A fideszes választási propaganda ezzel a “HÁBORÚ” főtémával pontosan úgy működik, mint a villámhárító a magas házakon. A torony legmagasabb pontjára kell a kihegyezett fémrudat felszerelni, és onnan vashuzallal a villám energiáját a földbe vezetni. Fontos, hogy hegyes legyen a villámhárító. Az erővonalak a fémrúd hegye közelében összesűrűsödnek, konkrétan a csúcson a legsűrűbbek. Ez a csúcshatás. A villám a csúcson lép be, és a töltés a huzal felületén a földbe távozik.
A közmédia, a szóróanyagok, a plakátok, a szociális média a “HÁBORÚ”-t harsogják. A háborús fenyegetés a csúcstéma, amivel a választók figyelmét, érzéseit elérik. Kivédhetetlen és kipróbált eszköz. Mélységesen ízléstelen, hazug megtévesztés, de hatásos.
A csúcsra járatott háborús hangulathoz egy levezetést kínálnak: csak a Fidesz. A “háborús” töltés levezetése a béke ígérete, ami a Fidesz támogatásával jön létre. Nyilván nincs ilyen összefüggés, de a választó csak a Fideszt kapja. Az ellenzék vezetőinek liturgikus pocskondiázása a háborúpárti hazugsággal együtt csak kiegészítő elem. A durva médiafölénnyel előadott mutatvány viszont eredményes lesz. Az országgyűlési választások alkalmával is eredményes volt – és még mindig nem ismerünk ellenszert.
A villám, amikor lecsap, az épületre szerelt, szakszerűen kialakított villámhárítóba küldi az elektromos töltést, és az a földbe távozik. A háborús propaganda is mélyen megérinti a választókat, és sokan óhatatlanul a felkínált lehetőség mentén keresik a megoldást.
Egyszer, úgy ötven évvel ezelőtt, villámvédelmet kellett terveznem egy lőszerraktárhoz. Sorkatona voltam, és egy lokátor bázis rekonstrukciós programjában szerepelt a lőszerraktár, amit üzemkészen elő kellett állítani rövid időn belül. A lőszerraktárra nem szabad villámhárítót szerelni. A robbanóanyag tárolását úgy kell megoldani, hogy nagy elektromos töltés semmiképp se kerüljön a közelébe.
Nekem nagyon nem hiányzott a feladat. Belecsöppentem egy helyzetbe, amely abból adódott, hogy leszerelt a program vezetője, és engem találtak meg, hogy folytassam, hiszen éppen túl voltam a kiképzésen, és pont arra lokátor bázisra osztottak be.
Kaptam egy félkész benzinkutat, tizenhat hektárra körvilágítást, és ezt a furcsa házat, amibe lőszert és robbanóanyagot akartak tárolni. Vízügyes mérnökként végülis tervezhettem ilyet, ha efféle feladat adódott; az persze külön érdekesség volt, hogy ezeket meg is akarták építeni. Egész jó szakmai gyakorlat, amire egyébként soha nem került volna sor. A Vitukiból vonultattak be, egy vizes témákkal foglalkozó tudományos kutatóintézetből, ahol ilyesmivel soha nem találkoztam volna.
Egy épület villámvédelmét nem gond megtervezni. Szépen le van írva, hogyan kell elhelyezni a villámhárítót, mi a töltés elvezetésének módja. Mindenki látott már házfalon lefutó vastag villámhárító huzalt. A földelés megoldása sem nehéz. Lőszerraktárra azonban ez nem igaz. Repülő födém kell rá, hogy ne a falak dőljenek, ha baj van, és persze nem lehet rajta villámhárító.
Keresgéltem a szakmai megoldást. A honvédségen belül Pesten, a Petőfi laktanyában találtam egy mérnökembert, aki elmagyarázta, hogyan célszerű a feltételeknek megfelelő villámvédelmet kialakítani. Csak érdekességképpen: levette a polcról a honvédség szabályzatai közül az M 42-est, amiben tételesen le volt írva a lőszerraktár villámvédelmének tervezése. Volt tehát rá szabályzat.
A feladvány megoldása az, hogy a raktárt legalább négy ponton körbe kell venni az épülettől távolabb, függetlenül felszerelt magas póznákkal, amikre villámhárítók kerülnek. Az így felszerelt villámhárítók csúcsait olyan magasra célszerű kitolni, hogy a csúcspontok által meghatározott félgömb ne érje el a lőszerraktár tetejét. Bonyolultnak hangzik, de a megfejtés csak annyi, hogy a póznákra szerelt villámhárítók magassága több, mint a póznák távolságának fele, plusz az épület magassága.
Ebből a fizikai példából viszont az következik, hogy van megoldás a csúcshatást kihasználó háborús propagandára is. Több független témát felmutatva elérhető, hogy ne működjön a Fidesz által választott “HÁBORÚ”-s csodafegyver. Egy időben több, a médiában érvényesülő, közfigyelmet keltő téma, a Fidesztől független csatornákon bemutatva eredményre vezetne.
A “HÁBORÚ”-s propaganda érvényesülését más témákra alapozott független kampányokkal lehet mérsékelni vagy elnyomni. Ebből azonban csak a témák, a független felületek és a szükséges erőforrások nincsenek meg. Az viszont látszik, hogy például a Magyar Péter-jelenség igen hatásosan kijelöl magának egy talppontot, és meglehetősen magasra emeli föl az általa választott témákat. Vélhetően akár még egy vagy két hasonló (lehetetlen) szereplő elegendő lenne a változáshoz.
“A hegemónia ellen eredményesen csak ellenhegemónia szervezésével lehet fellépni”- tudjuk Antonio Gramscitól. A csúcshatás nem varázslat. A “HÁBORÚ” a politikai propagandában egyszerű bullying. Az erőfölény közönséges, zaklató érvényesítése. Helyettesíti a mindennapi életünket meghatározó sokszínű világ értő bemutatását, a megoldások keresését.
Pontosan az, mint amikor az iskolában a gyerekünket egy erőszakos társa verekedésre kényszeríti, és újra és újra megveri. Ettől szörnyű.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. június 4-én.
