hogy pénzt gyűjtsek és Németországba menekülhessek
Néhány napja a gyengébb lelkű románok szívében új indiai vendég ütötte fel a tanyáját. Vipan Kumar a neve. Most már Raj Kapoor és Salman Khan bollywoodi hőseinkkel osztozik a szeretetünkben. Egy Dolj megyei gyárban dolgozik, és nagyjából két éve élősködik Romániában.
Azért tudunk ennyi mindent Vipánról, mert ravaszságának és opportunizmusának köszönhetően szerencséje volt megmenteni egy román kislányt a fulladástól a craiovai Romanescu park jeges tavában.
Egyébként magasról tettünk volna rá. Mint minden ázsiai napszámosra. Normális esetben megvertük volna, leköptük volna, szidtuk volna, és visszazavartuk volna a hazájába. Idejött, és elvette a munkahelyünket. És nemcsak a lapát nyelét kobozta el, most elvette a Városunk díszpolgára címet is, amelyet Olguța neki adott oda, nem egy közülünk való rendes román embernek.
Hasonló provokatív gesztusokkal hívnak ki bennünket nyíltan az olyan elemek, mint ez a Vipan. Tudtuk, hogy az indiaiak, a sri lankaiak és a nepáliak perverzek, és képesek órákon át dolgozni lopás nélkül, de ez mindenen túltesz. Az ázsiaiak már a bátor kiállásunk státuszára is pályáznak, itt már komoly gond van.
Mondjuk ki az igazat! Vipan Kumar primitíven cselekedett. Nem is csodálkozunk. Úgy vetette magát a vízbe, mint egy vadember, nem ismerte a protokollt, de még ha ismerte volna is, biztosan nem tartotta volna be. Nem kérte el az áldozat személyi igazolványát, nem kérdezte meg, hogy meg van-e keresztelve ortodox módra, nem ellenőrizte, hogy a szülők hazafiak-e. A lehető legnagyobb hibát követte el: úgy cselekedett, mint egy öntudatlan lény a keresztény világon kívülről, ami a mi szuverenista Romániánkban mélységesen gyanús.
Hogy mernek emberiességben jobbnak látszani nálunk? Szerencsére a kislány él. Sajnos egész életében magával kell majd cipelnie annak terhét, hogy a halál karmaiból egy olyan valaki ragadta ki, aki erre a tettre érdemtelen.
Minden tisztelet azoknak, akik a partról ordítottak és utasításokat osztogattak. Hallhattuk őket a mindenütt sugárzott felvételeken, a televízióban, a közösségi hálókon. Ők a láthatatlan hősök, az igazi románok, a mi oltyánjaink, akikről a világ nem beszél. Őket nem avatták díszpolgárrá. De ők élő közvetítéseket csináltak az esetről! Az ő segítségükkel láthatta a világ, milyen veszély leselkedik ránk.
A Vipánok egyre többen vannak. Ha nem vagyunk éberek, és elengedjük a dák farkas farkát, hogy az lekonyuljon, ezek képesek még a hitünket is elvenni tőlünk. Hogy a mi Istenünkben higgyenek a maguk alsóbbrendű módján!
Forrás: Catavencii
