A Hungarian Spectrum írásának magyar változata
Amikor Márki-Zay Péter kétnapos látogatásra Brüsszelbe érkezett, számos befolyásos uniós politikus tárt karokkal fogadta.
Érkezése előtt Timothy Garton Ash, Kelet-Közép-Európa neves szakértője véleménycikket írt a The Guardianben “Európának meg kell ragadnia ezt az esélyt, hogy segítsen helyreállítani a demokráciát Magyarországon” címmel. A cikkben Garton Ash úgy fogalmazott, hogy “az uniós tisztviselőknek természetesen pártatlannak kell maradniuk, de a választott európai politikusoknak nem szabad visszafogniuk magukat”. Németországnak, amely “a magyarországi demokrácia eróziójának egyik elősegítője” volt, különös felelőssége van ebben a tekintetben, ahol a kormányváltás tökéletes alkalom “az üzenet és a hangnem megváltoztatására”.
Brüsszelben leginkább két EP-képviselő, Cseh Katka (Momentum) és Ujhelyi István (MSZP) szervezte a programját. Márki-Zay határidőnaplója már megérkezése előtt tele volt találkozókkal a mainstream, vagyis nem a szélsőjobboldali vagy ultrakonzervatív politikai csoportok vezető politikusaival. Emellett 200 Brüsszelben élő magyar is eljött, hogy találkozzon az ellenzéki jelölttel. A Fidesz azonban szintén felkészült. Az MZP látogatásával egy időben az “Elkxurtuk” producere úgy döntött, hogy az ellenzéki választási kampányra időzített propagandafilm “nemzetközi premierjét” megtartja. A film Magyarországon borzalmas kritikákat kapott, és a történet, amelynek középpontjában Dobrev Klára, mint minden rossz forrása áll, semmiben sem hasonlít a 2006-os események valóságához. Ezek a kisebb hiányosságok azonban nem akadályozták meg a Brüsszelben tartózkodó igazhitűeket abban, hogy elmenjenek a filmre, hogy “megtudják az igazságot”.
MZP a brüsszeli magyar kolóniájának tartott előadásán egy ideig magyarázta a Fidesz fellegvárának számító Hódmezővásárhelyen elért sikerének okait, és felvázolta terveit, különös tekintettel az Európai Unióhoz fűződő magyar kapcsolatokra. Mint mondta, meg akarja nyugtatni az uniós vezetőket, hogy “Magyarország hűséges és lojális tagja lesz az Európai Uniónak és a NATO-nak”, ha Orbán Viktor távozik. Deák Dániel, a Fidesz hűséges politológusa ezzel szemben azt mondta, hogy “minden politikai csoportnak, minden bevándorláspárti politikusnak esküt tett. Csak azt nem mondta, hogy Magyarországhoz lesz hűséges”.
Bár Márki-Zay sok témát érintett a brüsszeli magyaroknak tartott előadásában, Magyarországon a legnagyobb hatást az tette, amit “a korrupt Orbán Viktorról” – mondott, -“aki fasiszta pártállamot épít”. Még Timothy Garten Ash, a rendszer éles kritikusa is csak egy nappal a találkozó előtt írta, hogy Orbán politikai rendszere egy “hibrid rezsim”. Az MZP azonban meg van győződve arról, hogy a magyar politikában jelenleg nem lehet győzni a puha érveléssell. Kész szélsőséges módszereket alkalmazni, mint például Orbán Gáspár, a miniszterelnök egyetlen fiának feltételezett homoszexualitásáról való nyílt beszédét, ha úgy gondolja, hogy ezek politikailag hatékonyak.
Míg egyesek túlzásnak tartják az Orbán-rezsim fasizmusként való jellemzését, engem nem ráz meg a leírása, mert nehéz nem felfedezni a fasizmus elemeit a jelenlegi magyar rendszerben. A fasiszták például úgy gondolják, hogy a liberális demokrácia elavult, és az új kihívásokra az egypártállam a válasz. Az elmúlt tíz évben Orbán Viktor diktatórikus kormányzása szinte minden hatékony politikai ellenzéket felszámolt, és sok politikai kommentátor meg van győződve arról, hogy őt és az általa felépített politikai rendszert nem lehet demokratikus eszközökkel megdönteni. Ezért egyet kell érteni az MZP-vel abban, hogy határozott intézkedéseket kell hozni a jelenlegi rendszer elleni küzdelem érdekében.
Bár nem döbbentem meg azon, hogy az ellenzéki jelölt fasizmusról beszélt, megdöbbentett, amit az Euronews magyar változata ma közölt. A hosszú cikk Márki-Zay egész pályafutását felöleli, a címe mégis az, hogy “Márki-Zay: A monarchia hatékonyabb volt, mint az EU”. Igen, az Osztrák-Magyar Monarchiáról beszélt, és igen, az MZP néha megdöbbentő megjegyzésekkel tud előállni. De idézzük a vonatkozó passzust: “Az Európai Unió még nem érte el az Osztrák-Magyar Monarchia 1867-es szintjét, amikor nemcsak közös valuta volt, hanem közös államkincstár, közös honvédelem és közös külügyek is. Ha az Osztrák-Magyar Monarchia 1867-ben megelőzte a mai Európai Uniót, akkor úgy gondolom, hogy az Uniónak még hosszú út áll előtte az integráció felé.”
Álljunk meg itt egy pillanatra. Gondolom, mindannyian emlékszünk arra a kritikára, amely a Demokratikus Koalíció programját érte a jövő Egyesült Európájának megteremtéséről. A kritika nemcsak a jobboldalról, hanem a baloldalról is érkezett, amely azt állította, hogy egy ilyen unió soha nem fog megvalósulni. Orbán és nacionalistái számára egy ilyen terv támogatása nem más, mint hazaárulás. Lássuk tehát, mit is jelent pontosan az, amit MZP mond. “Az Európai Unió ma nem félmilliárd ember demokráciája, hanem 27 kormányfő demokráciája, amelyben Orbán Viktor egy emberként meghiúsíthat egy erkölcsi állásfoglalást, például az ujgurok vagy Hongkong szabadságát.” Hozzátette: “Szeretném, ha az európai együttműködés hatékonysága javulna és erősödne. Hogy csak egy példát mondjak, nem hiszem, hogy szükség van 27 nagykövetségre Bogotában vagy Iszlámábádban”.
Csak várjuk meg, amíg a Fidesz rájön erre az eretnekségre. Soha nem fogjuk hallani a végét. És attól tartok, sokan meg fognak döbbenni, még a felvilágosultabbak is, mert az elmúlt száz évben Magyarországon a történelmet nacionalista szemléletben tanították. Sőt, a Rákosi- és a Kádár-korszak nagy részében Magyarországot Bécs “gyarmataként” jellemezték. De az MKZ, aki gazdaságtörténeti doktorátussal rendelkezik, megérti, hogy Magyarországnak előnyére vált, hogy egy nagyobb gazdasági egység része volt.
Ez a merész álláspont Márki-Zayt nagyon közel hozza a DK elképzeléseihez az Európai Unió jövőjéről. Az előválasztási kampány során többször is kijelentette, hogy gazdaság- és szociálpolitikai elképzelései közelebb állnak Dobrev Klára elképzeléseihez, mint Karácsony Gergelyéihez. Mindenesetre Dobrev és Márki-Zay ma Brüsszelben találkozott, ami után Dobrev az alábbi kommentet tette közzé: “Tartalmas, jó hangulatú találkozó Márki-Zay Péterrel, ezúttal Brüsszelben, egy roppant sikeres előválasztás után és egy ezerszer fontosabb parlamenti választás előtt. Tudom, hogy sokan aggódnak, ezért egyértelmű üzenetet küldök nekik: Orbán ellenzéke ma nemcsak erősebb, hanem egységesebb, mint valaha! A DK és én személy szerint teljes mértékben támogatjuk Márki-Zay Pétert és a közös kampányt.”
Ebben a blogbejegyzésben csak a felszínt kapargatom, amikor az MZP Magyarország jövőjéről és az ország Európai Unióhoz való viszonyáról szóló elképzeléseiről van szó. De a Brüsszelben elhangzottak alapján ezek az Európai Unióval és a tagállamokkal való békés és konszenzusos kapcsolatra utalnak, ami csak dicséretes lehet.
Márki-Zay a tervek szerint Varsóba utazik, hogy találkozzon Donald Tuskkal és a Polgári Platform más vezetőivel. Egyébként Magyarországon lesz, ahol “a választást meg kell nyerni”.
2011. november 10.
Balogh S. Éva blogbejegyzései magyarul is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon
Forrás: Újnépszabadság
