A Dobrev Klárát kioktató, magát nyugdíjasként bemutató Hetényi Lászlóról nem tudni, pontosan ki, mert több van belőle. (Belőlem is, de nem ez a téma.) Hetényi úr azonban úgy ír, mintha legalábbis a Bölcsek kövét birtokolná, magától értetődő ténynek tüntet fel olyan állításokat, amelyek egyáltalán nem magától értetődőek (Kérdések Dobrev Klárához, ÉS, 2026/4., jan. 23.).
Ezek közül a legkevésbé bizonyított, hogy a DK nem érheti el a parlamenti bejutás küszöbét. Ezt azonban egy – nézetem szerint tiszteletre méltó – intézet állítja, négy ugyancsak tiszteletre méltó intézettel szemben. A vita, ha jól értem, a választókörzetekről, és nem a listás szavazásról folyik. A DK – vagy bármely más párt – esélyeit csak akkor lehet 95 százalékos biztonsággal becsülni, ha az adott körzetben is ezres mintát kérdeznek meg.
Nem tartozom a DK választási szakértői közé, de valószínűnek tartom, hogy felmérték esélyeiket ott, ahol végül jelölteket állítanak. Nos, ez esetben azzal vádolni őket, hogy választási stratégiájuk az evidencia ellenére és a Fideszt támogatva alakították volna – Hetényi Lászlótól kölcsönzött jelzővel valóban undorító.
A rendszerváltás záloga a szocialisták és a DK öngyilkossága lenne? Ez minden, csak nem evidencia! Ellenkezőleg. A körzetekben, ahol egy párt az előző választásokon kiemelkedő eredményt ért el, a párt jelöltjének eltűnése, ismeretlen jelölt felfuttatása sokkal nagyobb kockázat, mint az ismert és számokkal valószínűsített jelölt újraindítása.
Nem lévén szakértő , ennél tovább nem mennék. Legfeljebb annyit, hogy a jövő még nyitott, az adatokkal megtámasztott józan ész még győzhet. Hetényi úr támogatásával, vagy enélkül.
Megjelent az Élet és Irodalom LXX. évfolyama 5. számának Páratlan oldalán 2026. január 30-án.
