Az RMDSZ két európai parlamenti képviselője, Winkler Gyula és Vincze Loránt, akik egyébként most is a Szövetség listájának első két helyén szerepelnek, látványosan szembefordultak az unió zöld célkitűzéseivel.
A kampányukban is kiemelt helyen kezelik az általuk eltúlzottnak tartott természet- és környezetvédelmi célokat, azt állítva, hogy ezek elviselhetetlenül nagy terheket rónak a gazdálkodókra és veszélyeztetik az élelmiszerbiztonságunkat. Ezekkel érveltek például akkor is, amikor a Transtelex arról kérdezte őket, hogy támogatják-e az EU Természethelyreállítási Törvényét. Illetve amikor arról kérdeztük őket, hogy mit szólnak ahhoz az értékeléshez, amit öt vezető zöld szervezet készített az EP-képviselők ötéves tevékenységéről, amelyben „őskori gondolkodásúnak” titulálták őket. Ugyanakkor azt is üdvözölték, amikor a kampány közeledtével tovább lazítottak a Közös Agárpolitika (KAP) természetvédelmi szabályain, melyeket egyébként is túl megengedőnek tartottak a szakértők.
Márk-Nagy János ökológus, a számos nagyléptékű természetvédelmi projektet lebonyolított Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) szatmári szervezetének elnöke kérdésemre úgy értékelte, hogy a két EP-képviselő, Winkler Gyula és Vincze Loránt nem az erdélyi gazdák érdekei szerint szavaztak az Európai Parlamentben az elmúlt öt évben. „Figyelemmel követtem a tevékenységüket, és úgy vélem, nagy problémák vannak ennek a két embernek a hozzáállásával a mezőgazdasággal és a természetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. Ők nem az erdélyi magyar embereket képviselték az Európai Parlamentben. Amiket mondtak például a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésekről, azzal a nagy mezőgazdasági termelők, valamint a vegyszer- és műtrágyagyártók érdekeit képviselték, nem azokét, akik itt élnek, itt gazdálkodnak, a kisgazdákét, akik esetleg jobban meg tudnának élni a mezőgazdaságból Erdélyben. Az itteni természeti környezeti körülmények között, figyelembe véve a talajviszonyokat és a földtulajdoni struktúrát, sokkal minőségibb termelést lehetne folytatni, azzal szemben, amit jelenleg a nagy szántóföldi kultúrákon csinálnak” – jelentette ki a szakértő.
Kifejtette, szerte Európában és Romániában is folyamatosan bővül a környezetbarát és biotermékek piaca, ezeknek a termékeknek az ára magasabb is, ezt a piacot kellene megcélozni, és nem a rossz minőségű, vegyszerekkel teli árut előállító tömegtermelést kellene ösztönözni.
„Alapvetően az a helyzet, a jelenlegi előrejelzések szerint, hogy ha így folytatjuk a mezőgazdasági termelést, ahogy most történik, hatalmas gépekkel, mélyszántással, 2070-re a termőtalajok globálisan elfogynak. A fogyás mértéke sokkal gyorsabb Nyugat-Európában, ahol régóta intenzív gazdálkodás folyik, nálunk egy kicsit jobb a helyzet, de itt is nagymértékű a talajvesztés, a talajok leromlása. Lehet, hogy a gazdálkodók úgy érzik, hogy most jól megy, de arra is kellene gondolni, hogy a gyerekeik, unokáik hol fognak gazdálkodni. Akik azt akarják, hogy most az EU adjon támogatást a mezőgazdaságnak, de ne követeljen környezetvédelmi, klímavédelmi, talajvédelmi intézkedéseket, azok nem gondolnak arra, mi lesz egy-két generáció múlva” – szögezte le Márk-Nagy János.
Hozzátette, nem lenne korrekt a társadalom többi részével szemben, hogy most közpénzből támogassák azt a típusú termelést, ami tönkreteszi a talajokat, majd nehéz gazdasági helyzetben szintén őket mentsék meg közpénzből.
„A két EP-képviselő nagyon populista módon folyamatosan arra hivatkozik, hogy élelmiszerre szükség van, és hogy az élelmiszerbiztonságunk kerül veszélybe a környezetvédelem miatt. Ehhez képest egyrészt a helyzet az, hogy nagyon komoly túltermelés van a mezőgazdasági termékek terén, másrészt óriási az élelmiszerpazarlás.Igazából nem reális a probléma, amit felvetnek, hogy nincs vagy nem lesz elég élelmiszer, ha bizonyos területeket esetleg visszaadunk a természetnek. Ezt viszont azt eredményezné, hogy cserébe a termékek jobb minőségűek lennének, és hosszú távon tudnánk biztosítani a természeti környezetünk megfelelő minőségű fennmaradását” – magyarázta.
Az szakértő úgy vélte, a kisgazdáknak nincs elég erős képviselete az EU-ban, ehelyett az van, hogy a nagy vegyszergyártók lobbija mindent lehengerel, keményen megpróbálja befolyásolni a döntéshozást az EP-ben, és gáncsol mindent, ami zöld kezdeményezés, és nem szolgálja az érdekeiket. „Arra nem gondolnak azok, akik a multik törekvéseit kiszolgálják, hogy ezek a nagy vegyszer- és gépgyártó cégek, meg akik az elégetendő üzemanyagot biztosítják, majd röhögni fognak a markukba, amikor a talajok már nem lesznek termőképesek. Ők most eladják, amit el akarnak, a pénzt beszedik, és majd másba fektetik. A gazdálkodók viszont, ha most kiszedik a területeikből, amit lehet, az utánuk jövők, a gyermekeik, unokáik nem lesz miből megéljenek. Számukra nem annyira jövedelmező az intenzív mezőgazdaság, hogy félretegyenek, és utána másba fektessék a pénzüket. Nagyon nehezen érthető, hogy az az RMDSZ, amely folyamatosan azt mondja, hogy az erdélyi magyarság megmaradását támogatja, az Európai Parlamentbe olyanokat küld, akik teljesen más döntéseket hoznak, mint amelyek az itteniek érdekeit szolgálnák” – tette hozzá.
Vannak jó példák is az RMDSZ háza táján
Márk-Nagy János szerint ugyanakkor vannak jó példák is, az RMDSZ egyes önkormányzati vezetői kimondottan jól teljesítenek környezetvédelmi téren.
„Óriási különbség van a között, amit ezek az EP-képviselők csinálnak, és amit például különböző olyan, RMDSZ vezette nagyobb városokban látunk, ahol a zöld szemlélet egyre komolyabban jelen van. Ki lehet emelni Csíkszeredát, Marosvásárhelyt és Szatmárnémetit. Ezek az RMDSZ-es vezetésű városok a zöld kezdeményezések, beruházások szempontjából ott tartanak, ahol az USR-s vezetésű városok, Brassó és Temesvár.
Masszívan előrébb járnak ezen a téren mint például Kolozsvár vagy Nagyvárad, azok a városok, melyeket jó példaként szoktak felhozni. Sokan azt mondják, hogy ezek így fejlődnek, meg úgy fejlődnek, de környezetvédelem és életminőség szempontjából nagyon, nagyon rossz dolgok történnek ezekben a városokban” – összegzett Márk-Nagy János.
