Távfutás
Igen, mindenki mást, de önmagad
hogyan? Amint az izzadt férfitestek
az áttetsző falon egy rést kilesnek,
s az élő tömkelegből fölszakad
egyetlen győztes, míg a többiek,
mivel egy ezredmásodpercet késtek,
vesztesei a felkínált esélynek,
hogy végül ki termékenyíti meg
a célt, s kiből lesz újabb lehetőség,
hogy ismét győzzön, vagy hogy őt legyőzzék,
mert fontos ez, de mennyivel nagyobb
mégis a tét, ha csak te vagy a pályán,
és hullámzó tested apály-dagályán
már partra jutsz, s a célt is elhagyod.
Sportvers
Persze mi csak a rádióból
ismerhettük Puskás Öcsit,
de így is jól tudtuk, hogy mindig
félelmetesen működik,
ha gólt rúgott, a hangszóróból
csak zúgott az ováció,
és azt suttogták, hogy miatta
volt már egy innováció,
hiszen úgy fél a magyaroktól
mostanában a nagyvilág,
és úgy megijesztette Puskás
a rúgásával Angliát,
hogy végül a kapuba egy majmot
állítottak az angolok,
de belehalt a szerencsétlen,
mert Puskás akkorát rúgott,
hát mit lehetett volna tenni,
van egy szigorú papiros,
s a bal lábát lepecsételték,
hogy azzal rúgnia tilos,
borzongva képzelődöm most is,
mint bolti húson a pecsét,
kéklik egy futballista combján
az egész magyar büszkeség,
de itthon is még hány legenda
keringett idejekorán,
hogy a két métert átugorta
az a szörnyű Balázs Jolán,
és hogy ezer esztendő óta
legjobb vívók a magyarok,
többek közt Jencsik Katalinra
s Pongrácz Matyira gondolok,
és otthon Kézdivásárhelyen
az atlétika-iskola,
Kalith Attila textilárus
s lelkes futóedzõ-csoda,
a jégkorong, a kézilabda
s talán az asztalitenisz,
hogy egyszer mégis gyõzni tudnánk,
meggyõzött akkor minket is,
Bölöni Laci, Nemes Olga,
Dósa Csaba, Szabó Kati,
milyen boldogan jártunk-keltünk,
hogy meg fogjuk majd oldani,
amit a jövő nekünk rendelt,
mert íme, tényleg jók vagyunk,
míg Puskás betiltott lábáért
titokban bosszút forralunk,
s azt hittük, hogy egy új világban
dugába dõl majd Trianon,
de csak egy elszabadult labda
csörömpölt be az ablakon,
és közben kiürült a pálya,
kapunkon pókháló feszül,
s mint ócska versben, még dekázik
egy kisfiú kint egyedül.
Marosvásárhely, 2012. május 5.
