Az Országgyűlés június 23-i ülésén elfogadta a közmédia intézményrendszerét átalakító médiatörvény-módosítást, döntött az uniós forrásokhoz kapcsolódó jogszabálycsomagról, valamint megszavazta a védett üzemanyagár kivezetését. A napirenden a politikai és kültéri reklámok szigorítása, a vizsgálóbizottságok jogköreinek bővítése és több kivételes eljárásban tárgyalt ügy is szerepelt.
Jelentős döntésekkel folytatódott kedden az Országgyűlés rendkívüli ülése. A képviselők több, politikailag és intézményileg is fontos előterjesztésről szavaztak: elfogadták a médiatörvény módosítását, az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó jogszabálycsomagot, valamint a védett üzemanyagár megszüntetéséről szóló törvényt.
Kilenc órakor napirend előtti felszólalásokkal indult a nap. A Telex tudósítása szerint Magyar Péter miniszterelnök „Közép-Európa jövője” címmel szólalt fel, majd több frakció képviselője is beszélt. A napirend súlypontját azonban a határozathozatalok adták.
A legnagyobb figyelmet a médiatörvény módosítása kapta. A parlament 145 igen és 39 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a közmédiát átalakító javaslatot. A törvényt a Tisza Párt és a Mi Hazánk jelen lévő képviselői támogatták, a Fidesz-KDNP nemmel szavazott.
Az elfogadott szabályozás a jelenlegi közmédiastruktúra átalakítását irányozza elő. A 24.hu összefoglalója szerint a Közszolgálati Közalapítvány helyett Független Közmédia Testület jön létre, amely tulajdonosi jogokat gyakorolna a közmédia cégei fölött. Újra önálló lesz az MTI, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA jelenlegi szervezete helyett pedig Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. alakulna. A módosítás a Sajtóalap létrehozását is tartalmazza, amelyhez független médiatartalom-szolgáltatók pályázhatnának.
A törvény a médiafelügyeleti rendszert is átrendezi. Megszűnik a jelenlegi Médiatanács tagjainak mandátuma, és új testület áll fel. A módosítás érinti a médiahatóság elnökének megbízatását is. A kormányzati indoklás szerint a változtatások célja a közmédia szervezeti átalakítása, a vezetők kiválasztásának reformja és a médiafelügyelet újragondolása.
Az Országgyűlés elfogadta az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges törvénymódosításokat is. Az MTI szerint a csomagot 142 igen és 39 nem szavazattal szavazták meg. A javaslat célja, hogy rendezze azokat a jogi, intézményi és eljárási feltételeket, amelyek a rendelkezésre álló uniós források eléréséhez szükségesek. A Portfolio összefoglalója szerint a csomag közbeszerzési, vagyonnyilatkozati, átláthatósági és információszabadsági szabályokat is érint, valamint bővíti az Integritás Hatóság szerepét.
Több olyan törvényt is megszavaztak, amelyek kétharmados többséget igényeltek: elfogadták például a tiszás képviselők szavazataival (145-38 arányban) az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló törvényjavaslatot is. Ez a vizsgálóbizottságok előtti megjelenés szabályainak szigorításáról szól: kötelezővé teszik a részvételt a beidézetteknek.
A képviselők a védett üzemanyagár kivezetéséről is döntöttek. A Portfolio tudósítása szerint a törvénymódosítást 130 igen szavazattal fogadták el. Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter azzal indokolta a lépést, hogy a korábbi árkorlátozást rendkívüli energiapiaci helyzet tette szükségessé, a jelenlegi piaci környezetben azonban már nincs rá szükség. A jogszabály ugyanakkor fenntartja annak lehetőségét, hogy rendkívüli piaci változás esetén a kormány ismét beavatkozzon.
A keddi ülésen új szabályokat fogadtak el a politikai és kültéri reklámokra is. A módosítások a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorítását, valamint a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének erősítését célozzák. Emellett a parlament megerősítette a vizsgálóbizottságok jogköreit; a Portfolio szerint a jövőben szigorúbb következményei lehetnek annak, ha valaki akadályozza ezek munkáját.
Az ülés napirendjén szerepelt továbbá az örökbefogadási nyilvántartási rendszer bevezetésének elhalasztása, valamint a polgármesteri és vármegyei közgyűlési elnöki javadalmazás korlátozásával összefüggő módosítás általános vitája is.
A keddi döntések közül a médiatörvény módosítása a legnagyobb intézményi átalakítást hozza: nem egyszerű személycseréről, hanem a közmédia működési, tulajdonosi és felügyeleti szerkezetének átszabásáról van szó. A változások tényleges hatása azonban attól függ majd, hogyan állnak fel az új testületek, kik kerülnek a vezetői posztokra, és a gyakorlatban mennyire érvényesülnek a függetlenségi garanciák.
