Marosvásárhelyen korán, hajnali 9-kor kezdünk. Márki-Zay Péter közelről is megnyerő, nyugatiasan elegáns fiatalember. (Győzelem napja május 9-én mindössze az ötvenet tölti, s a nagy kérdés az, hogy miniszterelnökként-e.) Másképp indít, mint Kolozsváron néhány órával ezelőtt, nekem tetszik, hogy azzal a közös témával, amelyik most minket, erdélyieket és magyarországiakat összeköt: a választási csalás lehetőségével; később meg is kérdezem, hogyan lehetne ellenőrizni, kiküszöbölni, azt válaszolja, hogy most sehogy. Bizony.
Beszél az álhírek felette ármányos voltáról, „ezer év legnagyobb korrupciójáról” (történészként is nyilván pontosan tudja, hogy így van, jómagam ösztönösen használom egy ideje a kifejezést), aztán – előrebocsátva, hogy mindezeket összefüggéseikben kell megközelíteni – tíz pontban sorolja a témákat, vagy talán inkább kulcsszavakat, amelyekről a kampányban beszélni kell:
1. a korrupció
2. a józanság elvesztése
3. pártállami nepotizmus (vö. az Orbán család meggazdagodása)
4. kábítószer (vö. Szájer)
5. Pegazus a civilek ellen (ahogy a szekut használta Ceausescu)
6. Magyarország nemzetközi elszigetelődése (már a lengyelek is… Duda, Tusk, EU-NatO nem bízik Orbánban”)
7. a szegények, a szegénység
8. Covid-halálozás (Magyarország 2021-ben lakosságarányosan világelső – Orbán döntései miatt: lélegeztetőgépek, kínai vakcina, egyedüli szempont: minél többet lopni)
9. sajtószabadság (Népszabadság, Index, közmédia)
10. a nemzeti büszkeséget vissza kell állítani, mert Orbán erodálta.
Előrebocsátom, alig jegyzeteltem, Márki-Zay szavait bizonyára nem egészen pontosan adom vissza – egyik finom humorral, de komoly arccal elmondott szenzációs mondatát azonban nagyon jó lenne pontosan idézni: meggyőződése, hogy a magyarországi kormányváltás után az RMDSZ vezetése az új kabinettel is jó viszonyra törekszik majd.
Természetesen elsősorban a sajtóra, sajtószabadságra vonatkoznak a kérdéseim is; sajnos arra, hogy van-e az ellenzéknek erdélyi sajtót figyelő szolgálata, a válasz nemleges. Persze érthető, ezernyi fontosabb dolga van a közös ellenzék jelöltjének. Mérnöki agy – és az ismert kék borítójú nagy jegyzettömb. Kezdjük megszokni.
Gáspárik Attila jóideje (három napja) terjeszti, hogy az Új Hét közölte elsőként Márki-Zay Péter Nyílt levelét az erdélyi magyarokhoz, amikor ez a fülem hallatára történik, akkor hozzáteszem, hogy utolsóként is – de azért a levél terjed, van visszhangja, jó levél, kifejtve benne, persze komolyabban, amit a sláger úgy fogalmaz meg, hogy „Szeretlek akkor is, ha nem akarod”.
És itt jön az, hogy a szegény-szerény Új Hét ismét nincs egyedül: ha tartásosabban és higgadtabban is, bármilyen fontos témát merészen megír az újra megjelenő Transindex. Amikor ezt mondom, a budapesti sajtós hölgy hátsó félprofilból figyelmeztet, hogy az Transtelex; nem, mondom, tudom, hogy mi a Transtelex, még Vig Emesével is levelezek, de nem a Transtelex jelenik meg újra, hanem a Transindex: Transtelex néven, hálistennek már jelennek meg szerzőségében a cikkek a Telexen.
A beszélgetés hasonlít is, meg nem is a kolozsvárihoz. Az emberi alapképleten, a megjelenésen/fellépésen, a több nyelv ismeretén, a racionális gondolkodáson kívül MZP munkabírásban is felülmúlja riválisát.
Kikkel volt jó együtt lenni Márki-Zay Péter mellett Marosvásárhelyen a Continental szállóban?
Gáspárikot már említettem, óriási segítségére volt a vendégeknek. Informált, szervezett, keményen fordított románul a vásárhelyi rádiósoknak és mindenkinek, és csak ő tudja, hogy még mit művelt. Még olyan bravúrra is képes volt, hogy rajta van egy olyan fotón, amit ő maga készített (és nem szelfi).
Jó volt találkozni a kedves, elhivatott Szent-Iványi Istvánnal, jólesően nyugtázza, hogy lapunk átvette kiváló interjúját a Mércéből. Reméljük, a Magyar Köztársaság külügyminisztereként látjuk viszont.
Jó volt a kedves egykori tanítvány, Smaranda Enache mellett ülni, értelmes, kellemes ember nagyon, és íme a hozzájárulása a beszélgetés tartalmasságához: „Az eseményen nemcsak a sajtó képviselői vettek részt, kiemelt vendég volt Smaranda Enache emberjogi aktivista, a román-magyar megbékélés szorgalmazója. Ő azt nehezményezte, hogy Soós Zoltán, a város polgármestere nem vett részt a találkozón, holott nagyon sok vásárhelyi éppen amiatt támogatta őt a választási kampány során, mert függetlenként indult, azonban ebből az elzárkózásból kiderül, hogy besorolt az RMDSZ-es politikusok közé, akik nem hajlandók találkozni az ellenzék jelöltjével. Enache azt is fölvetette, hogy a román–magyar viszony az elmúlt években nem javult, sem helyi szinten, sem Románia szerte, és sajnálatos módon ugyanebbe a trendbe illeszkednek a két ország közötti kapcsolatok is.”
Már távozóban Lukács Csaba megajándékoz a kiváló Magyar Hang hetilap négy példányával, köztük van a legfrissebb, és igazgatói minőségében előre beleegyezik, hogy lapjának mind az online, mind a nyomtatott változatából (amit pdf-ben küldeni fog) bármit átvehessünk az Új Hétben. A leendő kormány sajtótájékoztatóira biztosan be fogják engedni, nem úgy, mint most, s feltehet majd akár kellemetlen kérdéseket is.
Nem tudom, egy miniszterelnök-jelölt miben méri a sikerességet. Úgy vélem, a vásárhelyi polgármester vásárhelyi találkozója vásárhelyi sajtósokkal sikeres volt. Elmondhatta, amit el akart mondani, és megértették. Igyekszem a napokban elolvasni a román visszhangokat is.
Meggyőződésem ugyanakkor, hogy Márki-Zay Péter erdélyi látogatásának egyik legfontosabb állomása a Markó Béla alapítványánál tett vizit és beszélgetés volt. Üzenetében mindenképpen – mindkettőjük részéről.
Zárom soraimat egy olyan idézettel, amely a fentieket is kiegészíti, árnyalja és pontosítja: „Azt a fajta lejárató kampányt és hamis propagandát, amit a Fidesz az elmúlt években folytatott, meg kell állítani, és ha nincsenek támogatói, remélhetőleg magától elhal. Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ mindenkor együttműködik a magyar kormánnyal, és abban nem kételkedem, hogy ha megnyerjük a választásokat, akkor nyitottak lesznek a közös munkára. Az RMDSZ megtapasztalta, mit jelent megpróbálni szembeszállni a Fidesszel. Pontosan ezt szeretnénk megszüntetni, hogy ne Budapesten dőljön el, hogy az itteni magyar közösség mely képviselői kaphatnak támogatást és kik nem. Úgy gondolom, hogy egy tisztességes és becsületes országban a határon túli testvéreinknek nem kellene attól tartaniuk, hogy elveszítik a pénzügyi segítséget, mert nem támogatják a kormánypártot” – mondta az Agerpres román hírügynökségnek a marosvásárhelyi sajtótájékoztatón Márki-Zay Péter. Úgy legyen.