Ötven évet léptünk vissza az időben, és 2023-ra egy olyan fegyverkezési verseny indult be az ukrajnai háború kitörésével, amelyhez hasonlót legutóbb a hidegháborúban láthattunk. Most azonban hatalmas pofonba szaladt bele az Orbán-kormány.
A Washington Post értesülései szerint James E. Risch republikánus szenátor példátlan lépésre szánta el magát:
megakadályozza a fegyvereladást Magyarországnak, amiért a magyar kormány megakasztotta Svédország NATO-csatlakozását.
A lépés egyedülálló a történelemben, hiszen a NATO pont ezért jött létre a II. világháború után. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 1949. április 4-e óta létezik, pontos és közérthető célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és biztonságának megőrzése érdekében.
Ugyan a NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye, ezért most egy új fegyverkezési verseny hajnalán fontosabbá válik, mint valaha. Magyarország – Csehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a NATO tagjává. A legutóbb csatlakozó állam Finnország volt, 2023. április 4-én, és a következő csatlakozó várhatóan Svédország lesz, miután 2022 júliusában a NATO elfogadta jelentkezését. Azonban itt van egy kis bökkenő.
Külügyi Kapcsolatok Bizottságának vezető politikusa szerint az Egyesült Államok és Magyarország közötti kapcsolatok egyre ellenségesebbé váltak, mert Budapest megnehezíti az Oroszország ukrajnai háborújára adott nyugati válaszlépéseket.
A republikánus képviselő a lap cikke szerint egy 735 millió dolláros amerikai fegyvereladást blokkol.
Mi is ennek a célja? Pontosan az, hogy nyomást gyakoroljon Budapestre a katonai szövetség bővítésének akadályozása miatt. És egy ekkora fegyverkezési versenyben aki kimarad, az lemarad.
A kormány nem verte nagy dobra azt, hogy 735 millió dollárt költene el, hiszen Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy számára a NATO egyik, tavaly júliusi találkozója alatt szólalt meg a vészcsengő, azután jelezte a védelmi miniszternél, hogy radikálisan növelni kell a magyar haderő védelmi képességeit.
A kormány akkor 45 Leopard 2-es harckocsit, 218 Lynz páncélozott harcjárművet, Airbus 225-ös helikoptereket, Panzerhaubitze 2000-es önjáró lövegeket, valamint NASAMS típusú légvédelmi rendszereket vásárolt volna.
De szó sem volt arról, hogy HIMARS is terítékre került volna.
HIMARS jelenleg a világ talán legkeresettebb fegyvere, annyira hogy a Rheinmetall német fegyvergyártó vállalat vezérigazgatója szerint elképzelhető, hogy idővel még az amerikai Lockheed Martin által készített HIMARS-okat is gyártani kezdik. A Himarsokat még 2010-ben állította hadrendbe az Egyesült Államok, darabjának ára 3,5 millió dollár körül alakul.
A hétméteres szállítójárműre szerelt platformokról hat 227 milliméteres rakétát lehet elindítani, ezek precíz célzásra is alkalmasak. A rakéták akár hetven kilométerre is képesek elrepülni, 85 kilométeres óránkénti sebességgel haladva.
A rendszer iránti kereslet már a háború megkezdése előtt növekedést mutatott: Lengyelország tavaly februárban leadott egy rendelést 18 darabra és további 468 darab rakétavető-platformra.
Ahogy arról már korábban mi is beszámoltunk, a The Washington Postnak adott nyilatkozatában Risch azt mondta, hogy Magyarországnak engedélyeznie kell Svédország NATO-tagságát, ha szeretné a fegyvercsomagot, amely 24 darab, HIMARS rakétaindító egységhez való elemet, valamint több mint 100 rakétát tartalmaz a hozzájuk tartozó alkatrészekkel és támogatással együtt.
A Budapestnek történő új fegyvereladások fékezésére vonatkozó döntés jól mutatja a NATO-tagok növekvő haragját Magyarországgal szemben, hiszen korábban alig volt arra példa, hogy NATO-tagország esetében akadályozták volna a fegyvereladásokat.
De hogy jutottunk el idáig, mi áll a legújabb amerikai-magyar diplomáciai botrány hátterében?
A svéd csatlakozás ügye már hosszú hónapok óta húzódik, ugyanis Svédország és Finnország NATO-tagság iránti kérelmét széles körben csapásként értékelték Vlagyimir Putyin orosz elnökre. Amerikai tisztségviselők szerint Putyin nem számított arra, hogy a Nyugat összefog Ukrajna támogatásában, de attól tartanak, hogy Magyarország és Törökország azon döntése miszerint elhalasztják Svédország ratifikációját, amelyhez a szövetség összes meglévő tagjának támogatása szükséges, kockázatot jelent.
Szörnyen rosszak a politikai kapcsolatok Magyarország és Svédország közt. Nem szeretnénk konfliktust importálni a NATO-ba
– fogalmazott a miniszterelnök a közel-keleti fórumon hónapokkal ezelőtt. Orbán Viktor egyik tanácsadója azt mondta:
Svédország rendszeresen megkérdőjelezi a magyar demokrácia működését, illetve sértegetik a magyar választókat, ebből fakadóan egész Magyarországot.
Majd Orbán Viktor miniszterelnök február 24-én beszélt a Kossuth rádióban arról, hogy „a képviselők nem túl lelkesek” ez ügyben, mert sérelmeik vannak a két országgal szemben, ám a finnek esetében azóta megtörtént a ratifikáció, a svédek pedig arra utaltak a delegációval való megbeszélés után, hogy reményeik szerint még márciusban napirendre kerülhet az ügy az Országgyűlésben.
Sajtóértesülésekben volt arról szó, hogy esetleg a nyáron megtörténhet a ratifikáció, de a parlament részéről semmilyen konkrétumot nem lehetett látni, a hírek szerint Szijjártó Péter külügyminiszter mindezt annyival magyarázta nemrég egy amerikai műsorban, hogy a magyar parlamenti képviselők még nem állnak készen arra, amennyire mi ezt értjük, hogy meghozzák ezt a döntést.
Konkrétan ezzel a lépéssel megalázták, és nevetségessé tették Orbán Viktort, a kormányt, és a magyar hadsereget is. Ugyanis minden jelentős fegyvereladáshoz a szenátus és a képviselőház külügyi bizottságainak elnökének és rangidős tagjainak kell engedélyt és jóváhagyást adniuk, mielőtt az eladást a külügyminisztérium nyilvánosan bejelenti. Így egyértelműen látható az, hogy Magyarországra a világ legjelentősebb hatalma csak mint egy kivert kutyára tekint.
Hiába költenék náluk a milliárdokat, nem kell nekik a pénz, hiszen többet ér az erős NATO egység, és a szilárd vélemény mint az a párszáz millió dollár.
Risch kifogása megakadályozza, hogy a külügyminisztérium tovább léphessen az értékesítési folyamatban.
Risch döntésére akkor került sor, amikor Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden a Fehér Házba látogatott, hogy összehangolják a stratégiát a nyáron Litvániában tartandó NATO-csúcstalálkozóra, ahol Biden elnök és Stoltenberg reméli, hogy
előrelépést jelenthetnek be Svédországnak a katonai szövetséghez való csatlakozási kérelmével kapcsolatban.
Az utcai harcos jelzőt Orbán még 2018-ban aggatta magára amikor Chuck Norrissal találkozott, és elvitte az akciósztárt és feleségét egy TEK-es edzésre, Orbán útközben megjegyezte, hogy
tudjátok, én inkább afféle utcai harcos vagyok, nem az elitből jövök.
Ez már nem állja meg a helyét, hiszen ő lett „a béke apostola” Európában. Hiába volt Putyin leghűbb szövetségese, hiába próbálták meg a keleti nyitás politikáját alkalmazni, ez nem sikerült, és amikor kitört a háború ez az imázs úgy hullott pár hét alatt a porba, ahogy arra nagyon rég láttunk példát.
Forrás: Index, Portfolio, Washington Post, Propeller
