Vannak jó szövegek. A járványról, a vakcionizmussról is. Ha jók az idézetek, többnyire jók a cikkek is, amelyekben vannak. Aki jó idézeteket választ, rossz publicista nem lehet. Váncsa István, az Élet és Irodalom ikonikus jegyzetírója a lehető legkiválóbb publicista. Legújabb írása az ÉS-ben (Jönnek a majmok) egy régebbi hír, esemény – tanulságos történet – köré szövődik, miközben a magyarországi oltáshelyzetről, ezen belül egy „misztériózus területről” szól. Fejtegetését olvasva fellebbennek misztériumok ezen testületről, ám minket, a maszk-média gyorsreagálású habtestjeit inkább a történet érdekel, és fölötte is a címben ígért idézetek.
A történet:
„Bő fél évtizeddel ezelőtt páviáncsorda özönlötte el a zimbabwei Elephant Hills golfpályát, a majmok golfjátékkal nem próbálkoztak ugyan, viszont nekiálltak, hogy a létesítményt a saját gusztusuknak megfelelően átalakítsák, fontoskodva tettek-vettek, mígnem aztán előkerült a gondnok, és mindenkit hazazavart. Mélyebb értelmet ennek a közjátéknak mindeddig nem tulajdonítottunk, most viszont a Rétvári által közölt információk alapján csöppet se látjuk kizártnak, hogy a Vakcina Bizottság, amely nyilvánvalóan az államférfiúi bölcsesség transzcendens szempontjainak képviseletére hivatott, voltaképp a zimbabwei páviánok szerepét kapta meg.” (Bocs, de nem álltuk meg, hogy a vakcinakontextusba helyezés végett a tulajdonképpeni történet után ne idézzük be a szerző magyarázatát is a mai majmok szerepéről.)
Első két idézet:
1. A megnyilatkozás apropóját Szabó Tímea szolgáltatta oly módon, hogy az egyébként is roppant elfoglalt államtitkárt/miniszterhelyettest okvetetlenkedő kérdésekkel háborgatta.„Az EMMI-től többek között azt kérdeztem, hogy miért nem vonják be a háziorvosokat abba a döntésbe, hogy a saját betegeik közül ki és mikor, milyen sorrendben kaphatja meg az oltást. Hiszen ki ismerné jobban a betegeket… mint a saját háziorvosuk? – ezt a képviselő asszony Facebook-oldaláról idézzük.
2. Az államtitkár & miniszterhelyettes válasza rövid volt és velős. „Az oltóanyagok felhasználásáról a Vakcina Bizottság dönt folyamatosan, hétről-hétre. A Bizottság tagja a háziorvosok képviselője is, aki javaslatokat és észrevételeket tesz, képviseli a háziorvosok tapasztalatait, aktívan részt vesz a döntések meghozatalában.” (Ebből már sejthetjük, hogy a „misztériózus testület a VB, a Vakcina Bizottság…)
Harmadik idézet:
Az operatív törzs tájékoztatói csakugyan nézhetetlenek volnának, ha nem lenne ott Müller Cecília, ő azonban szerencsére ott van, és nemzeti kultúránkat már eddig is örökbecsű aforizmákkal gazdagította: „Csak az keresse fel orvosát, aki teljesen egészséges!”, „Egyszerre csak annyian legyenek betegek, amennyit a rendszer képes ellátni”, „Kérjük, hogy a betegek könyékig zárt felsőben és minimum térdig érő alsótesttel menjenek be a rendelőkbe”, ezekre a mondatokra holtunk napjáig emlékezni fogunk.)
Negyedik idézet:
„Olyan tolongás van a sírkertekben, mint különben az élelmiszeresboltok előtt. A sírásók fáradtak, sokan megbetegedtek a spanyolkórban, sietnek, és működik a nagyüzem. Egyszerre több temetést látunk más és más előrehaladottságban: ez kezdődik, az a középen van, amaz végződik. Mint egy szivargyárban, hol a szivarok különböző időben készülnek el. A föld szinte hullámokat hány, mozog a temető, piheg, kitágul, akár a tenger.” Ezt Kosztolányi írta 1918 októberében. Írhatta volna akár tegnap is.