A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) az esetleges közös indulásról tárgyalt a jövő évi helyhatósági, parlamenti és elnökválasztáson – írja a Liberteata. A lap először forrásokra hivatkozva írta meg, hogy Demokratikus Blokk néven a közös indulásról tárgyalt titokban a két kormányzó párt. Később viszont Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke megerősítette a sajtónak nyilatkozva, hogy „megbeszélések vannak” a két fél között. A miniszterelnök úgy fogalmazott a közös listát firtató kérdésre, „normális, hogy folynak tárgyalások, politizálunk”.
„Úgy gondolom, a PSD és a PNL stabilitást hozott Romániának” – mondta a miniszterelnök, aki szerint amikor a PSD kormányra lépett a PNL-vel (és az RMDSZ-szel) egy társadalmi válság és egy akut kormányzati inkoherencia közepén volt az ország, azonban Ciolacu szerint most működnek a dolgok, és sikeres a közös munka.
A kormányfő arra a kérdésre, hogy az egy év múlva esedékes elnökválasztásra is közös jelöltet állít-e a két párt, kitérő választ adott.
Kedden nyilatkozva Lucian Bode, a PNL főtitkára sem zárta ki a közös indulást. Bode szerint jelenleg ugyan nem folynak tárgyalások, de a PNL nem zárja ki ezt a forgatókönyvet. „Jelenleg nincs titkos vagy nem titkos megbeszélés ebben a témában” – nyomatékosította Bode.
A Libertatea portálon kedd reggel jelent meg egy cikk, amelyben forrásokra hivatkozva azt írták, a PSD és a PNL zárt körű, bizalmas megbeszéléseket szervezett arról, hogy a 2024-es szuperválasztási évben, amikor négy választás is lesz, esetleg közösen indulnának. A lap információi szerint a tárgyalásokon csak Marcel Ciolacu, a PSD elnöke, Paul Stănescu, a PSD főtitkára, Sorin Grindeanu, a PSD alelnöke, valamint Nicolae Ciucă, a PNL elnöke és Lucian Bode, a PNL főtitkára vett részt. A tárgyalásokra állítólag nem hívták meg a PNL egyik alelnökét sem, mert mind Dan Motreanu, mind Rareș Bogdan nyíltan ellenzik a PSD-vel való szövetséget. A Libertatea azt írja, Klaus Iohannis is megadta az engedélyt a tárgyalások megkezdésére.
A lap szerint két dologról folynak tárgyalások: egyrészt arról, hogy melyik választásokat kellene összevonni, másrészt meg arról, hogy a két pártnak minden választáson közös listán kell-e indulnia, illetve közös elnökjelöltet kell-e támogatnia. A cikk szerint a PNL felső vezetésében még vannak olyanok, akik ellenzik az együttműködést, de úgy számolnak, hogy őket meg lehet győzni.
Az együttműködést egyrészt az AUR – utóbbi időben egyre jelentősebb – népszerűségével indokolnák, mert a számításaik szerint így meg tudnák akadályozni szélsőjobbos alakulat veszélyes felemelkedését. Másrészt úgy kalkulálnak, hogy így az USR-től is visszaszerezhetnek néhány jelentősebb önkormányzatot. Úgy kalkulálnak, hogy az együttműködésükkel mind a négy választást megnyerhetik.
A felméréseik szerint, ha közös lista lesz, akkor a megyei tanácsok több mint 90 százalékát, míg a polgármesteri székek 80 százalékát megszerzik.
Csupán két megyei tanácsi elnöki széket veszítenének el, Hargita és Kovászna megyét, amit értelemszerűen az RMDSZ nyerne meg. (Az RMDSZ politikusai jelenleg négy megyét vezetnek, Szatmár és Maros megye is az övék, de egy esetleges PNL-s és PSD-s együttműködéssel ezeket elveszíthetik.) Az USR-től megszereznék a fontos nagyvárosokat, így Temesvárt, Brassót és Bukarestet is. Sőt, a főváros mind a hat kerületének a polgármesterét is a friss szövetség adhatná, nem csak a főpolgármestert. Emellett megnyerhetnék a EP-választásokat, illetve a parlamenti választásokat is. Utóbbival kapcsolatban az 50 százalékos küszöb elérése a tét, hogy a kormányalakításnál ne ütközzenek nehézségekbe. Mivel a jövendőbeli miniszterelnököt még mindig Iohannis kérné fel kormányalakításra, és az államfő jóváhagyását már megszerezték a társuláshoz, mindkét alakulat bebiztosíthatja magának a következő négy évi kormányzást. Természetesen közösen indítanának elnökjelöltet is, az államfői választások az utolsók a sorban, az is biztosan nyerne a közvélemény kutatások szerint.
A CURS közvéleménykutató legutóbbi felmérése szerint a PSD-nek 32 százalékos a támogatottsága, míg a PNL 19 százalékon áll. A harmadik helyre az AUR-t mérték, 19 százalék körüli támogatással. Az USR a szavazatok 12 százalékát szerezné meg, míg az RMDSZ-nek is meglenne az 5 százaléka, ami a bejutási küszöböt jelenti. Sőt, azt állítják, hogy Diana Șoșoacă szenátor pártja, az SOS Románia is nagyon közel van a bejutási küszöbhöz, 4 százalékon áll.
Nem hivatalos információk alapján a liberálisok nem is az AUR-t érzik nagy ellenfélnek, hanem az USR-t. Attól félnek, ha nem társulnak a szociáldemokratákkal, nemhogy a második, hanem a harmadik helyet sem tudják majd tartani, mert az mindenképpen a Mentsétek meg Romániát Szövetségé volna, nyilatkozta a Libertaeának egy liberális politikus.
Nem ez lenne az első alkalom, hogy a két párt nagykoalícióra lép, 2011 februárja és 2014 februárja között USL néven már működtek hivatalosan is együtt. Akkor a szövetség egyik elnöke Victor Ponta, a PSD elnöke, míg a másik Crin Antonescu, a PNL elnöke volt. A 2012-es parlamenti választásokon is tarolt az USL.
