonhat tagállama nem élt a hatalmával ahhoz, hogy felfüggesszék Budapest szavazati jogát, a NATO pedig nem is rendelkezik olyan mechanizmussal, ami ilyesmit lehetővé tenne. Így Orbán továbbra is kakukktojás marad a nyugati fészekben.
KINGA BRUDZINSKA, a bécsi Dunai Térség és Közép-Európa intézet kutatója:
Magyarország már nem megbízható, már a V4 csoportban egykor szoros szövetségesek is kezdik elveszteni a türelmüket. A csoportban az együttműködés Magyarország makacs önfejűsége miatt újabb mélypontokra zuhant. A leginkább megosztó kérdés továbbra is Moszkva háborúja Ukrajna ellen. Felfoghatatlan, hogy egy Ukrajnával határos ország hogyan zárkózhat el attól, hogy elősegítse a béke helyreállítását, különösen, amikor mások jelentős kockázatokat vállalnak ennek érdekében. És hogyan flörtölhet Budapest Kínával, vagy hogyan állhat bizonyos kérdésekben Moszkva mellé? Az ukrajnai orosz invázió nem csupán Ukrajnára veszélyes, hanem a szabályokon nyugvó világrendre is, ezért Magyarország makacssága az EU-ra nézve is veszélyt jelent.
CAROLINE DE GRUYTER, az NCR Handelsblad hollandiai lap európai tudósítója:
Magyarország nem megbízható, de nem is teljesen megbízhatatlan. Kis ország az EU és a NATO külső határán. Sértett, mert nincs hatalma, és még mindig egy évszázaddal ezelőtt elveszett területekről álmodozik. Fő befolyási lehetősége az EU-ban és a NATO-ban való tagságában van. Orbán Viktor gyakori állításaival ellentétben ezek a szervezetek az ország szuverenitását, nem csökkentik hanem éppen hogy erősítik, biztosítják a nagyon is szükséges biztonságot és készpénzt, és még azt is megengedik, hogy Budapest vétózzon Brüsszelben. Ez lehetővé teszi Orbán számára, hogy időről időre a tényleges helyzetén messze túlmenően blokkoljon döntéseket csak azért, hogy halálra dühítse Párizst, Berlint, vagy akár Washingtont, és ezzel más tagállamokat is bosszant. Odahaza azonban az emberek azt hiszik, hogy Orbánnak hatalma van, és szembeszáll a nagy erőkkel. Brüsszeli diplomaták elmondják, hogy Magyarország az esetek kilencven százalékában együttműködik, a többi pedig színjáték, ami még csak
nem is a lényeget illeti, csakis arról szól, hogy megteheti. Ha ezt megértetik vele, akkor Orbán visszakozik, többnyire minden ellentétel nélkül, és várja a következő alkalmat.
KREKÓ PETER, Political Capital Intézet:
Magyarországot a nemzetközi közösség a legutóbbi időkig az EU hűtlen, megbízhatatlan tagjának tekintették a vétók miatt, és azért, mert nem érti az EU értékeit. Ugyanakkor a NATO lojális tagjának tartották, de a finn és svéd csatlakozási kérelem ratifikálásának halogatása a NATO-ban is aggodalmat keltett Budapest lojalitásával kapcsolatban. Orbán ezt a felfogást szinte üdvözölte: kijelentette, hogy ezekben a szövetségekben „mi vagyunk a homok a gépezetben”, és a konstruktív együttműködés helyett előnyben részesítette a rombolást és az obstrukciót. Orbán egyre bomlasztóbb magatartást mutat, ahogyan érzi, hogy elszigetelődik. Ugyanakkor a kormány nem mindig viselkedik hűtlen tagként, mert általában követi a szövetségekben a nyugati fősodor azon döntéseit – vagy legalábbis nem akadályozza azokat -, amelyek jelentős hatással vannak az ukrajnai konfliktusra, mint például a szankciók. Elkülönülését csak a retorikában juttatja kifejezésre, valamint kevésbé jelentős, inkább jelképes döntésekben, mint például abban, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság elfogató parancsa ellenére nem fogja őrizetbe venni Putyint. Mindezek következtében a magyar kormánynak csupán korlátozott hatása van a dolgok menetére, ugyanakkor viseli az elkülönülése minden terhét.
MILAN NIČSENIOR, a Német Külügyi Tanács intézet kutatója:
Mindez nem Magyarországról, hanem Orbán Viktorról, az erős emberről szól. Orbán a kormánya stratégiájából ítélve azt reméli, hogy még 2030-ban is hatalmon lesz. Orbán Magyarország szövetségeseihez fűződő szoros kapcsolatait egyre inkább alárendelte saját globális víziójának – pénz és hatalom, valamint a Kelet felé fordulás –, és ehhez jön a külpolitika „üzleti” megközelítése, a revizionista ösztön és egy hatalmas ego. A két északi ország NATO-csatlakozásának ratifikálása csak a legutóbbi példa: Törökországgal ellentétben Budapestnek nem voltak konkrét követelései, és az egész magyar rendszer Orbán döntésére várt. Ő végül egyszerűen követte Ankarát. És mit ért el az egésszel? Mindenesetre emlékeztetett arra, hogy neki sokkal fontosabb az, hogy hogyan látják őt Moszkvában, Pekingben, vagy Ankarában, mint az, hogy országa megbízható legyen nyugati szövetségesei számára. Most már elszigetelt az EU-ban és a NATO-ban egyaránt, de van egy terve. Ápolja a kapcsolatokat az amerikai republikánusokkal, akik a jövő évi választáson megszerezhetik a Fehér Házat, és arra számít, hogy Budapest a jövő év második felében esedékes uniós soros elnökségét arra használhatja fel, hogy befolyással legyen az EU vezető tisztségviselőinek kiválasztására.
KIM LANE SCHEPPELE, a Princeton egyetem szociológia- és nemzetközi ügyek professzora:
Ha a megbízhatóság azt jelenti, hogy valaki soha nem adja fel, akkor Magyarország tökéletesen megbízható. Ám ha a megbízható azt jelenti, hogy egy ország az EU és a NATO érdekeit állítja az első helyre, akkor a válasz az, hogy Magyarország nem megbízható. Az úgynevezett magyar nemzeti érdekek pedig egyszerűen Orbán Viktor személyes érdekeit jelentik. Magyarország hasznot húz abból, hogy a földkerekség legexkluzívabb klubjainak a tagja, mert a legfontosabb döntések konszenzust követelnek, és Orbán a saját személyes hasznára alkalmazhatja a vétót. Az EU végre befagyasztotta a Magyarországnak szánt támogatásokat, és Svédország a soros elnök a tanácsban, ahol dönteni kell arról, hogy felszabadítják-e az összegeket – ezért Orbán most túszként tartja fogva Svédországot, amíg el nem kezdenek folyni az eurók. Orbánnak az is segíthet, ha bennfentes értesüléseket cserél haszonra. A magyar külügyminisztérium elektronikus rendszerét meghekkelte Oroszország, és Moszkva figyelő szemei láthatták a NATO-val és az EU-val kapcsolatos bizalmas információkat, miközben Moszkva kedvezményekkel halmozta el Magyarországot. Orbántól arra kell számítani, hogy tagságát mindig is az Oroszország elleni szankciók, vagy az Ukrajna és a NATO közötti magas szintű találkozások akadályozására fogja felhasználni, valahányszor úgy hiszi, hogy ezzel elérhet valamit, amit szeretne. Más szóval: Magyarország megbízható előmozdítója a saját érdekeinek az EU-ban és a NATO-ban, de a
legkevésbé sem biztos, hogy ezek az érdekek egybeesnek a szövetségek érdekeivel. (Vagy Magyarországéival – a szerk.)
Fordította: Horváth Júlia
Forrás: Újnépszabadság
A szerkesztő megjegyzése
A megszólaltatott politikusok válaszaiban a kiemelés tőlünk: u7szerk.
