Isaac Asimov Alapítvány című regényciklusának egyik meghatározó motívuma a
„pszichohistória” gondolata. A regényciklus sok-sok ezer évvel a jelenkor után játszódik, amikor az emberiség meghódította a környező és távolabbi csillagrendszereket, és egyetlen hatalmas Galaktikus Birodalomba tömörült, melyet a ciklus első, az Alapítvány című darabjában éppen a felbomlás és a káosz veszélyeztet.
Egy zseniális matematikus és történész, Hari Seldon, kidolgoz egy modellt, melynek révén a jövő minden korábbinál jobban modellezhető, és Seldon precíz utasítások csomagjait biztosította az utókor rendelkezésére, hogy az egyes válságok a modell szerint hogyan háríthatók el. Ezt a modellt nevezete Seldon „pszichohistóriának”. Meghagyta, hogy az egyes utasítás-csomagokat – amelyeket holografikus felvételek formájában rögzített – szigorúan akkor szabad csak meghallgatni, amikor az éppen aktuális válság kibontakozóban van, hogy zavarják meg az éppen folyamatban lévő trendeket.
A regényciklus második darabjában, Az Alapítvány és a Birodalom címűben
ehhez képest az jelent érdekes fejleményt, hogy jön egy esemény, amelyet Hari
Seldon-féle pszichohistória nem jelzett előre. Megjelenik egy figura, aki magát
csak úgy nevezi, hogy „Öszvér”, és egyre-másra hódítja meg a különböző
csillagrendszereket. Az Alapítvány – a Seldon-tervet gondozó tudósok és
politikusok társasága – meghallgatja az éppen aktuális adást, és legnagyobb
megrökönyödésükre Seldon egy szót sem ejt az Öszvérről. A Birodalmat
fenyegető polgárháborúról beszél meg a független kereskedőtársaságok
lázongásáról, és arról, miként kellene elhárítani ezeket a veszedelmeket az
Alapítvány döntéshozóinak.
Az Öszvér úgy jelenik meg a regényben, mint egy teljesen előrejelezhetetlen
fejlemény, aki felülír minden korábbi várakozást, előrejelzést és tervezést. Aki a
döntéshozókat arra kényszeríti, hogy mindent gondoljanak és tervezzenek újra –
és akivel kapcsolatban nem lehet biztosan előre látni, mi lesz a következő
döntése.
Ugyanígy jelent meg Magyar Péter a magyar politika színpadán – drasztikusan
felülírva a hazai politikai status quo-ját, amelyben az ellenzék jól látható
kisebbségben volt, bizonyos részei folyamatosan a fennmaradásukért küzdöttek, a
kormánypártok pedig magabiztosan dominálták a térfél legnagyobb részét.
Azt tudni mit akar: szeretne lényeges, szándéka szerint megkerülhetetlen
szereplőjévé válni a magyar politikai életnek. Azt még nem igazán látni, hogy
mennyi potenciál rejlik benne hosszú távon. Túl van egy többszázezres politikai
nagygyűlésen, többezres vidéki gyűléseken. Több, egymástól független
közvéleménykutató szerint az általa alapított párt (TISZA) a legnépszerűbb
ellenzéki formáció. (Ennek tükrében különösen pikánsnak tűnnek az ellenzéki DK
mozgósító és propagandacélzatú telefonhívásai, amelyek szerint azért kellene a
DK-ra szavaznunk, mert az a legnépszerűbb ellenzéki párt. És most, hogy egyes
közvéleménykutatók szerint a TISZA a legnépszerűbb párt, e logika tükrében a
TISZA-ra kellene szavaznunk a DK helyett?)
Magyar Péter világnézete, eddigi megnyilvánulásai alapján, nem különbözik
jelentős mértékben a Fideszétől. Láttunk, hallottunk és olvastunk tőle kritikus
megnyilvánulásokat az EU-val, valamint Ukrajnával kapcsolatban.
Önmeghatározása szerint alapvetően jobboldali, vagy legalábbis jobbközép
beállítottságú ember. Azonban igyekszik igazodni az ellenzéki választói
elvárásokhoz is. Ukrajnával kapcsolatos kritikus megjegyzései után nem sokkal
hangsúlyozta, hogy szerinte Ukrajnának joga van az önvédelemhez, és jogában
áll minden eszközzel megvédenie magát. Az EU-val kapcsolatban is egyre
barátságosabb nyilatkozatokat tesz. Úgy tűnik, van mögötte egy csapat, amely
igyekszik ráhangolni őt az ellenzéki várakozásokra, igényekre.
Az érdekes az, hogy az ex-feleség, Varga Judit által Hajdú Péternek adott
interjúban elhangzó információk nem mondanak nagyon ellent mindannak, ami
Magyar Péterről eddig kiderült. Nem zárható ki tehát, hogy egy nárcisztikus, a
népszerűséget vadászó személy, aki ráadásul magánéletében hajlamos volt
erőszakosan viselkedni. (Más kérdés az, hogy milyen fényt vet ez a NER-re ebben
a tekintetben – maga Varga Judit mondta annak idején, hogy nőjogi
vonatkozásban szerintük Magyarországon minden a legnagyobb rendben van. Ha
minden úgy igaz, ahogyan azt Varga Judit előadta Hajdú Péternek, akkor a NER
legmagasabb rangú női tagjait sem tudja – vagy nem is akarja – megvédeni egy
bántalmazó kapcsolattól. Ahogy a NER, és annak a különböző tagjai, köztük
Varga Judit, viszonyultak nőjogi kérdésekhez – úgy is, mint „libsi hisztériához” –
enyhén szólva meglepő, hogy a Magyar Péter elleni hadjáratot éppen a nőjogi
vonal mentén építik fel). Ha ez igaz, jó kérdés, hogy ez – mármint adott esetben
nárcisztikus, sőt, talán erőszakos személyiségi vonásai – a politikai
tevékenységében, amennyiben tényleges döntéshozóvá válik, mennyire lesz
jelen, ennek etikai vonzatairól nem is beszélve.
Az viszont tény, hogy Magyar Péter 2010 óta nem látott felfordulást vitt a magyar
politikába, és 2010 óta nem látott módon rendezte újra az ellenzéki térfelet. Neki
sikerült az, ami előtte egyetlen ellenzéki formációnak sem – a Jobbikot is
beleértve –, nevezetesen, hogy érdemben hódított el szavazókat a Fidesztől.
Márpedig a Fideszre ez jelenti a legnagyobb veszélyt. A Fidesz sikerének egyik
legfontosabb, ha nem a legfontosabb támasza az, hogy áll mögötte egy mintegy
kétmilliós, rendkívül fegyelmezett szavazótábor. Ha ez a tábor egyszer
megbomlik, akkor a Fidesz folyamatos sikertörténetének egyik legfontosabb
garanciája válik kérdésessé.
Hosszú azonban még az út a NER bukásáig. Addig nem is nagyon érdemes
spekulálni, amíg a Fidesz népszerűsége a biztos pártválasztók körében nem
süllyed tartósan 40 százalék alá vagy legalábbis köré. Ha viszont ehhez Magyar
Péter hozzájárul, akkor mégis csak felcsillan az esély, hogy Magyarországon a
mainál egy élhetőbb, szabadabb társadalom alakuljon ki a nem túl távoli jövőben.
Ehhez mindenesetre az is szükséges, hogy az ellenzék pártjai megtalálják a
közös hangot, az együttműködés közös platformját Magyar Péterrel.
Mindenesetre az alig egy hónap múlva esedékes önkormányzati és Európai Parlamenti
választások fogják tudni megmutatni, hogy a magyar politika színterén
felbukkanó Öszvér ténylegesen mennyire rendezte át a helyzetet kies hazánkban.
Forrás: Újnépszabadság
