Bolgár György több mint fél évszázada rádiós újságíró, 1988-tól 1992-ig a Magyar Rádió New York-i tudósítója volt. Harmadik éve a Népszava publicistája; kommentárjaiban, tárcáiban főleg a kormány hazugságaival foglalkozik, azokat cáfolja tényekkel: következetesen, a felkészült újságíró szakszerűségével. Első sorozatunkban a járvánnyal kapcsolatos ez évi cáfolataiból válogattunk.
2021. január 02. A számvetés hete
Azt állította Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (az atv.hu-nak adott interjújában a járvány kezeléséről), hogy „ha valaki megnézi a halálozási számokat, akkor azt látja, hogy Franciaországgal, Svédországgal és Horvátországgal állunk egy szinten. (…) Egy világjárvány alatt a svéd és a francia egészségüggyel azonos teljesítményre vagyunk képesek”.
Ezzel szemben a tény az, hogy mind a három országban lakosságarányosan a miénknél kevesebb a halálos áldozat, ráadásul úgy, hogy a lakosság számához képest náluk jóval több volt a fertőzött. Ami persze akár azt is jelenthetné, hogy mi eredményesebben védekeztünk, de azt is, hogy a betegek életének megmentése nálunk kevésbé sikerült. Összességében az Európai Unió tagállamai közül 7-ben magasabb a lakosságarányos halálozási adat, mint Magyarországon, 19-ben viszont kisebb. Ez a helyzet, és nem az, hogy olyan jók vagyunk, mint a svéd egészségügy.
2021. január 09. A Capitolium hete
Azt állította Menczer Tamás külügyi államtitkár(az ATV-ben az oltásokról), hogy „egy Krekó nevű úr, ember azt mondta, hogy ők arra játszanak, hogy az én honfitársaim, a magyar emberek meghaljanak, (…) el kell bizonytalanítani az embereket, és ha nincs oltás és bizonytalanság van, akkor Orbán Viktor fogja elszenvedni a politikai károkat”.
Ezzel szemben a tény az, hogy Krekó Péter még véletlenül sem ezt nyilatkozta a Politico című amerikai portál európai kiadásának, hanem az ellenkezőjét: „A magyar kormány azon ígérete, hogy gyorsan engedélyt ad az orosz Sputnik V vakcina alkalmazására, nemcsak alaptalan, de alá is áshatja az emberek bizalmát az oltásban. A tét nagy. Ha pedig megingatják az emberek elhatározását az oltás felvételére, akkor annak ők (Orbán) fogják megszenvedni a politikai következményeit”. A Ki Hazudik? című vetélkedőnk nyertesei között matrjoskákat sorsolunk ki.
2021. január 16. A nagy számok hete
Azt állította Orbán Viktor (szokásos Kossuth rádiós interjújában), hogy „egy nap alatt legalább 500 ezer embert tudnak beoltani (…), tehát ez azt jelenti, hogy egy hétvégén legalább másfél millió embert”.Ezzel szemben a tény az, hogy a hétvége két napból áll, és a kétszer 500 ezer az nem másfél millió. Igaz, Orbán utána hozzátette, hogy azokat, akik eddig jelentkeztek, vagyis körülbelül másfél millió embert „péntek, szombat, vasárnap, esetleg csütörtökön is”, be tudják oltani. Aha. Ezek szerint jönnek a hosszú hétvégék? Vagy a hosszú mesedélutánok.
Azt is állította Orbán (ugyanott, arra a fölvetésre, hogy az EU egészségügyi biztosa arra figyelmeztette a tagországokat, ne rendeljenek külön oltóanyagokat), hogy „meghal naponta száz fölötti magyar ember. Nekem ne mondja meg egy görög biztos, hogy én mit csináljak”.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem egy görög biztos mondja meg, hanem az Európai Unió kormányainak vezetői, köztük Orbán Viktor. Ők ugyanis abban állapodtak meg, hogy az unió szerzi be az oltóanyagot közösen, mindenki számára, és ugyanazoktól a gyáraktól egyetlen ország sem rendelhet külön. Másoktól persze, így a kínaiaktól igen, bár nem biztos, hogy ajánlatos. Ezt mondja a görög biztos. De nem nekünk.
Azt állította továbbá a miniszterelnök (a kínai oltóanyag megvásárlását indokolva), hogy „ha a brüsszeli beszerzések ütemében haladunk, akkor nyár vége, ősz, amikorra annyi embert beoltunk, hogy a megszorításokat, korlátozásokat feloldhatjuk”.
Ezzel szemben a tény az, hogy a brüsszeli vakcina-beszerzések garantáltan nem a jelenlegi ütemben folytatódnak, ugyanis a gyártók egyre nagyobb mennyiség előállítására képesek, ráadásul több új gyár készítményének forgalmazását is hamarosan engedélyezik az unióban. A jelenlegi helyzet kivetítésével indokolni tehát a kínai és az orosz oltóanyag vásárlását finoman szólva is félrevezető. Durvábban nem mondom.
2021. január 23.A hiányzó vakcina hete
Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban), hogy eddig sokkal több embert oltottak be Nagy-Britanniában, Izraelben és Oroszországban, sőt Kínában is, mint az Európai Unióban.
Ezzel szemben a tény az, hogy Izraelben a lakosság 38 százaléka kapott oltást, Oroszországban azonban az átoltottság csupán 0,7 százalékos, ami kisebb, mint az Európai Unióban (ahol 1,65) és Magyarországon (ahol 1,43 százalék). Ráadásul az orosz sajtó szerint a hivatalos adatoknál valójában jóval kisebb számban adták be a vakcinát. A lakosság arányában egyébként Kína is elmarad mind Magyarországtól, mind az Európai Uniótól, mert ott körülbelül 1 százalékot oltottak be valamelyik kínai szerrel. Vagyis a miniszterelnök nyilván más újságot olvas. De melyiket? A Zsenmin Zsipaót?
Azt is állította Orbán, hogy a cégek raktáraiban milliószámra áll a koronavírus vakcina, de Brüsszel nem adja ki az engedélyt, pedig azokkal már több millió embert beoltottak.
Ezzel szemben a tény az, hogy egyedül a brit AstraZeneca kérelme fekszik az európai gyógyszerhatóságnál, a cég raktáraiban azonban nem áll milliószámra a vakcina, mert mint közölték, egyelőre heti kétmillió adagot képesek szállítani. Hogy a kínaiaknál mennyi van raktáron, azt talán még Orbán sem tudja, de az biztos, hogy egyik oltóanyaguk engedélyezését sem kérelmezték Brüsszelben. Talán abban bíznak, hogy Orbán külön kérelem nélkül is kiadja majd az engedélyt, hiszen ő mindenhez (is) ért.
Azt állította továbbá a miniszterelnök, hogy egy komoly ország, mint Magyarország, nem engedheti meg magának, hogy kilincselnie kelljen vakcináért. Ezért a kormány elrendelte egy oltóanyaggyár felépítését. „Vakcina-ügyben nem leszünk még egyszer ilyen kiszolgáltatottak”.
Ezzel szemben a tény az, hogy mire a magyar gyár a magyar fejlesztésű vakcinát elő tudja állítani, a világon már több tucat fajta oltóanyag áll majd rendelkezésre. Ellenben ha egy új vírus és egy új járvány ütné fel a fejét, akkor nem az lesz a döntő, hogy van-e vakcinagyárunk, mert akkor más oltóanyagot kell kifejleszteni, és ebben a tőkeerősebb országok, illetve a nagy gyógyszergyárak behozhatatlan előnyben vannak. De legalább gyárunk és Orbánunk lesz. Ha így megy tovább, örökké.
Azt állította Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (sajtótájékoztatóján azzal kapcsolatban, hogy pécsi virológusok szerint akkor érdemes beadatni a kínai vakcinát, ha azt az uniós gyógyszerhatóság engedélyezi), hogy Magyarországnak megvan a saját hatósága, és nem gondoljuk, hogy az uniós hatóság bármivel is megbízhatóbb, mint a magyar.
Ezzel szemben a tény az, hogy a brit gyógyszerhatóságról mégiscsak ezt gondolják, mert az AstraZeneca oltóanyagára mindenféle magyar vizsgálat nélkül adták ki az engedélyt. Passz.
2021. január 30. A kínai vakcina hete
Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban), hogy ő megvárja a kínai vakcinát, mert „gyerekkorunkban szovjet vakcinákkal oltottak bennünket, ezért van, aki az oroszban bízik”.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem szovjet vakcinákkal oltottak bennünket, mert Magyarországon a szocializmus évtizedei alatt is komoly oltóanyaggyártás folyt, de még a Szovjetunióban kifejlesztett gyermekbénulás elleni Sabin-cseppeket is Magyarországon állították elő az Országos Közegészségügyi Intézet Polio Laboratóriumában. Arról már nem is szólva, hogy ezt a vakcinát is amerikai kutató, Albert Sabin dolgozta ki, nem az oroszok. Vagyis még ők is egy amerikaiban bíztak.
Azt állította továbbá Orbán (ugyanott), hogy azért fogja kínai vakcinával beoltatni magát, mert „én úgy vagyok vele, hogy ezt a vírust a kínaiak ismerik a legrégebb óta, valószínűleg ők is tudják róla a legtöbbet”.
Ezzel szemben a tény az, hogy bár valóban a kínaiak ismerték meg először a vírust, de azóta a világban sajnos sokkal többen estek át a betegségen (102 millió fertőzöttet regisztráltak, míg Kínában csak 89 ezret), úgyhogy a világ országaiban összegyűlt tapasztalat és tudás már csak emiatt is jóval nagyobb lehet a kínainál. De akármiért bízik is a miniszterelnök a kínaiakban (egészségére!), érteni sem a vírusokhoz, sem az oltóanyagokhoz nem ért. Ez az, amit a szakemberekre kellene bíznia. És ha már (vagy még?) létezik Magyarországon erre a célra létrehozott szakintézmény, akkor a magyar és az európai uniós szakemberekre kellene (kellett volna) hagynia a döntést. És nem a bizalmukban, hanem a tudásukban bízva.
2021. február 6. Az emberiesség hete
Azt állította Orbán Viktor (szokásos interjújában a Kossuth rádióban), hogy „nem szabad az egészségügyet, meg az emberek egészségét politikai ügynek tekinteni, (…) és a baloldal itt túlságosan messzire ment, átlépett olyan határokat, amelyeket emberiességi okokból nem szabadna átlépni”.
Ezzel szemben a tény az, hogy az ellenzék semmilyen határt nem lépett túl, egyszerűen a kormány zavaros, kapkodó és az információkat titkoló járványpolitikáját bírálja. Az orosz és a kínai vakcinák importját sem azért kritizálja, mert azt akarja, hogy az emberek ne jussanak oltáshoz, hanem azért, mert éppen az emberek védelmében szeretné, ha megnyugtató, független vizsgálat – például az Európai Gyógyszerügynökség – bizonyítaná ezeknek a vakcináknak a veszélytelenségét és hatásosságát. Úgy is lehet mondani: emberiességi okokból.
2021. február 20. Az átpolitizált vakcinák hete
Azt állította Orbán Viktor (a Visegrádi Négyek krakkói csúcstalálkozóján), hogy „egyfajta vakcina van: az, amelyik gyorsan és hatékonyan meggyógyítja az embereket”. Átpolitizálni ezt a kérdést, amikor emberek életéről van szó, felelőtlenség.
Ezzel szemben a tény az, hogy a vakcina nem gyógyít, hanem megakadályozza a betegség kialakulását, viszont nem egyfajta van belőle, hanem több. Ezek hatásmechanizmusa és hatásfoka is különbözik, csakúgy, mint az, hogy bizonyos korcsoportban vagy betegségek mellett alkalmazhatók-e. Ráadásul létezik olyan vakcina is, amely elkészült ugyan, de nem vált be. Ezért az orosz és a kínai barátokkal átpolitizálni a kérdést nem biztos, hogy a legfelelősebb politika.
Azt állította a miniszterelnök (napirend előtti parlamenti felszólalásában a vakcina-beszerzésekről), hogy „aligha engedhetnénk meg magunknak, hogy amivel magyarokat oltanak a Vajdaságban, az ne legyen elérhető nálunk, Magyarországon. Ezért vásároltunk magunknak a nyugati mellé orosz és kínai vakcinát is”.
Ezzel szemben a tény az, hogy az oltóanyag beszerzése és az oltások beadása semmiképpen sem nemzetiségi hovatartozás kérdése. Egyetlen kérdés van csak: az, hogy szabad és szükséges-e átugrani az általánosan elfogadott engedélyeztetési szabályokat, vagy sem. A szerb kormány, amely nem kap vakcinát az EU-tól, érthetően úgy döntött, hogy igen, a magyar kormány pedig kevésbé érthető módon követte a szerbeket. De közben ne a vajdasági magyarokkal takarózzon.
Azt állította továbbá Orbán (ugyanott): „azt már elértük, hogy mi, magyarok május végéig 3,5 millió emberrel többet tudunk beoltani, mint egy hasonló méretű európai uniós ország, amely csak a nyugati vakcinákra támaszkodik”.
Ezzel szemben a tény csak az, hogy e pillanatban ennyivel több vakcinát rendeltünk, mint a többi európai uniós ország. Május végéig azonban az Európai Unió által szétosztott oltóanyagokból is jóval több lesz. A Pfizer például ezen a héten már növelte a leszállított mennyiséget, és a jövő héttől heti 5 millió adagot küld az Európai Uniónak, ami május végéig (minimum) 70 millió dózis lesz, ebből pedig Magyarországra másfél millió jut. Május végére tehát már az lesz a kérdés, akarják-e a magyarok az oltást. És vajon melyiket?
2021. február 27. Az oltásellenesség hete
Azt állította Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (a parlamentben), hogy „a magyar baloldal a kínai és az orosz vakcina ellen egyetlenegy érvet hoz föl: a kínaira azt, hogy kínai, az oroszra pedig azt, hogy orosz”.
Ezzel szemben a tény az, hogy a baloldali (és nem baloldali) ellenzék egyetlen egyszer sem érvelt így. Viszont több kifogásuk is volt itteni forgalmazásuk ellen, és az államtitkár kedvéért megismétlem ezeket. 1. A kínai oltóanyag kísérleti, harmadik fázisáról nincs publikált dokumentáció. 2. Ezt a vakcinát Kínában csak a 60 évesnél fiatalabbak körében használják, míg nálunk az idősebbeket oltják vele. 3. Ennek ellenére a magyar kormány rendeletileg kötelezte a Gyógyszerészeti Intézetet az oltóanyag engedélyezésére a szokásos vizsgálatok elvégzése nélkül. 4. A hozzánk szállított orosz vakcina nem (vagy nem csak) abban a gyárban készül, amelyet magyar szakemberek is ellenőriztek. 5. A magyar lakosság számára az jelentene nagyobb garanciát, ha mindkét vakcinát jóváhagyná az európai gyógyszerhatóság, ám a két ország gyártói be sem adták erre vonatkozó kérelmüket. Mindössze ötig kellett volna számolni, de az államtitkár csak a nulláig jutott.
Azt állította Orbán Viktor (szokásos péntek reggeli rádióinterjújában), hogy a baloldal oltásellenes, és le akarja beszélni az embereket az oltásról.
Ezzel szemben a tény az, hogy a baloldal (nevezzük a rend kedvéért demokratikus ellenzéknek) oltáspárti. Alapvetően csak azt kifogásolja, hogy a kormány megint külön utakon jár, és Európában jóvá nem hagyott vakcinákat is befogad, márpedig ennek lehetnek egészségügyi kockázatai. Vagy Orbán Viktor szerint nem lehetnek?
Azt állítja továbbá a miniszterelnök (ugyanott), hogy „ha most kiengedjük az embereket Afrikába, ők kimennek, mert most olcsó, utána hazajönnek és hazahozzák a sokkal gyorsabban terjedő vírusmutáns fajtákat, (…) na, akkor kész vagyunk”.
Ezzel szemben a tény az, hogy a miniszterelnöknek már január eleje óta tudnia kellett a gyorsan terjedő dél-afrikai mutánsról, sőt arról is bizonyára értesült – hiszen a Nemzeti Sport lelkes olvasója –, hogy a magyar úszóválogatott több hetes edzőtáborra Dél-Afrikába utazott, csakúgy, mint a kajak-kenusok. Ez nem veszélyes? Vagy a magyar bajnokok a dél-afrikai mutánst is legyőzik?
Azt állította Gulyás Gergely miniszter (tájékoztatóján), hogy Gyurcsány Ferenc és pártja különösen oltásellenes, és nemcsak az ország érdekeivel ellentétesen cselekszik, hanem az emberek életével is játszik.
Ezzel szemben a tény az, hogy a DK éppen az emberek nagyobb biztonsága érdekében óv az európai engedélyezés nélküli vakcinák behozatalától. Nem zárható ki, hogy az óvatosság túlzott, de ezek szerint az egész Európai Unió az európai emberek életével játszik, mert csak a szabályosan ellenőrzött készítményeket engedi forgalmazni. Nem beszélve a lengyel kormányról, amely nem fogadja el az uniós engedéllyel nem rendelkező oltásokról szóló oltási igazolást. Lehet, hogy Kaczynski nem Orbán barátja, hanem Gyurcsányé?
2021. március 6. A szigorítás hete
Azt állította Orbán Viktor (szokásos rádióinterjújában), hogy az orosz vakcinákból tartják a szállítási ütemet, míg a nyugati vakcinák érkezése továbbra is bizonytalan, sőt tragikus. Mint mondta, jogász szemmel is átnézte a szerződéseket, amiket az unió kötött a gyártókkal, és azok szerinte nem kikényszeríthetőek. „Egy ügyvédi irodába egy ügyvédbojtárt ilyen szerződésért nem vennének fel”.
Ezzel szemben a tény az, hogy a megboldogult Trump-kormányzat jogászaival ugyanilyen komoly baj lehetett, mert a Pfizer és a Moderna az Egyesült Államokba is jóval kevesebb adagot szállított, mint ahogy eredetileg vállalta. Talán azért, mert a teljesen új termékek gyártási nehézségeit senki nem tudta előre felmérni. Viszont a magyar kormány jogászainak hála Oroszország februárra 300 ezer adag vakcina szállítását vállalta, és ebből 212 ezer meg is érkezett. Summa cum laude, ugyebár, jogászdoktor urak.
Azt állította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (a hvg.hu-nak adott interjújában a lélegeztetőgépek tavalyi beszerzésével kapcsolatban), hogy a kormány matematikai modellekkel dolgozott, és „ezek mutatták ki azt, hogy tavaly nyárra milyen magasra szökhet azok száma, akik lélegeztető-gépre szorulnak. Ennek alapján vált az világossá az Operatív Törzs ülésén, hogy a legrosszabb forgatókönyv esetén ennyi eszköznek kell meglennie”.
Ezzel szemben a tény az, hogy nemcsak a fertőzött és lélegeztetésre szoruló betegek számával kellett (volna) kalkulálni, hanem azzal is, hogy hány ember tudja a gépeket kezelni és a betegeket ellátni. Amikor tehát 16, majd még plusz 2 ezer gép vásárlásáról döntöttek, tudniuk kellett azt is, hogy ezeknek a gépeknek a négyötödét a magyar egészségügy sosem fogja tudni használni. Akkor mégis miért vették meg őket, ráadásul horror áron? Nem mondom, tényleg modellszerű, de ez a modell nem matematikai.
2021. március 13. A világbajnokság hete
Azt állította Orbán Viktor (izraeli látogatásán), hogy „ha vezetés van, akkor van esély a sikerre”. Mint mondta, a hatékony politikai irányítás a koronavírus-világjárvány elleni küzdelem sikerének előfeltétele; ez az izraeli lecke.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem ez az izraeli lecke, hanem a jól szervezett és digitálisan is korszerű izraeli egészségügy, amely képesnek bizonyult a Pfizer gyógyszergyárral kötött megállapodás teljesítésére, a kért adatok összegyűjtésére, rendszerezésére, továbbítására és közben az oltások következményének, hatásának folyamatos felmérésére, állandó tudományos vizsgálatok lefolytatására. Ha a miniszterelnök ebből a leckéből készülne föl, már megérte az izraeli utazás.
Bolgár György sorozata, amelyből idéztünk, megjelent a Népszava Vélemény rovatában.
