Reménytelen a helyzetük, a védők mégsem adják meg magukat. Az osztrák kancellár szerint Putyin saját világában él, ám tudja, mi a helyzet Ukrajnában.
Gyenyisz Smihal ukrán kormányfő szerint az utolsó töltényig harcolni fognak Mariupol védői. Dmitro Kuleba külügyminiszter ugyanakkor azt mondta, hogy az oroszok el akarják törölni a föld színéről a várost. Az eredetileg 460 ezer lakosú ipari központból az ukránok már csak az Azovsztál és az Azovmas gyártelepeit, illetve a kikötőt ellenőrzik, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a harcok rövid időn belül befejeződnek: az Azovsztál akkora, mint Budapest VI. VII. és VIII. kerülete együtt.
Az oroszok vasárnap estig szóló ultimátumot hirdetettek és szabad elvonulást ígértek a fegyverüket letevőknek, de a védők ezt válasz nélkül hagyták. Orosz források szerint 2400 ukrán és 400 külföldi fegyveres tart ki, bár egy brit szakértő a BBC-nek azt mondta, hogy inkább csak 5-800 katonáról lehet szó. Az Iljics nevű acélipari üzemre az oroszok kiváló stílusérzékről téve tanúságot nem a fehér-kék-vörös trikolórt, hanem a sarló-kalapácsos, csillagos szovjet zászlót tűzték ki, ami az eseményről beszámoló orosz állami tévé műsorvezetője szerint remek poén.
Az orosz hadügyi tárca hétfői jelentése szerint 24 óra alatt több mint háromszáz célpontra mértek csapást. Állításuk szerint Odesszánál lelőttek egy ukrán katonai szállítógépet, amely nyugati fegyvereket vitt. Ukrán források erről nem számoltak be. Lvivre öt rakéta hullott, négy katonai célpontokat talált el, az ötödik viszont egy autógumi műhelyt. Hét ember vesztette életét – a nyugat-ukrajnai városban ők a háború első áldozatai. Harkivban két ember halt meg a támadásokban. Egy rakéta eltalálta a José Andrés sztárszakács által életre hívott World Central Kitchen (WCK) jótékonysági szervezet konyháját, ahol többen megsebesültek. A WCK 30 ukrán városban napi 300 ezer adag ételt készít és Harkivban is folytatja tevékenységét. Újra robbanásokat hallani Kijev környékén is, ahol pedig a lakosok már azt gondolták, hogy túl vannak a legrosszabbon.
Az ENSZ adatai szerint közel ötmillió ember menekült el Ukrajnából, ahol további 7.1 millióan az országon belül kényszerültek lakóhelyük elhagyására. A lengyel határőrség adatai szerint naponta több mint húszezren utaznak vissza Ukrajnába, jóllehet a hatóságok ismételten arra figyelmeztetnek, hogy ez még korai.
Az oroszok nagy erőket vonnak össze délen és keleten, feltehetően csak Mariupol elestére, illetve a tavaszi esők végére várnak, hogy megindítsák a Donyeck és Luhanszk megye teljes területének elfoglalására irányuló offenzívájukat. Az itteni csatákhoz az ukránoknak nehéztüzérségre, rakéta-sorozatvetőkre, harckocsikra, páncélozott szállító harcjárművekre, drónokra és légvédelmi eszközökre van szükségük. Volodimir Zelenszkij erről a hétvégén azt mondta, hogy nincs az a mennyiség, ami elég lenne, de ugyanilyen fontos az is, hogy mikor érkezik a segítség. A CNN-nek nyilatkozó nyugalmazott amerikai tábornokok úgy vélték, hogy a logisztika minden orosz fenyegetés ellenére megoldható, és az ukránok a jelek szerint gyorsan használatba tudják venni az új haditechnikát. Az orosz hadsereg azonban a tűzerő és a légi támogatás tekintetében nagy fölényben van, így elhúzódó és nagyon véres küzdelemre lehet számítani.
A New York Times riporterei bizonyítékot találtak arra, hogy a kelet-ukrajnai Huszarivka településre március elején ukrán oldalról több kazettás rakétát lőttek ki. A településen emiatt senki nem halt meg, de ez csak a szerencsén múlott, mivel a több tucat kisebb robbanótöltet nagy területet tud lefedni. Ukrajna, Oroszországhoz és az Egyesült Államokhoz hasonlóan, nem írta alá az ilyen fegyvereket betiltó nemzetközi szerződést, s az oroszok is használják a kazettás robbanófejet, illetve az Uragan típusú rakéta-sorozatvetőt, amelyből a rakétákat kilőtték.
A hétvégi fokozott orosz rakétatámadások feltehetően a Moszkva rakétacirkáló elvesztése miatti bosszú részét képezhették. Az orosz fővárosban először azt közölték, hogy a hadihajó teljes személyzetét evakuálták, ám a szövegből később eltűnt a teljes szó. A Meduza nevű független hírportál már 37 halott tengerészt azonosított és többeket eltűntként tartanak nyilván. Az 510 fős legénységből mintegy százan szenvedtek sérüléseket. A füstölgő és oldalára dőlő Moszkváról közben fotók is megjelentek, amelyeken vontató- és tűzoltó hajók is látszanak – ugyanakkor nyoma sincs viharnak, amely miatt a hivatalos közlés értelmében végül elsüllyedt.
Vlagyimir Putyin a hétvégén azt mondta, hogy a nemzetközi szankciók megártottak a nyugati gazdaságoknak, miközben Oroszországban stabilizálódik a helyzet és az infláció is kontroll alatt van. Az orosz központi bank ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a szankciók hatását még csak most kezdik érezni és csupán Moszkvában 200 ezer ember veszítette el állását a nyugati cégek kivonulása miatt. A múlt héten az orosz fővárosban járt Karl Nehammer osztrák kancellár, aki egy vasárnapi tévéinterjúban azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin a saját világában él – de tisztában van vele, mi történik Ukrajnában, és biztos a végső győzelemben. Találkozójuk végén az orosz elnök németül azt mondta, hogy mindenkinek jobb lenne, ha mielőbb befejeződnének a harcok.
Értékes harcosok, de még értékesebb túszok
“Üdv, a nevem Shaun Pinner, brit állampolgár vagyok. Mariupolban ejtettek foglyul. Az ukrán tengerészgyalogság 36. dandárjának első zászlóaljában szolgálok. Hat hétig harcoltam Mariupolban, most a Donyecki Népköztársaságban tartózkodom” – mondta láthatóan meggyötört arccal a 48 éves brit önkéntes egy videón, amely szombaton bejárta az orosz sajtót.
Forrás:Twitter
Pinnerről azóta több felvételt is készítettek. Tegnap például az orosz állami hírtévé tett közzé egy klipet, amelyben a férfi közvetlenül Boris Johnson brit miniszterelnökhöz fordul segítségért. Arra kéri a kormányfőt, hogy járjon közben az érdekében: segítsen tető alá hozni a fogolycserét, amelyre Viktor Medvedcsuk, a múlt héten letartóztatott oroszbarát ukrán oligarcha-politikus felesége tett javaslatot a hétvégén. Eszerint az ukránok átadnák a Vlagyimir Putyin barátjaként számon tartott milliárdost, cserébe az oroszok szabadon engednék Pinnert és egy szintén hadifogságba esett brit bajtársát, a 28 éves Aiden Aslint. Utóbbi ugyanezzel a kéréssel szólította meg Boris Johnsont egy videóban.
A két harcedzett brit önkéntes még 2018-ban csatlakozott az ukrán haderőhöz. Korábban együtt harcoltak Szíriában az Iszlám Állam ellen, az Egyesült Államok támogatta Szíriai Demokratikus Erők (SDF) kurd-arab ernyőszervezet kötelékében. Kettőjük közül Pinner rendelkezik komolyabb harctéri tapasztalattal: a brit hadsereg tagjaként szolgált Észak-Írországban és ENSZ békefenntartóként Bosznia-Hercegovinában. Mindketten elszánt harcosok hírében álltak, akik nem zsoldért, hanem a demokrácia iránti elköteleződésüknél fogva léptek be az ukrán haderőbe. A külföldiek egyébként az ukrán katonákkal azonos ellátmányt, havonta mintegy 300 eurónak megfelelő hrivnyát kapnak.
Az Ukrajna által létrehozott nemzetközi légióba a hivatalos közlések szerint már március elejéig 52 országból több mint 20 ezer jelentkeztek, köztük legalább egy magyar állampolgár. A Sky News márciusban számolt be arról, hogy az Angliában élő Horváth Ákos kész életét áldozni a szabad Ukrajnáért.
Az önkéntesek hasznára válhatnak az ukrán haderőnek, különösen, ha jól tudják kezelni azokat a modern fegyvereket, amelyeket Ukrajna a nyugati országoktól kap. Értékes harcosokból azonban egy csapásra még értékesebb túszokká válhatnak, ha orosz hadifogságba esnek, amint azt Pinner és Aslin esete is mutatja. Oroszország rajtuk keresztül kísérel meg nyomást gyakorolni a brit közvéleményre és kormányra, illetve más szempontból is kihasználhatja fogvatartásukat.
Egy szintén a minap megjelent videóban egy orosz haditudósító azzal az állítással szembesíti Pinnert hogy ukrán parancsnokai mártírt akartak csinálni belőle és társaiból, hogy aztán a propagandaanyagokban hősi halottként ábrázolhassák őket. Hogy ebből igaz-e bármi azt nem lehet tudni, annyi viszont bizonyos, hogy Oroszország propagandacélokra használja a brit önkéntest – példájával is próbálja elbizonytalanítani a honvédő ukránokhoz csatlakozott vagy csatlakozni vágyó külföldi harcosokat. – Rostoványi András
Megindult az orosz offenzíva Kelet-Ukrajnában – Percről percre
Ez Vlagyimir Putyin háborújának 54. napja.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. április 18-án.
