Kedvelt rovatom a tudományos rovat. Megragadta figyelmemet a Kopernikusz emlékére írott cikk, mert örvendek a tudomány úttörőinek népszerűsítésének. Javasolnám egy történelmi oldal rendszeresítését, amely a mai fiatalokkal megismertetné a hazai történelem keretében nemzetiségünk történelmét.
(géplakatos, Arad)
Majdnem mindent elolvasok. Kedvelt rovataim a tudomány (periodica, ex libris!) irodalom, kaleidoszkóp. A lap színvonala kielégítő. Szerintem kevés a tudományos írás. Ha van lehetőség rá, jutalmazzák a keresztrejtvény-megfejtőket.
(V. A. tanuló, Déva)
Több tudományt az emberi tevékenység minden területéről és kevesebb eszmefuttatást. A szépirodalomnak megvannak a maga lapjai. Szeretném, ha a lapfolyóirat formátumban jelenne meg.
(kutató, Kolozsvár)
Megragadta a figyelmemet Szász János érdekes naplója és Méliusz József Az az ember és a szavak című őszinte, megható, szívből jövő, pátosz nélküli írása. Szeretném, ha megjelentetnének legalább 1975-re egy évkönyvet, s ha közölnék a megjelent és megjelenés előtt álló könyvek listáját.
(Sz. G. gyógyszerész-asszisztens, Déva)
A tudományrovat közölhetne folytatásokban színvonalas tudományos-fantasztikus írásokat is. A sportrovat szerintem megérdemelne egy teljes oldalt.
(tanár, Kovászna)
Sokat járom az országot, és úgy látom, mintha vidékre nem küldenének elegendő példányt a lapból. Szeretném, ha a fórum rovatban több hozzászólásnak adnának helyet. Szeretném, ha nem a helyesírási hibáimat, hanem azt vennék figyelembe, hogy román létemre elég jól írok magyarul. Köszönöm önöknek azt, amit 1973-ban nyújtottak és kívánok mindannyiuknak boldog új esztendőt.
(Ion. M. Prunaru, mérnök, Bukarest)
Sok ismerősöm nem is hallott a lap létezéséről, de amikor a kezükbe adtam, szívesen elolvasták, és attól fogva mindig megvásárolták. Én, aki minden számot elolvasok és meg is őrzök, azt tapasztaltam, hogy még mindig a lap első felén kellene javítani.
(N. P., munkás, Nagyvárad)
Kedvelem a tudományos – lélektan és történelem –, zenei és irodalmi rovatokat. Megragadta figyelmemet a Hipnózis a tudománytörténetben és a Pszichológusok felelőssége című írás. (Mert sok minden van, ami csodálatos, de legcsodálatosabb az ember!) Szeretnék sokkal több írást a világ mai problémáiról, az emberről. (Mert minden változást az embertől remélhetünk, a technikai fejlődés önmagában nem fog soha békét hozni az emberek közé.) Szeretnék minél őszintébb és tárgyilagosabb írásokat olvasni.(csiszolómunkás, Csíkszentslmon)
Nagyon tetszettek Szász János amerikai levelei, mert egy művész szemével írja le az USA-t. Nagyon tetszett Az agyagfalvi székely nemzeti gyűlés című tanulmány. Úgy gondolom, hogy a zenei rovatban éha egy kis könnyűzene is elkelne. Szeretettel és érdeklődéssel olvasom a lapot. Népszerűségének egyik jellemzője az, hogy ha pénteken nem vásárolom meg, szombaton már nem jutok hozzá!
(G. T. L. kazánkovács, Brassó)
Sokan panaszkodnak, hogy a lap percek, órák alatt elfogy a standról. Javasolom, hogy a Munkásélethez hasonlóan intézzenek versenyfelhívást önkéntes terjesztőkhöz. Javasolom, hogy állandósítsák a tévéjegyzetet, közöljenek ankétokat is, s a tudományos rovat ne legyen az integrál- és differenciálszámítás színvonalán.
(D. S. gyógyszerész, Szatmár)
Szerettem Fábián Ernőnek az általános műveltségről szóló őszinte, bátor írását. A szókimondás a szép stílusnál is többet ér. A tudomány rovatot egy oldallal bővíteném az irodalom rovására, hiszen irodalmi lapunk több is van. Itt lehetne a szülőföld múltját s az egyetemes történettudomány eredményeit, módszereit is bemutatni. E közvéleménykutatás eredményeit közölni is kellene. Tartsanak találkozót a brassói olvasókkal is.
(V. S. történelemtanár, Brassó)
Szeretném, ha a jelenlegi helyett folyóirat formátumban jelenhetne meg a lap. Könnyebb lenne beköttetni. Szeretném továbbá, ha több cikk foglalkozna haladó hagyományainkkal. Örülnék, ha népművészetünket és műemlékeinket bemutató reprodukciók is helyet kapnának lapunkban. Hasznos lenne állandó nyelvművelési rovat beindítása is.
(nyugdíjas, Arad)
A négy oldal irodalomból talán egy oldalt lehetne szorítani történelmi témájú írások számára, annál is inkább, mivel az irodalom más hazai magyar kiadványokkal is rendelkezik. A tudományrovatban többet szeretnék olvasni korunk égető és közérdekű kérdéseiről, mint például ember és környezet, városfejlődés, lakásépítkezés, közlekedés és szennyeződés viszonyáról, energiagondokról stb.
(Sz. A., közgazdász, Marosvásárhely)
Kérjék meg a lapterjesztőt, hogy az újságárusítók tegyék ki A Hetet. A példányokat rendszerint valahol hátul pillantja meg a vevő. Rossz a nyomás minősége – ezen feltétlenül javítani kellene… Szerintem a székelyföldi vonatkozások eluralkodnak a lapban, ami téves színben tünteti fel nemzetiségünk megoszlását az országban, az elhanyagoltság érzetét keltheti más vidékek olvasóiban. Üdvözölnék egy állandó közgazdasági rovatot… Mindettől függetlenül A Hét szerintem nem csak hazai viszonylatban jó lap.
(közgazdász, Nagyvárad)
Szeretném, ha a színházrovat a hazai bemutatók kritikája mellett beszámolna a külföldi színházi világról, irányzatokról, modern drámákról is. Szeretnék olvasni a kortárs filozófia irányzatairól és az egyetemes képzőművészet kiemelkedő alkotóiról, alkotásairól. S persze szeretném, ha kiadnának évkönyvet!
(mérnök, Temesvár)
Csak egy éve vagyok rendszeres előfizetőjük, de a lap anyagának kilenctized részét elolvasom. Jó volt olvasni a genetika problémáiról, szociológiáról, szerettem Zörgő Benjámin lélektani cikkeit. Egyetértettem Veress Zoltán javaslataival. Szeretnék olvasni újabb faluszociológiai felmérésektől, a jövő falujáról. Kívánom, hogy a jelenlegi színvonalat tartani tudják, sőt túl is szárnyalhassák!
(agrármérnök, Maros megye)
Szerettem a Mágia, kábítószer és ellenkultúra című írásukat. Érdekelnek a nemzetközi életre vonatkozó cikkek. Ez év júliusától vagyok A Hét rendszeres olvasója. Bevallom, keresztrejtvényeivel hódított meg. Azóta mindent elolvasok. Javaslatként ajánlanám magam is azoknak a filmeknek a kritikáját, amelyeket a televízió is közvetít.
(középiskolás, Szováta)
Küldjenek száz százalékkal több példányt Temesvárra! A lapot egy órán keresztül lehet kapni, szombaton reggel. Legyen a lap napokon keresztül megvehető.
(nyugdíjas,Temesvár)
Kedvelem a tudományos rovatot és a huszadik oldalt. Szerettem Solomon Marcus A tudomány nem kultúra? című írását, amely orvoslásra váró adósságainkra utalt. Kérem, közöljék minden héten a frissen megjelent hazai román és magyar nyelvű tudományos irodalom jegyzékét, hogy a vidéki értelmiség idejében megrendelhesse.
(K. S., muzeológus, Sepsiszentgyörgy)
Nehézkes lett a lap. Hol vannak a régebbi kis írások, külföldi lapszemlék? Több apró cikket, hírt szeretnék olvasni. Érdekesebb lett viszont a második oldal.
(katona)
Jó lenne, ha előre jeleznék a könyvek megjelenését, s nem csak akkor számolnának be róluk, amikor már elfogytak. Több helyet a periodicának és ex librisnek! Egyes írásokkal szemben lehetnének igényesebbek is.
(mérnök, Kolozsvár)
A tudományos ismeretterjesztés ma már csak két-három oldalt tölt ki a lapban. 1974-re még előfizettem, de ha a jövőben nem növelik az ismeretterjesztő írások arányát, le kell mondanom az előfizetésről. Nem vagyok az irodalomközpontúság híve. Ha irodalmat akarok olvasni, akkor megveszem az Utunkat vagy az Igaz Szót.
(tanár, Nagykároly)
Szeretném, ha az irodalom rovat gyorsabban reagálna a megjelent könyvekre. Heti két ex librisben, mondjuk. A tudományrovattól több humán tudományt! A lap jobb papírt érdemelne!
(orvos, Maros megye)
Több példányt szabadárusításba! Érdekességként megemlítem, hogy itt, Székelykeresztúron történt meg az, hogy nem jött elég példány, mire egymásnak adtuk olvasásra a lapot. November elején csak három példány jött a városba.
(N. A., tisztviselő, Székelykeresztúr)
*
Év végi közvélemény-kutatásunkba mintegy kétszáz – pontosan 190 – olvasónk kapcsolódott be. Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Bukarestből és Nagyváradról, városokból és falvakból – külföldről is – érkeztek naponta az olvasói vélemények, bírálatok, javaslatok. Kevesebb mint 1973-ban, de minthogy a válaszadók háromnegyed része ezúttal jelentkezett első ízben, két közvélemény-kutatásunk eredményei szerencsésen kiegészítik egymást, és együttesen mintegy félezer olvasónk ítéletét, elvárásait közvetítik a szerkesztőség felé.
A kérdőívet kitöltők ezúttal is többségükben városiak, értelmiségiek és negyven évnél fiatalabbak. De a tavalyihoz képest nőtt a falun élő olvasók aránya (a tavalyi egyhuszadról egyhatodra), valamint a munkás és tisztviselő olvasóké. Legtöbb a tanár, de rögtön a mérnökök, munkások, tisztviselők csoportja következik. Ha tehát ennek az arányeltolódásnak hitelt adhatunk, úgy az azt jelenti, hogy lapunk népszerűbbé vált falvakon, illetve a munkás, tisztviselő olvasók körében is.
A válaszolók nagy többsége nagy olvasó – lapunkon kívül átlagosan több mint négy más lapot is olvas: háromötöd részük az Utunkat, fele részük az Előrét, több mint egyharmaduk a Korunkat, illetve az Új Életet (viszonylag sokan a Brassói Lapokat, Igaz Szót, Dolgozó Nőt és az Ifjúmunkást).
A kérdőív „kedvelt cikk” rovatában az agyagfalvi gyűlésről szóló tanulmány és Szász János amerikai útijegyzetei szerepelnek a legsűrűbben. De elég gyakran jelölik meg Semlyén Istvánnak a nyugati ellenkultúráról szóló cikksorozatát és Marosi Pálnak a borvizekről szóló tanulmányait. A lap különböző rovatai iránti érdeklődés az idei kérdőívekben kis eltérésekkel követi a tavalyi képet. Az idén is a válaszolók közel kétharmad része (60 százalék) jelölte meg kedvelt rovataként a tudományt. Nőtt a nemzetközi élet iránt (40 százalék) és valamit csökkent a kaleidoszkóp (37 százalék) iránt különösebben érdeklődők aránya. A kérdőívek egyharmadában kedvelt rovatként szerepel az Irodalom (33 százalék), a Századunk (28 százalék) és a Napirenden (31 százalék). A jelek szerint ez az utóbbi rovat az 1973-as évfolyamán nyerte el az olvasók tetszését; tavaly még a kérdőívet kitöltőknek csak egyötöd része mutatott a rovat iránt különösebb érdeklődést. Minden ötödik-tizedik olvasónk említi kedvelt rovatai sorában a művészeti rovatokat és a harmadik oldalt (riport, zene, színház 18-19 százalék, képzőművészet 16 százalék, film 10 százalék).
A kérdőívet kitöltő olvasók nagyobb része előfizető, és viszonylag elégedett a terjesztéssel, de nagyon elégedetlen a papír, a reprodukciók minőségével. Sokan tették szóvá azt, hogy egyes helyeken túl kevés példány kerül árusításra.
Számos javaslat hangzott el. A leggyakoribb a tudományos rovat terjedelmének, (esetleg az irodalmi rovat rovására való) növelését illeti. Minthogy azonban ugyancsak a kérdőívek tanúsága szerint az irodalomrovat még mindig a népszerűbbek közé tartozik, szerkesztőségünk úgy véli, hogy a tudományos közírás iránti jogos igény fokozottabb kielégítését más úton kell keresnie. Sokan – különösen az idősebb nemzedékhez tartozó olvasók – kérik a történelmi témájú írások számának további növelését. Ismét elhangzott a rövid, informatív jellegű cikkek iránti igény és így tovább.
Az értékes javaslatok, ötletek mérlegelése folyamatban van. S hogy a döntést majd együtt hozhassuk meg, olvasóink elé tárjuk – válogatás és egyelőre állásfoglalás nélkül – a válaszokkal együtt beérkezett reflexiókat
A HÉT
Megjelent A Hét IV. évfolyama 52. számában, 1973. december 28-án.